Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek - Egyesületi és műszaki hírek

Dr. Balázs D.: A keveredési korrózió szerepe a karsztosodásban Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 185 BaHHIl M5IFKHX TaJIblX BOA BeCHOH C TBepflbIMH KapCTOBbIMH BOAaMH. ABTOPOM öbiJiH npoBeaeHbi H3MepeHHH H no noBepxHOCTHOH K0PP03HH nepeMe WHBaHHH B KapCTOBblX pyHbflX, OAHaKO c TOHKH 3peHHH pa3pymeHHH KapcTa STO íiBneHne coBceM ne3HaMHTeJibHo. TaK>Ke flBjifleTca He3HaHHTeJtbHoii H p33H0CTb B paCTBOpeHHH B XOJIOflHOBOAHblX MecTax npn He6ojibmott pa3HHue TeMnepaTypbi. OflHaKO B TaKHx MeCTax, rae xoJioflHbie KapcTOBbie BOAH BCTpenaioTcs c TepMaJibHbiMH BO«aMH, KaK nanpHMep B ByaatícKHx ropax B BeHrpnH Ha BOCTOHHbix Kpaax, MOMÍHO HaöjnoAaTb CKaMKoo6pa3Hoe yBejiHieHHe pacTBopeHiia (paciunpeHiie nemepbi), OflHaKO po-iib Koppo3HH nepeMeiUHBaHHH B STOM síBJieHHii B HacTojimee BpeMji eme He AOCTATOHHO BHHCHeHa. The role of mixing corrosion in karst development By D. Balázs The Soviet F. F. Laptiev [6] and the Swiss A. Bögli [2] were the first to report on the possibility of additional dissolving of CaCO., due to the mixing of waters of different Ca + + ion concentration. The reson for this is that C0

2 necessary for the dissolving process and to be bound inereases according to a linear relation, whereas additional C0

2 quantities increase according to the third power. Additional C0

2 quantities in waters of different carbonate hardness at different temperatures were tabulated by Sz. Papp [8]. Using values contained in this table C0

2 quantities liberated (becoming superfluous) per litre upon mixing in a 1:1 ratio saturated waters of 10 Centigrade temperature and having a Germán carbonate hardness degree of 1 to 25, were calculated and tabulated by the author (Table 3). On this basis CaC0

3 quantities capable of being dissolved by this excess C0

2 were compiled (Table 4). On the basis of field studies it could be demonstrated that the saturation of karstic passages forms no prerequisite for the effectiveness of mixing corrosion (Bögli, A. [2]J. Waters of 5 to 25 degrees Germán hardness enter th'rough different paths into caves in North-Hungary. Recent signs of dissolving observable on the walls of these caves can be traced back to continuous mixing corrosion. The combination of soft snowmelt waters with hard karstic water stored in the caves results in the dissolving of several hundred kilogrammes of limestone in the passages of these caves. Observations were conducted by the author alsó on the surface mixing corrosion of karstic creeks, but this was found to be of insignificant influence on the denudation of the karst. Over cold karstic water areas the solution differential due to slight temperature differences is similarly negligible. However, at the point of contact of cald and thermal karstic waters, e. g. in Hungary on the eastern rim of the Budarange, a sudden increase in dissolving (enlargement of caves) can be observed. The role of mixing corrosion in this phenomenon is not sufficiently clear yet. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1965. dec 10-i előadóülésen Deák Ferenc a vízművek és víztechnológiai berendezések automatizálásának elvi kérdéseiről, Gsekő Imre pedig a vízművek automatikus berendezéseiről tartott előadást. Az első előadás a vízművek automatizálhatóságának szempontjaival, a vízbeszerzés, vízszolgáltatás, víztechnológiai berendezések automatikáival, költségkihatásokkal, tervezési és gazdaságossági szempontokkal foglalkozott ; a második előadás a mérőberendezéseket, jelátviteli berendezéseket ismertette, s bemutatta a Balatonföldvár—Zamárdi vízmű, illetőleg a Lázbérczi vízmű automatikai berendezéseit. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1965. december 14-i ülésén Gerhardt József a Csehszlovákiában szerzett felszíni ivóvíztisztítási tapasztalatokat, illetőleg az ottani vízellátási típus- és irányterveket ismertette. Az előadás tanulmányút keretében meglátogatott vízművekről szólt : a Prága, Kliéava, Brno és Vir helységek vízműveiről. A vízbeszerzés itt vagy tározó tóból, vagy folyóból történik, s az alkalmazott tiszítási folyamatok a következők : levegőztetés, kontakt szűrés, derítés, gyorsszűrés és szénszűrés. A vizsgált vegyszeradagolási módok : elő-, illetve utóklórozás, alumíniumszulfát, vasszulfát, vasMorid, mésztej, mészpor és mészvíz. Mindezekről az előadó a megkapott típus- és iránytervek alapján is tájékoztatást nyújtott. A Szennyvíz Szakosztály a Limnológiai Szakosztálylyal közösen rendezett 1965. december 15-i vitaülésén Hock Béla a vízhozam és vízminőség közötti összefüggésekről adott elő. Itt a Duna, Tisza és Bodrog folyókon nyert adatokat értékelte, s mértékadó szennyezett ségi értékek megállapítása után vázolta a további kutatások célkitűzéseit. Társaságunk Vízgazdálkodási Szakcsoportja 1965. december 16-án vitaülést tartott, amelyen Karászi Kálmán és Szeifert Gyula a vízgazdálkodási keretterv megvalósulásának, illetve módosulásának kérdéseiről összeállított előadása szolgált a megbeszélés alapjául. Az előadók a Középdunántúli-, illetőleg a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gyakorlatából hoztak fel jellegzetes példákat a kerettervi előirányzatok realizálására. Emellett vizsgálták a természeti alapadatok időállóságának, a kiinduló feltételek, fejlesztési irányelvek szükségszerű változásának kérdéseit. V. I. A Hajdú-Bihar megyei Csoport 1965. december 14-én a tiszántúli tározófejlesztés kapcsolódó kérdései címmel Debrecenben kerekasztal konferenciát rendezett. Vitavezető Némethy László volt. A vitában részt vett : dr. Berencsi György, dr. Csáky Gergely, Dóra Tibor, dr. Ivánka Gyula, dr. Jenei Endre, dr. Marosi Jenő, dr. Szelényi Ferenc, dr. Woynarovich Elek. A konferencia célja a tározófejlesztés egészségügyi, állategészségügyi, halélettani, üdülőfejlesztési és hasznosítási kérdéseinek megvitatása volt. V. I. A Hidraulikai es Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. január 12-én előadóülést rendezett, amelyen a napi tározásos üzemi vízierőművek fel- és alvizében kialakuló nempermanens vízmozgás elektronikus számológéppel való számításáról tartott előadást dr. Kozák Miklós. Az előadó ismertette a dunai vízerőművek vonatkozásában végrehajtott elektronikus számológépes számítások problémáit, a mellékfolyók szerepének hatását, a karakterisztikus módszer alkalmazásival nyert tapasztalatokat, majd a kapott eredményekből több fontos következtetést vont le, elsősorban a hasznos esések és ezen keresztül az energiatermelés növelésére való tekintettel. V. I.