Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Herédy Sándor: A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában

Herédy S.: A textilipar vízgazdálkodása és szennyvíztisztítása Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 23 keresztülvihetők. Ez áll pl. a csávaszínezékeknek kicsapására oxidáció útján, a kénfestékanyagoknak savak által történő kicsapására stb. Ezekkel a tisztán kémiai módszerekkel ellentétben áll az a tény, hogy az üzemi szennyvizek különböző festékanyagok, festékárnyalatok és vegyszerek keverékei, minek következtében a viszonyok komplikálódnak, a megoldás nehézkessé válik. A szellőzés vagy oxidálószerek hozzáadása ellenére a szennyvíz általában redukáló tulajdonságokat mutat, úgy hogy bizonyos festékanyagok vegyületei nem csapódnak ki teljesen. összefoglalás A textilgyári szennyvizek tisztítása alapos szakismereteket és körültekintést érdemel. Altalános irányelv kell legyen, hogy törekedni kell a szennyvizek mennyiségének és koncentrációjának csökkentésére a belső berendezések alkalmas felhasználásával, kiegészítésével, a víz visszaforgatásával vagy újra felhasználásával. A textilgyári szennyvizek savas-lúgos kémhatását, redukáló és oxidálószer tartalmát ki kell használni és minőségi kiegyenlítéssel csak az ezen felül jelentkező vegyszerek közömbösítését célszerű elvégezni. Az előadottak áttekintést adtak a csehszlovákiai textilipari üzemek vízgazdálkodási kérdéseiről, valamint a textilgyári szennyvizek tisztításának általános irányelveiről. Az anyag teljességéhez az alkalmazható szennyvíztisztítási technológiák és berendezések részletes ismertetése is hozzátartozik, azonban ezt a témához szorosan tartozó másik dolgozat fogja tartalmazni. IRODALOM Ing. Jaromir Nősek: ,,A textilipar vízgazdálkodásit" (előadásanyag). Ing. Stanislav Hegmon : „Textilipari szennyvizek típustervezése" (előadásanyag). Jung. H. : „Textil és bőrgyári szennyvizek" (Gesundheitsingenieur 1951. 17 (18). Sierp F. : „Festőüzemek szennyvizeinek tisztítása" (Springer Verlag 1953). Tarcsay Ferenc: „A textilipar szennyvízproblémái" (Magyar Textilipari 1962). Ing. Jaromir Nősek: „Mercerizáló berendezések." (Előadás anyag.) Wasserbewirtschaftuiig; der Textilindustrie und alltfemeine Richtlinien der Abwasserbehandluna: ihrer Abwasser in der Tseheehoslowakei S. Herédy Der Beitrag weist auf den engen Zusammenhang zwischen der Wasserwirtsehaft in der Textilindustrie sowie der Fertigungstechnologie und der Behandlung der anfallenden Abwasser hin. Die Vergeudung von Wasser muss vom Betrieb zweimal bezahlt werden : erstens als Mehraufwendung für den Wasserbezug, zweitens wegen den höheren Kosten der Abwasserreinigung. Deshalb ist durch vernünftige Wasserbewirtschaftung die verbrauchte Wassermenge tunlichst zu vermindern, wobei die Kosten für die Abwasserbehandlung ebenfalls einken werden. Für die Verminderung der Wasserinengen empfielt der Beitrag die Anwendung von Zirkulationssystemen, beziehungsweise die wiederholte Verwendung des Wassers in verschiedenen Betriebseinrichtungen. Nicht nur das Wasser, sondern auch die mit dem Wasser abfliessenden wertvollen Stoffe sollen bewirtschaftet werden, wobei man derén Rückgewinnung anstreben soll (Rückgewinnung von Lanolin- und Natronlauge). Da die Textilindustrie Warmwasser benützt, empfielt sich in den technologischen Einrichtungen auch die Rückgewinnung der in den Warmwassern enthaltenen Wármemenge. Der Bericht behandelt eingehend die Verteilung der Abwasser in der Textilindustrie, die Aufbereitung der Rohstoffe, das Auslaugen von Flachs- und Hanf, das Waschen der Wolle, die Karbonisierung, das Bleichen, die Merzerisierung und die Farbung. Behandelt sind weiter die Möglichkeiten für eine Verminderung der Wassermengen, die Verunreinigungen in den anfallenden Abw&ssern und deren Reinigungsmöglichkeiten. Die eingehende Beschreibung der anwendbaren Abwasserreinigungs-Technologie und Einrichtungen ist enger Bestandteil dieser Arbeit und wird deshalb im folgenden zweiten Teil des Berichtes berührt werden. Water Balance in the Textile Industry and Principles Governinjr the Treatment of Textile Industry Wastes By S. Herédy Waterhalance in the textile industry is closely related to production technology and the method of treatment adopted for the wastes. UnnecesBary water consumption is expensive on two accounts : there is an excess in diversion costs, and treatment costs are likely to increase. Rational economy to reduce consumption will minimize treatment costs of wastes as well. For reducing consumption recirculation systems, or the repeated use of water in several plants is recommcnded. Rational management is necessary not only for water, but alsó for valuable materials carried by the wastes. These materials (lanoliné, soda) should as far as feasible be regained. Since water is utilized in the textile industry at liigh temperatures, attempts should be made to regain heat together with these hot waters. A detailed treatment is given to the distribution of wastes in the textile industry, to the preparation of basic materials, softening of flax and hemp, washing and carbonization of wool, leaching, mercerization and to dyeing. Possibilities for reducing consumption, and wastes treatment are surveyed together with the polluting agents. A detailed description of methods and equipment of suitable wastes treatment will be given in a subsequent paper.