Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Borza Dezsőné: A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése

Borza D.-né: A jugoszláv vízerőhasznosítás áttekintése Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 383 MARIBOR, f * * § 3. ábra. A Dráva középső, Maribor és Ormoí közötti szakaszának hasznosítási vázlata Ormoí és Maribor között két vízerőmű építését tervezik. 1 —1. sz. vízerőmű felvízcsatornája; 2— 1. sz. vízerőmű alvízcsatornája; 3 — 2. sz. vízerőmű felvízcsatornája; 4 — 2. sz. vízerőmű alvízcsatornája; 5 — 1. sz. vízerőmű duzzasztója; 6 — 2. sz. vízerőmű duzzasztója és tározója; 7 — Maribor Ótok vízerőmű \191 1 5,5 •B 1 / JS6 7,5 15S 126 15,3 ü 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 [m] r200 •180 160 140 120 100 '0 I 65[kmf

1 4. ábra. A Dráva alsó szakaszának hasznosítási sémája Ormoz és Legrad között 1 — Obreí duzzasztó; 2 — Varaídin vízerőmű: 3 — Zamlaka duzzasztó; 4 — Legrad vízerőmű 5. ábra. Legrad vízerőmű (Dráva) metszete A legnagyobb íves völgyzárógátak a következők: Grancarevo (118 m) Trebusa (117 m) Dubrovica (80 m) A 15 m magas 191 m koronahosszúságú 22 íves Rastovaca gát építésével a sokívű gátépítés időszaka kezdődött meg Jugoszláviában. A gátak és vízerőművek közül több érdekes megoldás emelhető ki, így pl. a vékony hengeres szerkezetű Slivlje duzzasztó, amely a Peruca tározónál karszttölcsért zár körül. Ez 50 m-es átmérőjű vasbeton henger, 18 m-es magassággal, falvastagsága mindvégig 60 cm. Ugyancsak megemlíthető a Bistrica vízlépcső Radujna duzzasztója, amely félkör alakú és egyenes szakaszok váltakozásából áll. így a 64 m-es duzzasztási frontot 187 m hoszszúra lehet megnövelni. így jelentősen megnövekszik az átbocsátóképesség, s 1400 m

3/sec víz átbocsátásánál az átbukó vízsugár mindössze 3 m. Ugyanilyen duzzasztó épül a Kokin-Brod vízerőműnél is. A megépült földgátak közül a legmagasabbak: Viaszina 31 m Mavrovo 56 m a megépült kőgátak közül a legmagasabbak: Peruca 63 m Kokin-Brod 83 m a tervezett kőgátak közül a legmagasabbak: Orlovaca 106 m Kidolgozásra került Jugoszlávia folyóinak komplex hasznosítási vázlata (5. táblázat). Legfontosabb a Neretva folyó hasznosítása. Ezen 14 vízlépcső építését tervezik, amelyekből egyelőre csak a Jablanica épült meg. Érdekes a Zeta folyó hasznosítási terve. A Fekete hegység (Cernogorie) karsztos vidékén, bonyolult geológiai körülmények között megépítendő műtárgyak rendszeréről van szó. A terv egyik fontos lépcsője a Peruca vízerőmű 554 m eséssel, 5 db. 38 MW-os gépegységgel. A Trebisnica folyó vízgyűjtőjében végzett 10 éves hidrológiai és geológiai kutatások eredményeképpen sikerült kidolgozni a Trebisnica folyó öntözési-energetikai rendszer komplex hasznosítási sémáját (2. ábra), amely Nevesine, Gacko, Fatnica, Bileca és egyéb karsztos körzetre terjed ki. A hasznosítási terv a 6. táblázatbeli vízlépcsők építését foglalja magában. A komplex rendszerek tározói közül legnagyobb a Miruse tározó (3. ábra), amelynek térfogata 4 km

3, és 13 ezer ha mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. A Nevesine és Cernice folyók völgyében megépített kisebb tározók további 25 ezer ha terület öntözését biztosítják. Az ország többi folyóinak komplex vízhasznosítási terve is érdeklődésre tarthat számot. Szlovéniában a Dráva folyón 200 MW teljesítményű szivattyús energiatározó építését is tervezik (Ozbalt II). Alsó tározóként az Ozbalt I vízlépcső alvize szerepel, a felső tározót 2,5 millió m

3 térfogattal (1,12 millió m

3 hasznos térfogattal) a pogorszki masszívum északi oldalán 680—730 m tengerszint feletti magasságban alakítják ki. A szivattyús energiatározó esése 420 m lesz. Az üzemvizet betonburkolattal ellátott alagút és 600 m hosszú acél-nyomócső-vezeték szállítja. Beruházási összege kb. 9 millió dinár, a fajlagos beruházási összeg 45 ezer dinár/kW. A szivattyús energiatározó energiatermelése turbinaüzemben 300 millió kWó/év, míg szivattyúüzem alatti fogyasztás 428 millió kW ó/év mennyiséget tesz ki. Az évi szivatytyúüzem 3566 óra. A kiépítési teljesítmény hasznosításának időtartama 1500 óra/év (közepesen 5 óra/nap). A tározó hatásfoka 70%. A feltöltéshez szükséges energia önköltsége 9 dinár/kWó. A szivattyús energiatározó üzembe helyezését 1970-re tervezik. Az építési területet közvetlenül az Ozbalt I vízerőmű közelében alakítják ki, ahonnan az épít-