Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - J. A. Da Costa–J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tájjellemző és kísérleti területekkel kapcsolatos adatgyűjtő vizsgálatának eredményeiről

292 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. .7. A. Da Costa—J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO eredményeiről rika, India, Délkelet-Ázsia, Távol-Kelet, KözépAfrika, Kelet- és Észak-Afrika), amelyek népességszaporodás szempontjából gyorsan fejlődő országokat foglalnak magukba, és ahol ennek következtében a vízellátás problémája igen élesen fog jelentkezni az eljövendő években. Ha megvizsgáljuk a kutatási területek nagy folyammedencék szerinti megoszlását, ugyancsak jelentős hézagokat találunk, mégpedig főleg Afrika, Ázsia és Dél-Amerika nagy folyói mentén. A Nílus medencéjében például egyetlen tájjellemző területen folytatnak hidrológiai kutatásokat. Semmi olyan felvilágosítás nem érkezett, ami meglevő vagy tervbevett kutatási területek létezését mutatná Délkelet-Ázsia és Távol-Kelet nagy folyóinak övezetében. Az Amazonas folyó csupán felsővidékével szerepel ilyen vonatkozásban, a perui részen. Reméljük, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Deeennium alkalmat fog nyújtani kutatások megkezdésére ós kibontakoztatására az eddig nem vizsgált területeken is, amelyek feltárása ós felhasználása a vízkészletek pontos felmérését követeli meg. b) A kutatás céljai A tájjellemző és kísérleti vízgyűjtőterületekre vonatkozó válaszok osztályozását annak a meghatározásnak alapján végeztük, amelyet az 1964 áprilisában tartott párizsi kormányszakértői értekezlet [6] és az 1965 májusában ugyancsak Párizsban rendezett Koordináló Bizottsági Ülés [4] megállapított a kísérleti területek ismérveiről. A táj jellemző és kísérleti területeket meghatározó fogalmak közül célszerűnek tartunk néhányat itt is közölni : ,,A táj jellemző területeken végzett vizsgálatok célja a természetes állapotban levő vidékek hidrológiai körfolyamatának jobb megismerése. Ilyen tájjellemző területek többek között a belső lefolyású arid vidékek, mezofil erdős területek, bizonyos jellegzetes ökológiai típusú övezetek stb. Az ilyen területek kiválasztása lehetőség szerint olyan vidékek figyelembevételével történjék, ahol az emberi beavatkozás még nem túlságosan zavarta meg a természetes hidrológiai körfolyamatot, de azért különösebb elővigyázatosságot nem szükséges kifejteni minden emberi tevékenység megakadályozására, aminek következménye lehet hidrológiai szempontból." ,,A tájjellemző területek méreteit nem lehet pontosan meghatározni, mert azok mindig a természetes viszonyok és a kitűzött kutatási célok függvényei. Általában azonban területi nagyságuk nem haladja meg az 1000 km

2-t." „A kísérleti terület jellemző sajátsága, hogy ott szándékosan módosítjuk a természetes feltételeket, így például a növénytakaró jellegét vagy a talajviszonyokat, erózió ellen alkalmazott eljárások segítségével. A kísérleti területeken éppen azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással vannak ezek a módosítások a hidrológiai körfolyamat alakulására. Elég gyakori, hogy ezek a területek kisebb méretűek, mint a tájjellemző medencék, de ez nem tekinthető abszolút szabálynak." Az így meghatározott ismérvek lehetővé tették a vizsgálati területek jellemzőit tartalmazó) kartonok két csoportba sorolását: 220 kartoték kísérleti területekre vonatkozik, amelyeken az emberi beavatkozásnak a hidrológiai körfolyamatra gyakorolt hatását vizsgálják különböző szempontok alapján, 506 pedig a tájjellemző területekhez sorolható (ebbe a kategóriába tartoznak a tanulmányozási célra kiszemelt területek is) (1. táblázat). A rendelkezésre álló adatok gyors áttekintéséből rögtön kitűnik a kutatási célok nagy változatossága az egyes kísérleti vízgyűjtőterületeken. A vizsgálat alapja általában mindig a vízkészlet alakulását befolyásoló tényezők tanulmányozása mind mennyiségi mind minőségi szempontból, valamint az emberi beavatkozás következtében fellépő mesterséges változások, illetve azok hatása a talajokra, a növényzetre vagv a tarozás és vízáramlás 2. táblázat A kísérleti területek megoszlása területük nagysága és a főbb kutatási célok szerint Területek megoszlása kutatási témák szerint A területek nagyságbeli osztályozása [km

2] Területek megoszlása kutatási témák szerint 0—1 1—5 5—25 25—50 50- 200 200—500 500— 1000 >1000 Lefolyásra ható tényezők vizsgálata A növénytakaró változásai (erdő) 33 16 20 7 6 2 l Feltárás, szabályozás 2 4 8 2 1 1 1 Vízelvezetés ós mezőgazdasági művelés (síkságon) 4 2 2 2 1 Művelési módszerek 26 13 6 3 8 3 2 Hó-akkumuláció 2 1 1 1 Urbanizáció és iparosítás 2 3 2 1 Erózióra ható tényezők vizsgálata A növénytakaró változásai (erdő) 14 8 5 1 1 1 Talajjavítási munkák, folyómederszabályozás 2 2 3 1 1 1 Földművelési eljárások 3 2 3 2 1 2 A vizutánpótlódás vizsgálata 1 1 A vizek szennyeződésével kapcsolatos hatások vizsgálata 2 1 1 3 1