Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Domokos Miklós–Déri József: A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása

Domokos M.—Déri J.: A vízgazdálkodási mérleg Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 345 JELMAGYARAZAT: önföiési ipari ivó 'ivó . ipán bam7, öntözési vmger, felszíni v/zbö,i 2, hgus^tvsi807. fnrtossagú vizhozafnokala, számított természeles redukált vízkészlet 7. ábra. Magyarország vízgazdálkodási egységeinek vízigényei és vízmérlege Abb. 7. Wasserbedarfe und Wasserbilanzen der wasserwirtsehaftlichen Oebietseinheiten Ungarns / A területi sorokat lehet és szokás is oszlopdiagrammal vagy valamilyen mértani alakzattal ábrázolni. Ezek az ábrafajták azonban nem képesek a vizsgált jelenség földrajzi eloszlását érzékeltetni. Ezért célszerű a területi sorok ábrázolásához térképet használni. A térképet általában olyan területi sorok ábrázolására használjuk, amelyekben a felsorolt területi egységek együtt teljes egészet alkotnak (pl. egy ország vízgazdálkodási egységei). A kartogramot úgy készítik, hogy a térképet felosztják olyan kisebb területi egységekre, amelyekre az adatok vonatkoznak és az ábrázolandó adatok nagyságát az egyes részek színezésével vagy árnyékolásával szemléltetik. A kartodíagramh&n az egyes földrajzi egységek adatait a térkép megfelelő pontjaiban elhelyezett diagramokkal ábrázoljuk. A diagram a tanulmány 3.2 szakaszában felsorolt alakzatok (félkör, kör, négyszög, háromszög, sáv stb.) bármelyike lehet. A ponttérkép az adatok területi elhelyezkedésének, sűrűségének szemléltetésére alkalmas. A térképen egy-egy pont valaminek (pl. meteorológiai vagy hidrológiai észlelő állomásnak) meghatározott számban való előfordulását jelenti. b) A vízmérleg-ábrázolásban gyakran van szükség földrajzilag megosztó adatok szemléltető összehasonlítására, ezért elsősorban a kartodiagram különféle változatait, másodsorban a kartogramot is elterjedten alkalmazzák. Ponttérképek készítése a vízkészletgazdálkodásban nem szokásos. A térképen alapuló vízmérleg-ábrák szerkesztésévelkapcsolatban, minthogy itt nem önálló ábratípusról, hanem zömmel a 3.2 szakaszban ismertetett típusok alkalmazásáról van szó, az előrebocsátottakhoz csupán az alábbi kiegészítéseket fűzzük: — Vízgazdálkodási egység nemcsak terület, hanem vízfolyásszakasz is lehet. Ezért a vízmérlegkartogramokon a területegységek képeinek színezésein ill. árnyékolásán kívül a vízfolyások vonalakkal való (valóságos vagy jelképes) fedése is előfordul. Az adat nagyságát a vonalak színe, száma vagy vastagsága érzékelteti. — A sáv-diagramot tartalmazó kartodiagram szokásos megoldása nem egyszerűen a 3.22 pontban tárgyalt sáv

:diagram térképen való elhelyezése, hanem — mivel itt a vízmérleg-adatoknak általában a folyó hossza menti folytonos változását kell szemléltetni — inkább a térkép síkjába forgatott vízgazdálkodási hossz-szelvények rendszerének lenne mondható. Hogy mégsem az, azt egyrészt az okozza, hogy az ilyen sávokat tartalmazó kartodiagramon koordináta-rendszereket nem tüntetnek fel, s még az egy-egy vízfolyáshoz tartozó képzelt koordináta-rendszer állása is általában változik és — a szemléletesség érdekében —- nem egyszer torzul. Kartodiagramra mutat be példát a 7. ábra [6], amely Magyarország vízgazdálkodási egységeinek vízmérlegeit szemlélteti.