Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok

306 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. Lipták F.: Kolmatációval kapcsolatos vizsgálatok 8. ábra. A természetes kolmatáció vízhozamcsökkentő hatása és a felszíni üledék szerepe rétegzett talajnál (Pueypa 8. BAUHHM ecmecmeeimoü icoAbMamaquu no yMeHbwemiw (puAbmpaifuoHHoeo pacxoda u poAb noeepx Hocmnozo omAOMeHUH y HanAacmoeaHHbix zpynmoe [a]: CHÍITHC 0Tji0>KennH c nOBepXHOCTH ; [ítj: paöoTa npu MHCTOÍÍ BOfle Fig. 8. Reduction of discharge under the influence of colmatation and the effect of surface sediment in layered soil [a]: removal of sediment from the surface ; [6]: experiment run with clear water szesen 2,5 kg hordalék hatására a vízhozam a kezdeti 3,39 cm

3/s= 100%-ról 1,62 l/s = 48%-ra csökkent. Az elfolyó vízből vett mintákban alig mérhető mennyiségű hordalékot találtunk, tehát az iszapos homok igen jó szűrőnek bizonyult. A hordalék a felszínt 2—4 cm vastagságban teljesen beborította, kissé szabálytalan alakzatban. A hordalék leszedése után 9 órán át tartó tiszta vízzel történő üzemelésnél a vízhozam kezdetben 3,1 cm

3/s (91%) volt, s lecsökkent 2,44 cm

3/s (72 százalék)-ra. Ez a csökkenés a hordalék leszedése közbeni felszínfellazulás és az üzemelés közbeni tömörödés, továbbá a hordalék leszedése után a berendezésnek alulról történő vízfeltöltése közben a felső víztérbe került hordalék visszaülepedése következménye lehetett. A vízhozamcsökkenés túlnyomó részét a lerakódott hordalék okozta, az iszapos homokrétegbe kevés hordalék j uthatott csak be. A H—25 cm-es nyomáskülönbségből 24 cm a 25 cm-es fedőrétegben emésztődött fel. 50 súlyszázalékot tartalmazó durva homokos kavics és 50 súlyszázalékot tartalmazó iszapos homok keverékének beépítésénél az eredeti 10,1 cm

3/sos vízhozam (100%) 5 napi adagolás után 1,4 cm

3/s-ra (13,8%-ra) csökkent le. A teljes vízhozamcsökkenésnek 55%-át a felszínre leülepedett, 45%át pedig a talajrétegbe bejutott hordalék okozta. 7. A permeabiméterekben végzett mesterséges kolmatációs vizsgálatok Mesterséges kolmatáló anyagként agyag-, istenmezei és mádi bentonit-szuszpenziót adagoltunk a b, illetve c jelű finomabb homokos kavicsra. A felszíni üledék kialakulása után néhány változatnál megvizsgáltuk az üledék viselkedését az I növelése esetén (mekkora I értéknél keletkezett lyuk az üledéken). Háromféle töménységet vettünk alapul a szuszpenzióknál, a C

v C

2 és C

3 arányát 1:5: 25-re választottuk. A C

1 töménység 2 kg/m'-, a C

2 töménység 10 kg/m'-, a C

3 töménység pedig 50 kg/m

2 szárazanyag mennyiség adagolását jelenti. Tekintettel arra, hogy a berendezések keresztmetszeti területe 0,125 m

2, így a C

1 töménység 0,25, a G„ töménység 1,25, a C

3 töménység pedig 6,25 kg száraz súlyú anyag beadagolását jelentette. A változatok nagyobbik részénél betartottuk ezeket az alapul vett értékeket, mégpedig úgy, hogy először a C

1 = 0,25 kg-ot, majdaC

2—C, = 1,0 kg-ot, végül a G

3—C

2 = 5,0 kg-ot adagoltuk (így kaptuk meg ugyanis az első adagolás után a C,, a második után a 0

2 éa a harmadik után a C

3 töménységnek megfelelő anyagmennyiséget). Egyes változatoknál 1,5-szeres G értékeket alkalmaztunk. A rétegvastagság 91 cm volt. A mérések befejezése után megvizsgáltuk az üledék elhelyezkedését, leszedtük az üledéket, kiszárítottuk s lemértük a súlyát. A beadagolt és felületről leszedett súly ismeretében megállapítottuk, hogy hány százalék mesterséges kolmatáló anyag jutott be a talajba. A 9. ábra az agyagszuszpenzió hatását mutatja. A vízhozam a kezdeti 47,8 cm

3/s= 100%-ról az első adagolás után nem csökkent, a második után 96,5%-ra, a harmadik után 69%-ra csökkent le, de utána azonnal növekedni kezdett, s 36 cm

3/s = 75,4%-ra állt be. Mindhárom adagolás megkezdése után az 5—6. percben az alsó bukón át távozó víz kezdett hordalékossá válni, tehát az agyag egy része gyorsan áthaladt a kavicsrétegen. A 10. ábrán feltüntetett nyomásvonalak azt mutatják, hogy a kavicsréteg felszínére lerakódó üledékben a nyomásesés koncentrálódott, pl. a 3. jelű görbénél a 9,1 cm-es teljes nyomásesésből 1,5 cm = 16,5% az üledékben állt elő. Megnövekedett a felső 2 cm-es kavicsrétegbeni ellenállás is, hiszen az kolmatálódott legjobban. Az üledékben és a felső 2 cm-es kavicsrétegben összesen 1,8 cm —20% volt a nyomásesés. A berendezés víztelenítése után megvizsgáltuk a beadagolt agyagnak az elhelyezkedését. Az agyag a kavicsréteget eléggé egyenletesen, 1,5—2 cm vastagságban borította, de a csőfal mellett néhány kisebb felületrészen, együttvéve az összfelület 2—3°/

0-án