Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Dr. T. Dvihally Zsuzsa–Dr. Vágás István: A Dunavíz klorid tartalmának és lugosságának jellegzetes változásai az 1965. évi tavaszi áradások során

T. Dvihally Zs.—Vágás I.: A Duna-víz jellegzetes változásai Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 275 £ 4

5 •53 L I n m U] 3

1 ^ JÓI 29 j 2Í* v C .. / A HUROKGORBE 7 *hJt FORGÁSI iRÁRYA y < \ uin• "Y/

A CL'koncentráció I, I r <5S |

5 t fc1 N r ^ s t r I' -N A 10 ©-® árhullám Cl [mg/l] 20 r^NAGY ^sHUROKG. >Í O KIS HUROKGÖRMFW. IRÁNYA ~i—i—r—r 10 15 *ÍV21 Cl' koncentráció © árhullám a [mg/l] 20 c, 15 d rS*'

f T

6 V HATÁROZOTT \ FORGÁSI IRÁNY \ NINCSEN 12 { Cl koncentracio 10 © árhullám ^ a [mg/l] D, X 22/ 2

1 \ AHUROKV GÖRBE \ W FORGÁS! IRÁNYA I m ír Koncentráció S 10 © árhullám ' Cl [mg/l] 20 A FELSŐ GÖRBEAN SIAKAS2F0R-> SÁS! IRÁNYA S-YK KÖZÉPSŐ HUROK GÖRBESZAKASZ FORGÁSI/RÁNYA A2 ALSÓ SZAKASZON « NINCS HA TÁR0201T ('" FORGÁSI IRÁNY Cl' koncentráció. 5 10 ® árhullám 15 a[mg/l] mint amelyekről a második árhullámnál már megemlékeztünk. Az 1. ábrán a Cl~-koncentráció változásának bekövetkezési napjait a különböző árhullámoknál nyíllal jelöltük meg, s az ábra alján elhelyezett nyilak mellett oldalt feltüntettük azt az időtartamot is, amely alatt az új, nagyobb Cl~-töménységi érték kialakult. A 2/b ábra, amelyen a negyedik árhullám vízjárástörténete látható, a 2/a ábrán látottakhoz hasonlókat mutat, azzal a különbséggel, hogy — mivel az apadási vízhozam nem érhette el az áradás kezdővízhozamának értékét, mert annál hamarább megérkezett a következő árhullám — a hurokgörbe jobboldali ága rövidebb. Ugyanez jellemzi a 2/c ábrán bemutatott ötödik árhullám víz járástörténeti vonalát is; itt a „leszálló" görbeág jóformán el is maradt . A víz járástörténeti vonal teljesen zárt a 2/d ábrán végigkísérhető hatodik árhullám esetében. Itt a kis ingadozásokkal állandó kezdeti Cl" -koncentráció május 25. és 26. közötti emelkedése igen élesen megmutatkozott, de majdnem olyan éles az „alsó tetőzés" kezdetének május 29-i koncentrációváltozása is. Kissé zavartabb a kép a 2/e ábra esetében a hetedik árhullámnál. Az állandó koncentráció mellett végbemenő vízhozamemelkedés itt is bekövetkezett. Június 11. és 13. között azonban, eddigi ismereteink alapján egyértelműen nem magyarázható koncentrációcsökkenés is mutatkozott, amelytől kezdve viszont ismét helyreállt a már előző árhullámoknál is tapasztalt törvényszerűség: a tetőzés környéki koncentrációváltozást követően újra állandónak tekinthető töménységállapot mellett végbemenő apadás. Június 29. és július 5. között e tekintetben is tapasztalható némi ellentmondás, de ez nem alapvető. Az a körülmény, hogy az árhullámok mindegyikében vízjárástörténeti vonal, hurokgörbe fejezte ki a Cl"-koncentráció és a vízhozam kapcsolatát, az előzőkben részletezett általános törvényszerűségeknek ellentmond. A 60°/

o körüli korrelációs kapcsolat viszont semmiesetre sem olyan szoros, hogy ilyen ellentmondást ne engedhetne meg. A 2/a ábrán láthatóan ugyanis a hurokgörbe 10 mg/l környéki Cl" értékekkel kezd emelkedni és 11 mg/l mellett kezd süllyedni, a második árhullám 4—6000 m

3/s vízhozam mellett. A hetedik árhullám által hozott 6—90000 m

3/s nagyságrendű vízhozamoknál ellenben már 8 mg/l körüli Cl~ -koncentráció értékekkel kezd emelkedni és 9 mg/l körüli értékkel kezd sülylyedni a hurokgörbe (2/e ábra). „Nagyban és egészben" tehát igaznak bizonyult a „nagyobb vízhozam: hígabb víz szállítás" törvényszerűség; egy árhullámon belül azonban ennek az ellenkezője volt tapasztalható. 2. ábra. A Cl -koncentráció és a vízhozam vízjárástörténeti összefüggései a különböző árhullámokban &ueypa 2. 3aeucuMocmu MejKdy Komfeumpaifueü Cl- u pacxodaMU eodu no xpoHOAoaunecKOMy epa/fiwcy peytcuMy peKu e pa3AutHbix naeodKoeux eoAHax Fig. 2. Relationship of Cl~ concentration and discharge with regime hydrograph for different flood waves