Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Kiss László: Kutak nyugalmi vízszintjeinek kérdései
Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 333 HIDROGEOLÓGIA Kutak nyugalmi vízszintjeinek kérdései KISS L A S Z L Ó* Mint ismeretes, a hőmérséklet a víz fajsúlyát és ezen keresztül a kutak nyugalmi vízszintjét befolyásolja. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel a Hidrológiai Közlöny 1965. 7. számában megjelent azonos című cikkemben részletesen foglalkoztam. A tanulmányból kitűnt, hogy a kutak állapot-jellemzője csak a rétegben uralkodó nyomás, vagy a nyomásmagasság lehet. P/L [kp/m 3J 1010 Példa : Valamely kútban a beszűrőzött réteg mélysége legyen 379,0 m a terepszint alatt. A kút nyugalmi vízszintje -f 2,8 m a terepszint felett. E két értékből: L = 379,0 + 2,8 = 381,8 m. Talphőmérséklet: T l = 37,5°( P=l[l0 3Hfl8(to+t cm t)W*+2$tim1oM!7m ,1Cf*-(i3(tí+t tm)10 1-l/lrr?1tií 3+'lj)!>t o10~ 2+Wm10~'] P= nyomási mélységben [kp/m 1] l - mélység a vízszint alalt [ml t„' hőmérséklet a vízfelszínén [ej t, - hőmérséklet l mélységben [Cj m- t,-t„ S30 • 10 70 30 40 50 60 70 T,[l7 1. ábra 80 90 100 110 120 130 A mélységben érvényesülő nyomásállapot megállapításához a víz hőfokállapotától ós a mélységtől függő összefüggést vezettem le. A kapott képlet azonban elég bonyolult ahhoz, hogy az általános gyakorlat számára könnyen kezelhető legyen. Ezért a tanulmánybeli összefüggésre az 1. ábrán feltüntetett grafikont dolgoztam ki. A grafikont a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megrendelésére a N.I.M. Elektronikus Számolóközpontban készítettük el. A beprogramozást Náray Miklós végezte. A grafikon abszcisszáján a az L mélység P ben levő hőmérséklet, ordinátáján a— érték van felrakva. A különböző T n felszíni hőmérséklet értékekhez görbesereg tartozik. A görbesereg használata során az L mélységben mért Tj hőmérséklet érték a felszíni T n értékP hez tartozó görbén kimetszi a — adatot. Ezt az L L mélységgel szorozva, megkapjuk a mélységben érvényes nyomást. * É. M. Földmérő ós Talajvizsgáló Váll. Felszíni hőmérséklet: J , 0 = 32,0°C. A hőfokszelvény lineáris. A grafikon vízszintes koordinátáján megkeressük a Tj = 37,5°C-hoz tartozó pontot, ezt felvetítjük a 7' 0 = 30°C-nak megfelelő görbéig, a 32,0°C-ot a 30—40°C-hoz tartozó görbék közötti lineáris interpolációval jelöljük ki. Ezt a pontot kivetítjük a függőleges ordinátára, ahol az kimetszi a P/L értéket. Jelen esetben ez az érték 994,3 kp/m 3-re adódik. Az így kapott értéket megszorozva az L értékével, kapjuk a rétegben érvényesülő nyomás nagyságát : P = 994,3-381,8 = 379 623 kp/m 2. A nyomásérték vízoszlop magasságban is kifejezhető. Ez akkor előnyös, ha összehasonlítást kívánunk tenni a kútban észlelt tényleges nyugalmi vízszint és a valós nyugalmi értéket jellemző nyomásmagasság érték közt. Ebben az esetben a p — nyomásmagasságot fejezzük ki, ahol y 0 = a 4°C Yo hőmérsékletű víz fajsúlya. 379 623 kp/m 2 Yo 1000 kp/m 3 = 379.6 m.