Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. V. További adatok a Keleti-főcsatorna fitoplanktonjához

Uherkovich G.: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 371 49. Mallomonas longiseta Lemm. — 1963. XI., 5. f.-km. 50. Ophiooytium oapitatum Wolle — 1964. VII., Hajdúszoboszló. Chrysophyta — Bacillariophyceae 51. Amphiprora paludosa W. Smith. — 1964. XI., Földes. 52. Amphora commutata Grun. — 1964. V. Hajdúszoboszló. 53. Campylodiscus clypeus Ehrbg. var. bicostata (W. Smith) Hust. — 1964. V., 2. f.-km. 54. Ceratoneis arcus Ehrbg. var. amphyoxys (Rabenh.) Hust. — 1964. 0. f.-km. 55. Cocconeis pediculus Ehrbg. — 1964. V., Hajdúszoboszló. 56. Cocconeis placentula (Ehrbg.) Hust. — 1960. VI., Tetétlen. 57. Cymbella affinis Kütz. — 1964. V., 4. f.-km, Hajdúszoboszló. 58. Cymbella cymbiformis (Kütz.) van Heurck — 1964. V., 5. f.-km; 1964. VII., Hajdúszoboszló. 59. Cymbella turgidula Grun. — 1964. V., 5. f.-km. 60. Denticula tenuis Kütz. — 1964. VII., 0. f.-km. 61. Diatoma elongatum Agh. — 1964. V., 0., 1., 5. f.-km, Hajdúszoboszló. 62. Diatoma elongatum Agh. var. actinastroides Krieger — 1964. V., 0., 2., 5. f.-km, Berettyóújfalu. 63. Diatoma vulgare Bory var. brevis Grun. — 1964. V., 1. f.-km. 64. Diatoma vulgare Bory var. lineáris Grun. — 1964. V., 1. f.-km. 65. Diatoma vulgare Bory var. producta Grun. — 1964, 6., 0. f.-km. 66. Fragilara constricta Ehrbg. var. trinodis Hust. — 1960. VI., Tetétlen 67. Fragilaria construens (Ehrbg.) Grun. — 1964. V., 5. f.-km, Hajdúszoboszló. 68. Gomphonema olivaceum (Lyng.) Kütz. var. calcarea Cleve — 1964. V., Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu. 69. Gyrosigma scalproides (Rabenh.) Cleve — 1959. XI., Tetétlen; 1960. VI., Tetétlen; 1964. V., 20. f.-km; 1964. VII., 10. f.-km, Földeák, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu. 70. Gyrosigma spenceri (W. Smith) Cleve var. nodifera Grun. — 1964. V., 20. f.-km, Hajdúszoboszló. 71. Hantzschia amphioxys (Ehrbg.) Grun. — 1964. V., 0. f.-km. 72. Meridion circulare Agh. — 1964. V., 0., 2., 4., 5. f.-km. 73. Navicula cryptooephala Kütz. — 1964. VII., Hajdúszoboszló. 74. Navicula gracilis Ehrbg. — 1964. V., Berettyóújfalu. 75. Navicula viridula Kütz. — 1962. V., 5. f.-km. 76. Nitzschia capitellata Hust. — 1964. V., 20. f.-km; 1964. VII., Hajdúszoboszló 77. Nitzschia filiformis (W. Smith) Hust. — 1964. VII., 5. f.-km. 78. Nitzschia gracilis Hantzsch — 1964. V., 0., 1., 4. f.-km. 79. Nitzschia kützingiana Hilse. — 1964. V., Berettyóújfalu; 1964. VII., 5. f.-km. 80. Surirella biseriata Bréb. var. bifrons (Ehrbg.) Hust. — 1960. VII., Tetétlen; 1964. VII., 5. f.-km. 81. Surirella biseriata Bréb. var. diminuata CleveEuler — 1964. V., Berettyóújfalu. 82. Surirella ovata Kütz. — 1964. V., 0. f.-km, Berettyóújfalu. 83. Surirella ovata Kütz. var. salina (W. Smith) Hust. — 1960. VI., Tetétlen. 84. Synedra acus Kütz. var. radians (Kütz.) Hust. — 1964. V., 0., 1., 5. f.-km, Hajdúszoboszló. 85. Synedra capitata Ehrbg. — 1960. VI., Tetétlen; 1964. V., 0. f.