Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Orlóczi István–Tóth József: Szennyvíztisztítás algákkal

263 Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. Orlóczi I.—Tóth J.: Szennyvíztisztítás algákkal Az állóvizes vizsgálatok néhány jellemző adata Tabelle 5. Einige kennzeichnende Daten über die Untersuchungen im Stillwasser a) Az algák szaporodása 5. táblázat Napok : 6 10 11 12 Vizsgálat jele : algaszám, millió/ml 1,10 2,28 2,23 1,80 4,27 4,45 4,36 0,30 0,32 0,34 0,53 0,62 1,73 — 2,40 3,35 4,1 4,3 0,00 0,07 0,08 0,13 0,14 0,41 0,85 1,53 1,8 2,55 I. (VIII. 13.) II. (IX. 7.) III. (IX. 7.) b) Az oxigéntartalom növekedése Napok : 1 2 3 4 5 6 | 7 8 9 10 11 12 Vizsgálat jele : oxigéntartalom, mg/l I. 0 12,02 22,19 6,62 9,62 1,29 3,92 II. 0 0 0 0 1,66 1,84 — 6,24 12,45 14,59 12,6 10,26 III. 0 0 0 0 0 0 — 0 9,04 12,37 14,74 13,12 Kontroll 0 0 0 0 0 0 0 0 ;— — 0 0 oxigéntelítettség %-ban I. 0 147 280 75 153 15 43 II. 0 0 0 0 19 21 — 76 144 177 172 120 III. 0 0 0 0 0 0 — 0 104 150 167 151 Kontroll 0 0 0 0 0 0 — 0 — — 0 0 c) Az oxigénfogyasztás, a B0I

5, a hidrokarhonát és a kalciumtartalom csökkenése a fenti időszak alatt Oxigénfogyasztáscsökkenés, % BOI

5 csökkenés, % Hiilrokarbonátesökkenós, % Kalciumcsökkenés, % I. 55 51 31 37 II. 59 64 57 54 III. 42 32 63 46 Kontroll 11 0 15 0 feltétele kellő mennyiségű biomassza. Az eddigi tapasztalatok szerint ülepített szennyvízben a lappangási idő (a hőmérséklettől függően) a beoltási algaszám növelésével — 500 ezer—1 millió alga/ml — jelentősen csökkenthető. A folyamatos átfolyású rendszernél csak az első oltáskor lesz lappangási idő. Az átfolyás megfelelő szabályozásával a fejlődés kezdeti szakasza kiküszöbölhető. A tenyészetek élettevékenységét időnként kavarással elősegíthetjük, de a folyamatos kavarás nem szükséges. Az erős napfény — közvetve — a szennyvíz hőmérsékletének növekedésével és közvetlenül az ultraibolya sugárzással is csökkenti a szaporodás intenzitását. Az algákra káros mikroorganizmusok (paraméceumok, kerekes férgek stb.) miatt — ha kis gyakorisággal is — de számolni kell az algatenyészet rövid idő alatti elpusztulásával. Az ilyen esetben bekövetkező — tartós — üzemzavar megelőzése miatt célszerű egy-egy telepen több medencét létesíteni, amelyek közül bármelyik a többiből megfelelő alga biomasszával újra oltható. A szennyvíz tisztítására vonatkozó adataink közül az 5. táblázatban összefoglaltuk három állóvizes vizsgálatsorozat jellemző értékeit. Az I. II. és III. jelű sorozatok különböző töménységű biomasszával oltott tenyészetek voltak. A szaporodás intenzitásának és az oltómennyiségnek kapcsolatát az adatok jól szemléltetik. Az oxigéntartalom növekedése különösen a kontroll medencéhez viszonyítva nagymértékű. Megállapítható, hogy az oxigénfogyasztás és a BOIg (a korábban említett bizonytalanság ellenére) csökkenése az algás medencékben a kontrollhoz viszonyítva 40—60%-os. Minden esetben kimutatható volt a hidrokarbonát és a kálcium mennyiségének csökkenése. Nagyon szórtak azonban a nitrogén, a kálium és foszforvegyületek mennyiségi változására vonatkozó adatok, ami valószínűleg elsősorban mérési pontatlanságból ered. Jelentősnek ítéljük az OMMI Halélettani Osztálya által végzett vizsgálat azon megállapítását, hogy az algás medencékben az összcsíraszám csökkenése a kontrollhoz képest 90—99%-os. Ugyancsak a Halélettani Osztály megállapítása, hogy a folyamatos szennyvízátvezetés esetén az algás medencéből elfolyó víz természetes élővíz jellegű. A tájékozódó jellegű folyamatos átfolyású kísérletnél a terhelés 1 és 2 l/p értékű volt, ami a medence térfogatának megfelelően 1, ill. 2 nap átfolyási időt jelent.