Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Borza Dezsőné: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából. (Ismertetés)

Borza D.-né: Az ICOLD VIII. kongresszusának anyagából Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 187 1600 1. ábra. Boundery völgyzárógát 1 mederfenék, 2 ideiglenes elzárószerkezet, 3 13,3x14 m méretű szegmenskapu, 4 5,2 x 6,4 m méretű fenékkiürítő elzárószerkezete, 5 építési dilatáció, 6 földfelszín, 7 duzzasztómű alapozási síkja. szélessége 2,4 m, fenékszélessége 10 m, a beépített betonmennyiség 84 ezer m 3. Jellemző a két 15,3 X 14 m méretű árapasztónyílás, amelyeket szeg­mens elzárószerkezettel zárnak le és mindegyik 3060 m 3/sec vízhozamot képes lebocsátani. Ezen­kívül még hét fenékkiürítőt létesítettek 5,2 X 6,4 m méretekkel, amelyek 7140 m 3/sec vizet enged­nek át. Az USA gátépítésére még jellemző, hogy az állami erőből történő építés aránya nő, az egyedi vagy csoportos részvétel aránya az 1923. évi 40%­ról 1963-ig 5%-ra csökkent. Japánban több, mint 2000 t15 m-nél magassabb gát van. Ebből 1400 földgát, ezeket az V. század­tól kezdve építették. A vizsgált 1960—1963. kö­zötti időszakban 166 gátat építettek meg, ebből 47 magasabb 60 m-nél. Irodalmi adatok alapján a 60 m-nél magasabb gátak a 3. táblázat szerint oszlanak meg : Új gátat már nem lehet kedvező körülmények között építeni Japánban, mert valamennyi jó lehetőséget kimerítettek. A geológiai viszonyok 3. táblázat Év Gravi­tációs 00 ® > >M Tám­pilléres KŐ + föld Összesen gát 1951—1960 1961—1963 56 78 % 20 42% 8 12% 17 36% 5 H% 5 1 1 °/ 1 1 /o 64 100% 47 100% rendkívül bonyolultak és az egész ország területén nagy a földrengésveszély. Ezekkel és gazdaságos­sági megfontolásokkal magyarázható, hogy első­sorban könnyített szerkezetű betongátakat és vegyes kő-földgátakat építenek. A japáni íves völgyzáró­gátak — így az ismert 186 m magas Kurobe (Kuro­begava) is — általában héj szerkezetek. A Kurobe gátnál különösen érdekes megoldásokat alkalmaz­tak. A szelvényben a szikla minősége nagyon rossz, ígv a völgyzárógát felső ívét függőleges dilatáció­val a parti kapcsolódásnál elvágták azért, hogy a húzófeszültséget az alsó ívre adják át. A japán támpilléres gátak közül meg kell említeni a 125 m magas Hatanagi gátat (2. ábra). A duzzasztóhoz közvetlenül kapcsolódó erőtelep fölött helyezkedik el a duzzasztónyílás (árapasztó), amelyen keresztül nagy magasságból (79 m) zuhog 2. ábra. Hatanagi völgyzárógát 1 építési dilatáció, 2 duzzasztómű tengelye, 3 drénezés

Next

/
Thumbnails
Contents