Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok
Lipták F.: Kolmatációval kapcsolatos vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 311 kísérlet kezdete - IX. 21 16 m Piezométerleolvasis IX. 24. 13— H=39,6 cm " b^WV-V/VV/V-V W 5-QJ 7777777777777777? ' J&f" 22. ábra. Nyomáseloszlás iszapos homokburkolat alkalmazásakor <t>uzypa 22. Pacnpedenenue daeAemiH e cnynae npuMenenun uAucmoao necnamao noKpumtifi Fig. 22. Distribution of pressure under soil lining of silty sand Kísérlet kezdete IX. 25 18® te: II26 I6 S Piezométerleolvasis: IX 28 22® H=39,5 cm 23. ábra. Nyomáseloszlás a töltéstestbe épített finom szemcséjű mag alkalmazásakor <Puaypa 23. Pacnpedejienue daeMHua npu ycmpoücmse e mene daMöu ndpa U3 MeAbK03epnucmoao apywna Fig. 23. Distribution of pressure with fine-grained core in the embankment minden bizonnyal szintén az alsóbb talajtérbe igyekeznek lejutni. c) A 20. ábra egyértelműen érzékelteti, hogy a meder szelvényét közvetlenül övező, a kolmatáoiós folyamat révén bizonyos mértékig eltömődött talajtór viszonyainak jellemzéséhez a szabad vízfelszín geometriai adatai már aligha használhatók fel. A leülepedett hordaléknak és a legfelső néhány cm-es homokos-kavicsrétegnek a szerepét a 20. és 21. ábra összehasonlítása alapján láthatjuk. Az elszivárgó vízmennyiséget nagymértékben csökkentette a csatornaszelvény iszapos homokicai (e jelű talajjal) való burkolása. A nyomás túlnyomó része ebben a burkolatban emésztődött fel (22. ábra ). Megvizsgáltuk azt a változatot is, amikor a csatorna töltésébe a vízzáró rétegig leérő, finom szemcséjű (e jelű) talajból készült magot építettünk be. A vízhozam szintén lényegesen kisebb volt. A nyomás túlnyomó részben a beépített magban emésztődött fel (23. ábra). 9. Eredmények összefoglalása A kismintakísérletek eredményei a kolmatációval kapcsolatos számos kérdésre határozott és egyértelmű választ adnak. A függőleges irányú szivárgás esetében (a permeabiméterekben) számos vonatkozásban tisztázódtak a kolmatáció fizikai sajátosságai, a mederszelvényből kialakuló beszivárgás vizsgálata pedig arra mutat, hogy a beszivárgás mértéke a kolmatáció révén a várakozásnak megfelelő mértékben valóban csökken. A kolmatáció kialakulása, időbeli előrehaladása döntő módon attól függ, hogy a talaj és a hordalék szemcseösszetétele milyen viszonyban áll egymással. Ha a talajok és a hordalék szemcseösszetételi görbéjén leolvassuk a 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérőt és hányadosukat képezzük ( , 1, az a jelű durva homokos kavics\ d 1 0 hordalek / J nál kapott számérték 420, a b, c és d jelű finomabb homokos kavicsnál 42—54, az e jelű iszapos homoknál pedig 4,5. Az a — d jelű (szemcsés) talajokba a hordalék könnyen behatol, a hézagok holttér szerű részeibe lerakódik, bizonyos I érték fölött pedig átjut rajta. A réteg felszínén viszonylag kisebb hányada ülepedik csak le. Valószínűnek látszik, hogy az ilyen szemcsés talajrétegbe tekintélyes vastagságú, stabil, jó hatásfokú kolmatáció alakulhat ki bizonyos idő eltelte után. Minthogy a hézagok mérete a hordalékszemcsék méretéhez képest viszonylag nagy, a réteg felszínén számos tölcsérszerű, vizet nyelő járat alakul ki, melyet a leülepedő hordalék minden bizonnyal csak hosszabb idő után képes eltömni. A járatrendszer igen jellemző a durvaszemcséjű rétegbeli szivárgásra. A járatokban nagy sebesség áll elő, ezért jut el messze (mélyre) a hordalék. A kolmatáció ha-