Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Dr. T. Dvihally Zsuzsa–Dr. Vágás István: A Dunavíz klorid tartalmának és lugosságának jellegzetes változásai az 1965. évi tavaszi áradások során

T. Dvihally Zs.—Vágás I.: A Duna-víz jellegzetes változásai Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 275 £ 4 5 •53 L I n m U] 3 1 ^ JÓI 29 j 2Í* v C .. / A HUROKGORBE 7 *hJt FORGÁSI iRÁRYA y < \ uin• "Y/ A CL'koncentráció I, I r <5S | 5 t fc­1 N r ^ s t r I' -N A 10 ©-® árhullám Cl [mg/l] 20 r^NAGY ^sHUROKG. >Í O KIS HUROK­GÖRMFW. IRÁNYA ~i—i—r—r 10 15 *ÍV21 Cl' koncentráció © árhullám a [mg/l] 20 c, 15 d rS*' f T 6 V HATÁROZOTT \ FORGÁSI IRÁNY \ NINCSEN 12 { Cl koncentracio 10 © árhullám ^ a [mg/l] D, X 22/ 2 1 \ AHUROK­V GÖRBE \ W FORGÁS! IRÁNYA I m ír Koncentráció S 10 © árhullám ' Cl [mg/l] 20 A FELSŐ GÖRBE­AN SIAKAS2F0R­-> SÁS! IRÁNYA S-YK KÖZÉPSŐ HUROK GÖRBE­SZAKASZ FOR­GÁSI/RÁNYA A2 ALSÓ SZAKASZON « NINCS HA TÁR0201T ('" FORGÁSI IRÁNY Cl' koncentráció. 5 10 ® árhullám 15 a[mg/l] mint amelyekről a második árhullámnál már meg­emlékeztünk. Az 1. ábrán a Cl~-koncentráció vál­tozásának bekövetkezési napjait a különböző ár­hullámoknál nyíllal jelöltük meg, s az ábra alján el­helyezett nyilak mellett oldalt feltüntettük azt az időtartamot is, amely alatt az új, nagyobb Cl~-tö­ménységi érték kialakult. A 2/b ábra, amelyen a negyedik árhullám víz­járástörténete látható, a 2/a ábrán látottakhoz ha­sonlókat mutat, azzal a különbséggel, hogy — mivel az apadási vízhozam nem érhette el az ára­dás kezdővízhozamának értékét, mert annál hama­rább megérkezett a következő árhullám — a hurok­görbe jobboldali ága rövidebb. Ugyanez jellemzi a 2/c ábrán bemutatott ötödik árhullám víz járástör­téneti vonalát is; itt a „leszálló" görbeág jóformán el is maradt . A víz járástörténeti vonal teljesen zárt a 2/d ábrán végigkísérhető hatodik árhullám esetében. Itt a kis ingadozásokkal állandó kezdeti Cl" -koncent­ráció május 25. és 26. közötti emelkedése igen élesen megmutatkozott, de majdnem olyan éles az „alsó tetőzés" kezdetének május 29-i koncentrációvál­tozása is. Kissé zavartabb a kép a 2/e ábra esetében a hetedik árhullámnál. Az állandó koncentráció mel­lett végbemenő vízhozamemelkedés itt is bekövet­kezett. Június 11. és 13. között azonban, eddigi ismereteink alapján egyértelműen nem magyaráz­ható koncentrációcsökkenés is mutatkozott, amely­től kezdve viszont ismét helyreállt a már előző árhullámoknál is tapasztalt törvényszerűség: a te­tőzés környéki koncentrációváltozást követően újra állandónak tekinthető töménységállapot mellett vég­bemenő apadás. Június 29. és július 5. között e tekintetben is tapasztalható némi ellentmondás, de ez nem alapvető. Az a körülmény, hogy az árhullámok mind­egyikében vízjárástörténeti vonal, hurokgörbe fejezte ki a Cl"-koncentráció és a vízhozam kapcsolatát, az előzőkben részletezett általános törvényszerűsé­geknek ellentmond. A 60°/ o körüli korrelációs kap­csolat viszont semmiesetre sem olyan szoros, hogy ilyen ellentmondást ne engedhetne meg. A 2/a ábrán láthatóan ugyanis a hurokgörbe 10 mg/l környéki Cl" értékekkel kezd emelkedni és 11 mg/l mellett kezd süllyedni, a második árhullám 4—6000 m 3/s vízhozam mellett. A hetedik árhullám által hozott 6—90000 m 3/s nagyságrendű vízhozamoknál ellen­ben már 8 mg/l körüli Cl~ -koncentráció értékekkel kezd emelkedni és 9 mg/l körüli értékkel kezd süly­lyedni a hurokgörbe (2/e ábra). „Nagyban és egész­ben" tehát igaznak bizonyult a „nagyobb vízhozam: hígabb víz szállítás" törvényszerűség; egy árhullá­mon belül azonban ennek az ellenkezője volt tapasz­talható. 2. ábra. A Cl -koncentráció és a vízhozam vízjárástörténeti összefüggései a különböző árhullámokban &ueypa 2. 3aeucuMocmu MejKdy Komfeumpaifueü Cl- u pacxodaMU eodu no xpoHOAoaunecKOMy epa/fiwcy peytcuMy peKu e pa3AutHbix naeodKoeux eoAHax Fig. 2. Relationship of Cl~ concentration and discharge with regime hydrograph for different flood waves

Next

/
Thumbnails
Contents