Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Vetró János–Dr. Kiss Melinda–Mindszenty László: Higiéniai vizsgálatok a Tisza szegedi szakaszán
40 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Vetró—dr. Kiss—Mindszenty: Vizsgálatok a Tisza szegedi szakaszán A vízállás, a napi oxigénfogyasztás és a coli szám középértékeinek összehasonlítását szemlélteti a 3. ábra. A coli szám grafikonjain feltüntettük, hogy az egyes mintavételi napokon középértéknek adódott, és a maximális coli szám érték közé hány százaléka esett a vizsgált mintáknak. Megállapítható, hogy magasabb vízállás esetében, a vízállás emelkedését az oxigénfogyasztás emelkedése megelőzi. Áradáskor mindig az első hullám szállítja a legtöbb szerves eredetű anyagot. Magasabb vízállásnál a vízállás ingadozását követi a coli szám értékének ingadozása is. A tényekből az állapítható meg, hogy a magasabb vízállásnál a szennyvizek befolyása nem annyira jelentős a szegedi Tisza-szakaszon, mert az áradással jelentős mennyiségű szerves anyag érkezik a Tisza felső szakaszairól és az áradó víznek magasabb a coli tartalma is. Természetesen ez a körülmény az öszszes vízmintavételi helyen érezteti hatását. Alacsony vízállás esetében viszont az oxigénfogyasztás ingadozása nem követi teljes mértékben a vízállás változásait. Alacsony vízállásnál meglehetősen állandó értéket mutat a coli szám is. Összefoglalás 5 év vizsgálati adataiból, amit a szegedi Tisza szakaszon nyertünk, a következő megállapításokat tehetjük: Bakteriológiai szempontból az összehasonlításul választott ml-enkénti coli szám általában magasabbnak adódik a szennyvízbeömlők környezetében, mint a fürdőzésre használt helyeken, Ez más szóval azt jelenti, hogy még ilyen rövid folyószakaszon is elég jól jellemzi a coli szám értéke a folyóvízben levő bakteriológiai viszonyokat. A ,,3-as kőlyuk" szennyvízbeömlő és az újszegedi Kendergyár szennyvize, amelyek különösen magas átlagértékekkel szerepelnek, a fürdőzésre kijelölt helyek alatt vannak a folyás irányában, így ezeket a helyeket bakteriológiailag nem veszélyeztetik. Egyáltalán nem megnyugtató az a kép, amit a nyílt szennyvízesat(írnák környezetében tapasztaltunk. Kémiailag a lúgos közegben mért oxigénfogyasztás az összehasonlítási alap. Ezen a módon nem különíthető el annyira egymástól a fürdőzésre használt mintavételi hely és a szennyvízbeömlők környezete. Megfigyelhető azonban, hogy áradások alkalmával a vizek oxigénfogyasztása hamarabb emelkedik meg, mint a vízállás; ilyen esetekben az egész vizsgált folyószakaszon a szállított szerves eredetű alkatrészek mennyisége dominál az oxigénfogyasztásban, és a helyileg bekerülő szerves eredetű szennyeződés nem okozott lényeges különbséget a különböző helyeken vett vízminták ban. Az oxigéntelítettség mértéke, két szennyvízbeömlő környezetében mérve megnyugtató eredményt mutat; a jelenlegi állapot mellett, a folyó öntisztulása biztosított, annak ellenére, hogy a város szennyvize minden előkezelés nélkül kerül a folyóba. Végezetül ezen a helyen is köszönetet szeretnék mondani minden munkatársunknak, akik a hosszú vizsgálatsorozatban részt vettek, és munkájukkal a közölt eredmény összefoglalását elősegítették . IRODALOM [1] Papp Sz. — Tóth I. — Simonyi A. : A Tisza vízének szennyeződése. Hidrológiai Közlöny 1953. 33. 334342. [2] Papp Sz. és munkatársai: A felszíni vizek kategorizálásara használt minőségi normák. (KÖJ ÁLkonferencia 1962. VI. hó) és Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny 1961. 3. 188 — 213. [3] Papp Sz. ós munkatársai: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1960. 40. 4. sz. 304 — 325. [4] Berenczi Gy.— Vecsei Z. : Adatok a fürdés járványtanához. Hidrológiai Közlöny. Hygienische Untersuehungeii an der Theiss-Streeke bei Szeged I)r. J. Vetró— Dr. M. Kiss—L. Mindszenty Aus bakteriologiscliem Gesichtspunkte erwcist sioh die zur Vergleichung gewáhlte Coli-Zahl pro ml im allgemeinen in der Umgebung der Abwassereinláufe höher, als an den zum Baden benützten Orten. Dies bedeutet mit anderen Worten, dass der Wert der ColiZahlen sogar an solchen kurzen Flussstrecken die bakteriologischen Verhaltnis.se im Flusswasser géniig gut charakterisieren. Der Abwassereinlauf bei „Kőlyuk 3" und das Abvvasser der llanffabrik in Újszeged, die mit besonders hohen Durehschnittswerten figurieren, befinden sich in Flussriohtung unterhalb der zum Baden bezeiehneten Stellen und sind diese somit bakteriologiseh nicht gefabrdet. I)as Bild, welehes wir in der Umgebung der offenen Abwasserkanale zu seben bekamen, ist überhaupt nicht beruhigend. Aus chemischem Gesichtspunkte ist der im laugenhaltigen Mittel gemessene Sauerstoffverbrauch die Yergleichungsbasis. Auf solehe Weise kann die an den zum Baden benützten Orten befindliehe I'iobenahmestelle und die Umgebung der Abwassereinmündungen voneinander nicht streng abgesondert werden. Es kann aber beobachtet werden, das bei Ilochwássern sich der Sauerstoffverbrauch der Wásser sclmeller erhöht, als der Wasserstand: in solchen Fallen dominiert im Sauerstoffverbrauch der gan/.en untersuchten Flusstreoke entlang die Menge der gelieferten Bestandteile organischer Ilerkunftund die örllich vorkommende organische \'erunreinigung verursachte keinen besonderen Unterschied in den Wasserprobenahmen von verschiedenen Stellen. Das Mass der Sau erst offsáttigung zeigte in der Umgebung von zwei Abwassereinlnufstellen gemessen, ein beruhigendes Resultat: beim gegenwártigen Zustand ist die Selbstreinigung des Flusses gesiehert, trotzdem. duss das Abwasser der St.adt ohne jedwede Yorklarung in den Fluss gelangt.