Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Orlóczi István–Tóth József: Szennyvíztisztítás algákkal

Orlóczi I.—Tóth J.: Szennyvíztisztítás algákkal Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 267 / / / / Aj — 0 2 8 10 12 5 I» 1 I so 40 4 6 [nap] JELMAGYARÁZAT / 0 í 4 0 12 [nap] Alga nélküli szennyvíz Algával oltott szennyvíz 2. ábra. Az oxigéntartalom és a biológiai oxigénigény változása az algatenyésztés hatására Abb. 2. Ánderung des Sauerstoffgehalts und des biologischen Sauerstoffbedarfs auf Einfluss der Algenzüchtung géntartalom a telítettség 80—120%-ra nő (10—15 mg/l), a BOI csökkenés pedig 85—95%-ot ér el. Az algatenyésztés jelentős hatása a sótartalom csökkenésében is jelentkezik. A kísérletek és az üzemelő tavak ilyen értelmű eredményeinek átlagértékeit az (irodalom alapján) 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat A szennyvíz sótartalmának csökkenése algatermclés esetén Tabelle 2. Verminderung des Salzgehalts des Abwassers bei Algenzucht Elem Csökkenés, % Ammónia . . Nitrát Bikarbonát Foszfát Kalcium . . . Magnézium Kálium Szulfát 63—90 27—60 50—80 20—70 5—40 7—45 0—17 7—40 Megállapítható, hogy az algák fotoszintézise következtében nagyon jelentős mértékben csökken a szén, nitrogén, foszfor, kén, kalcium és magnézium mennyisége. Kedvező esetben az összes sómennyiség 20—40%-os csökkenésével lehet számolni. Kedvezőtlen az, hogy az algák sem a nátriumot, sem a kloridot nem, ill. esetenként csak kismértékben asszimilálják. Ezért a nátrium-kloridos vizeknél az összes sótartalom csökkenése az előzőnél kisebb mértékű. A fentiekben vázolt jelentős minőségi változáson kívül egyéb anyagokra vonatkozó tisztulás is bekövetkezhet. így például találni olyan irodalmi utalást, mely szerint egyes algafajok tenyésztésével csökkent a víz fenoltartalma. Valószínű, hogy a biokémiai folyamatra vonatkozó részletesebb vizsgálatok az algák számos kedvező szenny víztiszt ításbeli tulajdonságát derítik még fel. Gondolunk itt arra, hogy az élettevékenység során keletkeznek, illetve keletkezhetnek olyan anyagok, amelyek az összetett vegyi anyagokat közvetlenül lebontják, illetve olyan anyagok, amelyek katalizátorként szerepelhetnek a szennyező anyag redukciójában. Ezeknek a lehetőségeknek a feltárása különösen a vegyipar szenny vivizeinek tisztítása érdekében indokolt. Az algák tenyésztéséhez, a szennyvíz intenzív tisztítását biztosító biokémiai folyamat fenntartásához a tápanyagon kívül meghatározott hőmérséklet tartományra és fényre van szükség. A különböző algafajoknak mind a fényigénye, mind a változó fényerővel kapcsolatos reakciója nagyon eltérő. Hazai természetes fényviszonyok mellett a tömeges tenyésztésre számba vehető fajoknál — úgy véljük — a nyári erős fény károsabb, mint a téli, viszonylagos fényhiány. Annak ellenére, hogy vannak fagypont alatt is fotoszintetizáló algák, az eredményesen tenyészthető fajok számára az 5—35°C közötti hőmérséklet tartomány biztosítása a szükséges. Feltételezhető, hogy a további kutatásokkal sikerül olyan technológiát kidolgozni, amely az adott időszak hő- és fénymennyiségéhez optimálisan alkalmazkodik. Ez valószínűleg megoldható a tenyésztett algafajok, a környezeti feltételek (pl. tómélység) időszakonkénti változtatásával. Az irányított oxidációs tavak a szennyvíztisztítás technológiai rendszerében több helyen alkalmazhatók. Két nagy csoportba foglaljuk a feladatköröket: 1. Altalános szennyvíztisztítás, 2. Vízminőségjavítás. Az alkalmazási lehetőségeket a 3. ábrán vázoltuk. A legegyszerűbb — természetesen legkisebb teljesítményű — megoldás, amikor a tóba közvetlenül bevezetjük a nyers szennyvizet, (l/a). A nagy mennyiségű iszap mind a tömeges tenyésztés, mind a tó fenntartása miatt nagyon kedvezőtlen. Intenzív algaélet ilyen tavakban alig tartható fenn. Célszerű ezért az oxidációs tó előtt a szennyvizet mechanikailag tisztítani. Az 1/b ábrán az 7/a-val szemben feltüntettük a termelődött algák kiválasztását is. Ez egyrészről szükséges lehet, másrészről hasznos. Eutrofizálódásra hajlamos befogadóknál, vagy olyan algáknál, amelyek a befogadókban — főképpen tápanyag hiányában — elpusztulnak, a tisztított szennyvizet algátlanítani kell. Az algatermelés táp- és takarmányanyaggá történő feldolgozása esetén az irányított oxidációs tavak nemcsak szennyvíztisztító, hanem takarmánytermelő létesítmények is, ami jelentős gazdasági hasznot hozhat. Óvatos becslés szerint az algák fehérjében és egyéb tápanyagokban nagyon gazdag termése 5—10 g/m

2, azaz 50—100 kg/ha szárazanyagot jelenthet naponta. . , v , tisztított algos víz Tisztított VÍZ Tisztítoltvlz a, ábra. Az irányított oxidációs tavak alkalmazási területe Abb. 3. Anwendungsgebiet der beeinflussten Oxidationtesche