Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Csermák, B.: A Középdunántúl vízkészletgazdálkodásáról Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 245 TopHH 0TH0CHTEJIBH0 HeSojibunte, HO 3anacw KapcTOBbix BOA HBJIHIOTCH 3HaHHTejTbHbIMH. 6) B0H0ri0Tpe6H0CTH HA STOÍÍ TeppuToptiH B 3HainTejibHoií Mepe npeBbimawT cpeamoio BexinijnHy B CTpaHe He TOJibKO no aScojiiOTHOH, HO H no OTHOciiTejibHOH BejwMHHaM no cpaBHeHHro c MecTHbiMH pecypcaMH. JUJIH TeppHTopiiH xapaKTepHO, ITO 3«ecb HMeroTCfl 3HamiTejibHbie ce^bCK0X03HHCTBeHHbie H npoMbimjieHHbie BOAonoTpeöJieHHH co CBOHMH HeÖJiaronpHHTHbiMH neftcTBHHMH, T. e. npw CCJIbCK0X03flIÍCTBCHH0M BOflOnOTpeÖJieHHH BOfla OTHHMaeTCH, a npw npoMbiuuieHHOM BOflOnOTpeÖJieHHH BOfla 3arpH3HHeTCH. OTHocHTejibHo o>KnaaeMoro HanpaBJieHHH xosaiíCTBA c BOFLHBIMH pecypcaMH B 6ydyu)eM MO>KHO yKa3aTb Ha cjie/iyiomHe xapaKTepHbie qepTbi : KpynHbie BOAonoTpeÖHTenH npeaycMaTpHBaioTCjí PA3MECTHTB BAOJIB ÍLYHAN BBHAV HEAOCTATKOB B CBOÖOAHbix npwpoAHbix pecypcax BOABI. BeAHMHHa o>KHAaeMbix BOFLON0TPE6H0CTEÍÍ B 1980-OM roAV «a>Ke w nocjie SToro npeBbiuiaeT BejiH^HHy BOflonoTpeSHOCTeft 1960-x roAOB Gojibine, ieM ABa pa3a. J\JIH yAOBAeTBOpeHHH H3JIHUIHHX BOAonoTpeÖHOCTeií npeAyCMaTpHBaeTCH oöiimpHaa nporpaMMa CO3AAHHH BOAOXPAHHJIHMEIÍ H NPHHIIMAJIH BO BHHMAHHE Hcn0JTb30BaHHe maxTHbix BOA, ofrbeM K0T0pbix Bee öojiee yBeJiHiHBaeTCH. B 3aKAK>qeHHH yKa3biBaeTcn, qro OTHocHTejibHo omKÜHKU uiaxmHbtx eod cero«HH y>Ke HMCIOTCÍI np0rH03bi, Ö^arOAapj! KOTOpbIM OTKpbIBaeTCíI B03MO>KHOCTb AJ1H njiaHOMepHoro Hcn0Ab30BaHHH BOAbi ropHbix uiaxT, AaJiee H npeABapHTeAbHoro yieTa H yMeHbuieHHH ymepSoB, noAyMaeMbix 3acneT OTícaiKH uiaxTHbix BOAÜber die Bewirtschaftung der Wasserdargebote MittelTransdanubiens B. Csermák, Die Abhandlung befasst sich zunáchst mit den technischen Grundlagen der Bewirtschaftung der Wasservorráte (1. Abschnitt) und nachher mit der zahlenmassigen Wasservorratswirtschaft Ungarns (2. Abschnitt), damit die Lage der Wasserwirtschaft in Mitteltransdanubien (das rechtsufrige Gebiet der Donau) (3. Abschnitt) und ihre voraussichtliche Gestaltung im Landesmassstab gezeigt werden kann. Aus den Wasserbilanzen geht hervor, dass Mitteltransdanubien bereits jetzt schon über keinen freien Vorrat an Oberfláchenwasser verfügt (Abb. 1) und auch für die oberfláchennahen Wasservorráte ist die Lage nicht viel günstiger. Die gegenwartige Situation kann folgend kurz geschildert werden: a) Der Oberflachen-Wasservorrat der untersuchten Gebiete steht in keiner Verbindung mit den Nachbarstaaten. b) Der oberfláchennahe Wasservorrat des Gebietes liegt im grossen und ganzen um den Landesdurchschnitt; der Vorrat an Grund- und Schichtenwasser ist verháltnismássig knapp, der Karstwasservorrat hingegen bedeutend. c) Die Wasserbedarfe des Gebietes lagen früher auch in absoluten Sinne des Wortes, in den letzteren Jahren aber im Verháltnis zu den örtlichen Vorráten, über den Landesdurchschnittswerten. Eine der wichtigsten Kennzeichen des Gebiets ist, dass es reich an landwirtschaftlichen und industriellen Wassernutzungen ist und auch durch die nachteiligen Auswirkungen dieser betroffen ist: Wasserentnahme für die landwirtschaftlichen Wassernutzungen und Verunreinigung durch