Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Domokos Miklós–Déri József: A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása

Domokos M.—Déri J.: A vízgazdálkodási mérleg Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 347 3.4 Képdiagram (piktogram) a) A piktogram a grafikus ábrázolás legszabadabb válfaja; az ábrázolandó jelenségnek könnyen felismerhető figurális rajzaival szemlélteti a statisztikai adatokat. Pl. a vízvezetéki vízzel ellátott lakosok számát egy ember megfelelő nagyságú rajzával ábrázolhatjuk. Az adatok figurákkal való szemléltetésének két módja van. Az egyik lehetőség az, hogy az összehasonlítandó különböző nagyságú adatok arányában különböző nagyságú figurákat rajzolunk (pl. a kevesebb ellátott lakost kisebb emberrel, a több ellátott lakost nagyobb emberrel ábrázoljuk). A másik eljárást alkalmazva azonos nagyságú figurák kisebb vagy nagyobb számával érzékeltetjük az adatokat. Az utóbbi esetben egy-egy figura meghatározott számú egységet jelent. Különböző nagyságú figurák rajzolásánál felmerül az a kérdés, hogy a statisztikai adatokkal a figuráknak egy-egy irányú kiterjedése, ^területe vagy képzelt köbtartalma legyen arányos. Általában a terület alapulvétele segít hozzá legjobban az arányok helyes érzékeléséhez. A piktogramokat kizárólag népszerűsítés céljaira használjuk. b) A piktogramokat a szakszerű vízmérlegábrázolásban általában nem alkalmazzuk. Tanulmányunkban egyrészt az ábrázolási lehetőségek számbavételének teljessége céljából, másrészt azért említettük meg őket, mert a vízkészletgazdálkodás eredményeinek népszerűsítése terén bizonyos esetekben hasznos szolgálatot tehetnek. * * * A tanulmány e részének összefoglalásaképpen az 1. táblázat számbaveszi és összeveti az ábrázolandó vízmérleg-kombinációkat és az ábrázolási módokat. A táblázat azt is feltünteti, hogy az egyes alkalmazásokra tanulmányunk melyik ábrája példa. 1. táblázat A vízmérleg-ábrázolás módjainak áttekintése Tabelle 1. Überlick der Darstellungsarten der Wasserbilanz Ábrázolandó vízmérleg-kombináció Ábrázolás Ábrázolandó vízmérleg-kombináció koordinátarendszerben koordinátarendszeren kívül térképen Ábrázolandó vízmérleg-kombináció vonal-diagram oszlopdiagram síkidom-diagram sávdiagram karto-gram kartodiagram Ábrázolandó vízmérleg-kombináció vonal-diagram oszlopdiagram kör négyszög háromszög sávdiagram karto-gram síkidom sáv Ábrázolandó vízmérleg-kombináció vonal-diagram oszlopdiagram kör négyszög háromszög sávdiagram karto-gram kör négyszög háromszög sáv A) Összesítő vízmérleg + + + (6) _ B) Nemfolytonos vízmérleg-sorok 1. Területi sor — + (4) (5) + + + + (?) + B) Nemfolytonos vízmérleg-sorok 2. Idősor + + + + B) Nemfolytonos vízmérleg-sorok 3. Területi és idősor kombinációja + + + + (8) + + G) Folytonos vízmérlegsorok 1. Vízgazdálkodási (1) (9) G) Folytonos vízmérlegsorok (1) (9) G) Folytonos vízmérlegsorok 2. Vízgazdálkodási idősor (2, 3) Megjegyzés: Zárójelben a tanulmány ábraszámaira utaltunk. A + jel még további ajánlható, a — jel nerp szokásos ábratípust jelöl. zolásával állíthatjuk elő olyan módon, hogy az egyes vízgazdálkodási egységek vagy vízfolyások szabad vízkészletét térképen meghatározott szélességű vagy színű sávval tüntetjük fel. E sajátos ábratípus a vízhasználatok fejlesztési lehetőségeinek érzékeltetésére, továbbá a vízhiányos területek kimutatására alkalmas [10, 11]. A vízmérleg területi- és idősorának kombinációját bemutató kartodiagramot a 8. ábrán szemléltetjük. Az ábra Magyarország TVK-egységeinek és három kiemelt vízfolyásának az I. és II. jelű időpontokban előállított vízmérlegeit ábrázolja. A vízmérleg-karokat koncentrikus félkörök jelölik; fehér félkörrel a vízkészletet, a jelekkel ellátott és cikkekre osztott félkörrel a vízfogyasztó-áganként csoportosított vízigényt ábrázoltuk. Az ábrán a fehér ill. a fekete félkörgyűrű területe a szabad vízkészletet ill. a ki nem elégített vízigényt (vízhiányt) jelöli. Ez az ábratípus kifejezőerejénél fogva munkaeszközként is jól használható. Vízgazdálkodási kartogramot mutat be a 9. ábra, amely vázlatos vízgazdálkodási hossz-szelvények összekapcsolt rendszere alapján állítható elő. A vízfolyások rajzaira fektetett sávok szélessége a vízfolyás vízkészletével arányos. A lekötött vízkészletet ábrázoló vonalkázott sáv pedig a vízfolyások mentén felmerülő összesített vízigények ábrája; így a számbavett vízfolyások tetszőleges szelvényében leolvashatók a vízmérleg-karok. Az ábra tulajdonképpen egy rögzített, mértékadónak ítélt időpontban a vízmérleg-karok folytonos területi sorát mutatja be, amelynek segítségével áttekinthető képet kaphatunk egy vízgyűjtő fő víz folyásai szabad vízkészletének, vagy vízhiányának vonalmenti változásáról ill. megoszlásáról.