Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Six Lászlóné–dr. Szeness László: Győr-Sopron megye nagyobb településeinek szennyező hatása a megye felszíni vizeire

238 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Six L.-né—dr. Szeness L.: Győr-Sopron megye településeinek szennyező 3. táblázat A Lajta és a Mosoni-Duna vizsgálati eredményei Mosonmagyaróvár város területén Minta-vétel helye Ossz. oldott anvag [mg/l] Lúgosság Keménység [nk°] Klorid [mg/l] Minta-vétel helye min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. 1. Lajta .... 2. Lajta .... 3. M. Duna . + 4. M. Duna . . 5. M. Duna . . 312 216 192 302 238 449 313 316 315 314 806 382 352 326 472 3,4 3,4 3.2 3.3 3,0 4,0 4,0 3,8 3,7 3,6 4,8 4,8 4,8 4.1 4.2 7,6 5,8 9,8 11,2 9,4 11,6 10.7 12,1 10.8 10,8 14,0 13,2 13,2 12,8 12,2 8,0 7,5 8,5 8,0 6,0 13.4 11,9 11,7 11.5 11,7 22,0 15,0 14,0 14,0 18,0 Minta-vétel helye 1. Lajta 2. Lajta 3. M. Duna . . 4. M. Duna . . 5. M. Duna . . Nitrát [mg/lj 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 átl. 0,2 0,2 0,4 0,4 1,0 2,0 2,0 4,0 4,0 7,0 Ammónia [mg/l] mm. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 átl. 0,54 0,64 0,10 0,12 0,06 4,20 4,50 0,44 0,50 0,40 Szulfát [mg/l] 56,3 23.0 16,0 32.1 13,6 átl. 63,2 69,9 44,8 46,0 25,8 80,0 80,0 63,8 71,2 42,5 Minta-vétel helye Oxigénfogyasztás [mg/l] Oxigéntelítettség [%] Coli-szám/m] Minta-vétel helye min. átl. max. min. átl. max. min. átl. max. r. Lajta 2,80 8,27 14,84 12,8 59,7 86,1 0,2 4400 22 000 2. Lajta 2,40 10,15 17,60 57,7 72,4 81,6 0,2 2700 16 000 3. M. Duna . . 1,62 7,48 14,40 60,6 85,6 125,2 0,2 48 ' 350 4. M. Duna . . 2,40 6,46 16,08 57,4 85,1 131,9 0,8 490 3 500 5. M. Duna . . 2,48 6,01 14,40 21,3 99,7 146,1 0,0 470 3 500 -j- Mosoni-Duna amely lesüllyed a Malmi-ágban 12,8%-ra, és még az átlaga sem nagyobb 59,7%-nál, túltelítettség pedig egy alkalommal sem fordult elő a Lajta vizsgálatának időszakában. Ezen két mintavételi helyen szinte minden vizsgálat alkalmával nitritet is nyommennyiségben találtunk. A Mosoni-Dunából vett minták oxigén telítettségének átlagértékei viszont 85% körüliek. A terület vizsgált felszíni vizeinek kloridtartalma közepes mennyiségű. Szulfátban a Lajta kissé gazdag, a Mosoni-Duna pedig ezen a szakaszon közepes szulfáttartalmú — dr. Papp Szilárd szerint. A lúgosság, összes keménység és összes oldott alkatrész átlagértékei alapján a vizsvált vízfolyások a II. osztálynak, a kissé kemény, közepes sótartalmú vizeknek felelnek meg. A vizsgálatokat összefoglalva megállapítható, hogy a Lajta-ág a felvett szennyvizek hatására erősen szennyezett, ezzel magyarázható, hogy organikus anyagtartalom szempontjából a Mosoni-Duna is kissé szennyezettebb ezen a szakaszán, mint Győrnél. Azonban a felhígulás következtében az öntisztulás hamarosan végbemegy, és a megyei csatorna sem gyakorol jelentős szennyező hatást a Mosoni-Dunára, hiszen a Zsejke pusztánál vett mintákban az organikus szennyezettségre utaló alkatrészek mennyisége kisebb (1. táblázat). Kapuvár A megye legnagyobb községe a Kis-Rába mellett települt. A Kis-Rába közepes vízhozama 2,7 m

3/mp. A községben három csatornahálózat van kiépítve, amelyek a házi szennyvizeken kívül a Húsüzem mechanikailag tisztított szennyvizét is a Kis-Rába folyóba vezeti. A szennyeződósi helyeket figyelembe véve a KisRábán három mintavételi helyet jelöltünk ki : 7. A község déli határán a vasúti hídnál ; 2. községi strandfürdőnél ; 3. az 1. sz. csarnokhálózat betorkolása felett 200 m-re. Vizsgálatainkat a Kis-Rábán a következő alkalmakkor végeztük : 1. 1961. június 5. ; 2. június 23. ; 3. október 31. ; 4. 1962. március 1. ; 5. május 9. ; 6. június 7. ; 8. augusztus 29. A fizikai vizsgálatok szerint a Kis-Rába a mintavételi helyeken halványsárga, illetve szürkés színű, kevés üledéket mindig tartalmaz, szagtalan, nem habzik. A Kis-Rába oldott anyag tartalma (4. táblázat) mindhárom mintavételi helyen közepes mértékű. Kisebb emelkedés figyelhető meg a 3. mintavételi helyen a vágóhíd után. Bakteriológiai vizsgálataink alapján a Coliszám ingadozó értéket mutat. Az előforduló minimális értékek az 1. és 2. mintavételi helyen megfelelnek a tiszta víz minőségének. A maximális értékek az 1. és 3. mintavételi helyen 3500 Colibakt./ml. Az oxigénfogyasztás átlagértékei közel azonosak. Legmagasabbnak a 2. helyen a strandnál vett minták oxigénfogyasztásai bizonyultak. Kiugróan magas értékeket az 5. mintavétel alkalmával kaptunk : 11,20, 13,60 és 12,80 mg/l-t. Legkisebbnek mutatkozott az oxigénfogyasztás a második mintavétel alkalmával: 1,60 mg/l. Az oxigénnel való telítettség százalékának átlagértékei közül a harmadik mintavételi helyen kapott érték a legalacsonyabb : 67,3%. A Kis-Rába közepes kloridtartalmú, a kloridtartalom átlagértéke a 2. mintavételi helyen kisebb növekedést mutat. Szulfáttartalom szempontjából a Kis-Rába vize szulfátokban