Industrieabwasser. Über die Zukunftstendenz der Wasservorratswirtschaft lásst sich folgendes sagen : Mit Rücksicht auf den Mangel an freien natürlichen Oberflachen-Wasserdargeboten, wurden die Wassernutzungen grösseren Bedarfs in der Donaugegend vorgesehen. Auch so betrágt der Wasserbedarf im Jahre 1980 mehr als das Zweifache des Jahres 1960. Zur Deckung der Wasserbedarfe wurde einerseits ein umfassendes Speicherprogramm vorgesehen, andererseites aber auch mit der zunehmenden Nutzung von BergwaBser gerechnet. Zum Abschluss wird festgestellt, dass die für die Bergwasserförderung heute schon zur Verfügung stehende Prognose sowohl die planmássige Nutzung der Bergwásser, als auch die vorhergehende Ábschátzung der durch die Bergwasserförderung verursachten Scháden ermöglicht. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal közös rendezésben 1966. január 18-án előadóülést tartott, amelyen Marton Lajos: „Vízadó kutak elöregedése, különös tekintettel az okkeresedésre", valamint Almássy Bálint és Csiszár Gábor: „Kutak korrózióvédelmének új lehetőségei műanyag alkalmazásával" c. együttes előadása szerepelt napirenden. Az első előadás az elöregedés ós az okkeresedés —- vasvegyületekkel történő eltömődós — fizikai, biológiai ós kémiai okaira mutatott rá, és ismertette a hátrányos tünetek leküzdésének, illetőleg csökkentésének lehetséges módszereit. A második előadás a kútépítósben alkalmazható műanyagok tulajdonságaival, beszerzési és gyártási kérdéseivel foglalkozott. Bemutatta a fúrt kutak utólagos bélelésének és új műanyagcsövezésű kutak létesítésének megoldásait, a műanyag kutak kivitelezésének tapasztalatait, valamint ismertette a gazdaságosság egyes szempontjait. A Szennyvíz Szakosztály a Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Öntözéses Növénytermesztési Szakosztályával közösen 1966. február 9-én beszámoló estet rendezett. A beszámoló esten az 1965 júniusában a Szovjetunióban tett szennyvízöntözési tanulmányút résztvevői ismertették tapasztalataikat. Ennek keretében a következő előadások hangzottak el : 1. Vermes László: A szenny vízöntözés szerepe a Szovjetunióban. A kapcsolatos kutatómunka ós tapasztalatok ismertetése. 2. Török László: A szennyvízöntözósek egyes üzemelési és építési tapasztalatai a Szovjetunióban, valamint a II. szovjet össz-szövetségi szennyvízöntözési konferencia ismertetése. 3. Kalmár Gyula: A szennyvízöntözések tervezése a Szovjetunióban. Műszaki újdonságok és fényképek bemutatása. A Szegedi Csoport 1966. február 9-i előadóülésén Tasfi László a Szeged-jobbparti városrész szennyvíztisztításának kérdéseiről adott elő. Ismertette a méretezés alapadatait, a szennyvíztisztítás módját, mértókét, technológiáját. Szólott a biológiai szennyvíztisztítás szellőztető medencéjének kialakításáról, a szennyvíztisztítótelep elrendezéséről, valamint a kivitelezés kérdéseiről. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Bajai Csoportja 1966. január 26-án tartotta évnyitó összejövetelét. Áz előadáson Elsner László jugoszláviai vízügyi tanulmányútjáról tartott vetítettképes beszámolót, majd az előadást Bognár Győző a Vaskapui vízerőmű építésének ismertetésével ós az ott szerzett tanulmányúti tapasztalataival egészítette ki. K. B. ( Folytatás a 260. oldalon)