Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok
308 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. Lipták F.: Kolmatációval kapcsolatos vizsgálatok ti n B 14 ff 1S 17 13 19 20 21 21 73 24 [óra] 13.ábro 4 J-OJM ,C°je!ÚtC':Gj J'0,1i majd3növelése; n-23,7% 3-0,1 QfcrnjiJ 1 3 J=0,1; majd J növelése; n-24,4 % i-m H [cm] ..... 15. ábra 0 0,1 OS 03 0,4 14. átíra 06 M 1,1 -.18 -A Sr Sfifasiővet 13—15. ábra. A vízhozam változása (13. ábra) a Q és I közötti kapcsolat (14. ábra) és a nyomáseloszlás (15. ábra) a ,,b" jelű bentonitszuszpenzió adagolásakor és az I növelésekor <Puzypu 13—75. M3Menenue (fnuibmpatiuoHiweo pacxoőa (0uaypa 13), cesi3b Mexcdy Q u I (<puzypa 14) u pacnpedeAenue nanopa (tfiuzypa 15) e c.iyiae nodanu cycnencuu 6enmoHuma (b) u yeenmenun eenutunu I Figs. 13—15. Change of discharge (Fig. 13), relationship between Q and 1 (Fig. 14) and pressure distribution (Fig. 15) upon introduetíon of bentonité suspension "b" and for increasing I values a teljes nyomásesésből 4,7 cm = 52%, a harmadik adagolás után pedig 8,9 cm = 98°/ 0 a felső részben állt elő. A 2 és 3 sz. nyomásvonal jól mutatja azt is, hogy a nyomásesés főként az üledékben s kisebb mértékben a 0—2 cm-es felső, kolmatálódott rétegben állt elő. A bentonit a felszínt teljesen egyenletesen, 8,5 cm vastagságban borította be. Csaknem a teljes beadagolt bentonitmennyiség (9,38 kg) a felszínen ülepedett le, néhány tized százalék juthatott csak be a kavicsrétegbe. Az előbbi jelenséget mádi bányabentonit szuszpenzió adagolása esetén is tapasztaltuk. A 16. ábra mutatja, hogy miután a vízhozam a kezdeti 8,15 cm 3/s (100%)-ról a három adagolás és felszín felkeverés után 0,17 cm 3/s (2,l%)-ra csökkent, az / értékének 0,1-ről 0,3-ra, 0,5-re, 0,8-ra, majd 1,1-re növelésével párhuzamosan a vízhozam arányosan nőtt, de a felszíni üledék átszakadása nem következett be. A 17. ábrán feltüntetett nyomásvonalak azt mutatják, hogv már a kisebb mennyiségű bentonitadagolás és keverés is lényegesen megváltoztatja a nyomásvonalat, nagyobb mennyiségű adagolás Kísérletkezdete, IX.5. 22 ,J l ® IX. 6. ® IX. 6 11& ® IX. 6 13® IX. 6 15 & 17. ábra 16—17. ábra. Mesterséges kolmatáció mádi bányabentonitszuszpenzióval <tuiiypu 16—77. HcKyccmeeHnaH KOAbMamaifun c n0M0uibK> maxmnoü OenmoHumHOü cycnencuu, e3.tmoü e c. Mac) Figs. 16—17. Artificial colmatation using suspension made with Mád bentonite után pedig a teljes nyomásveszteség 99°/ 0-a a felszíni üledékben és a 2 cm vastag felső rétegben állt elő. A bentonit a felszínt egyenletesen, 8,5 cm vastagságban borította. A beadagolt bentonit 98—99 százaléka a felszínen ülepedett le, tehát csak 1—2%-a jutott be a kavicsrétegbe. 8. A szivárgási medencében végzett természetes kolmatációs vizsgálatok Célunk az volt, hogy a függőleges irányú vízmozgásnál (permeabiméterekben) kapott eredmények mellett áttekintést kapjunk a vízszintes irányú vízmozgás esetében lejátszódó kolmatációs folyamatról is. A medencébe a d jelű finomabb homokos kavicsot építettük be. A felső- ós alsó vízszintszabályozó bukó éle változatlan szintű volt a kísérletek teljes időtartama alatt. A vízszintkülönbség (H) igen kis mértékben változott, csupán az alsóvízszinttartó bukó feletti átbukási magasság függvényében, a felsővízszinttartó bukónál ugyanis állandó (igen kismértékű) túlfolyási szintet biztosítottunk. Az átbukási magasság nagyobb vízhozamnál {QPÜ Ptí90 cm 3/s-nál) kb. 7 mm, kis vízhozamnál (QPd5 cm'/snál) kb. 1 mm volt, így a kísérletek időtartama alatt a H értéke 39—39,5 cm között változott a vízhozamtól függően. A vízhozam a tiszta vízzel folytatott üzemelési idő végén 90,5 cm 3/s (100%) volt. 5 nap alatt a hordalékadagolás és a csatorna fenekére és oldalrézsű-