-km. 86. Synedra ulna (Nitzsch) Ehrbg. var. aequalis (Kütz.) Hust. — 1964. V., 1. f.-km. 87. Synedra ulna (Nitzsch) Ehrbg. var. oxyrhynchus (Kütz.) van Heurck — 1964. V., 0., 1., 4., 5. f.-km. A Keleti-főcsatorna előzetesen publikált algalistájának [12] 145 taxonjához a fenti 87 algataxon társul, így a főcsatornából eddig összesen 232 algataxon ismeretes. Az újabban kimutatott algataxonok többsége szórványos vagy ritka előfordulású volt. A fenti felsorolásban szereplő szervezetek közül kevés volt olyan, amely egy-egy időszakban a csatorna hoszszabb szakaszáról, több pontjáról megközelítőleg egyforma gyakorisággal került elő; ilyen volt pl. Oscillatoria limosa, Diatoma elongatum, Coelastrum cubicum, Eudorina charkoviensis. Hogy azután a szórványos előfordulású szervezetek közül melyeket lehet egy-egy csatornaszakaszra jellemzőnek tekinteni, azt csak további vizsgálatok dönthetik el. De hogy vannak ilyen, az egyes mederszakaszok „limnológiai individualitását" hangsúlyozó előfordulások, azt a Gyrosigma scalproides példája látszik igazolni. Ez a szervezet 1959. és 1964. között több ízben is előkerült, de mindig csak a csatornának a tiszalöki eredésétől távolabbi, legalább 20 fkm-re, de többnyire még ennél is jóval távolabb, a Tetétlen-Földes mellett fekvő mederszakaszából. Az egyes, egymástól távolabb fekvő csatornamederszakaszok „limnológiai individualitását" természetesen nem annyira bizonyos fajok megléte vagy hiánya, mint inkább a planktoncönózis mennyiségi összetételében mutatkozó eltolódások sejttetik. Az eredmények összeíoglaló megbeszélése A Keleti-főcsatorna fitoplanktonjáról közölt első tanulmány [12] kimutatta, hogy a tiszalöki vízlépcső visszaduzzasztott vizéből a Keleti-főcsatornába lépő víz fitoplanktonja összetételében megváltozik. Ezt igazolják a most ismertetett vizsgálatok is. A legszembetűnőbb változások közepes vagy ennél nagyobb átfolyásnál a következők: 1. Az összegvedszám a csatorna első néhány kilométerén hirtelen lecsökken. 2. A főcsatorna ezen kezdeti szakaszán a fitoplankton %-os összetételében is változások következnek be. 3. A főcsatornának az eredésétől legtávolabbi mederszakaszain még intenzívebb átfolyás idején is, de különösen a minimális átfolyás időszakaiban, limnológiailag individualizálódott mederszakaszok jönnek létre, ami az összegyedszám szignifikáns megváltozásában, a plankton %-os összetételében és a szaprobiológiai viszonyok eltolódásában egyaránt jelentkezik. 4. A szaprobiológiai összkép a főcsatorna hosszában nem rosszabbodik a jelenben még olyan mértékben, hogy ez külön meggondolások tárgyát képezhetné. 5. A főcsatornában a fitoplankton összetételében bekövetkező változások egy része bizonyára a megváltozott folyási és ebből eredő turbulencia-viszonyokra vezethető vissza, azonban ez nem következik be mindig egyértelműen. Komplexebb kutatás ezeket a változásokat jobban ki tudná elemezni. A Keleti-főcsatorna limnológiai viszonyait egyrészt a tiszalöki vízlépcső visszaduzzasztott vizének mindenkori állapota, másrészt magában a