Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
4. szám - Dr. Goda László: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a nemzeti munkatervek
174 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól g) a felszín alatti vizek vízállása, hőháztartása és kémiai összetétele, li) a felszínközeli talajréteg nedvességviszonyai és a talaj fagy, i) a vízfelület és a természetes felszín párolk) meteorológiai megfigyelések. A legfeljebb 20 m 2 kiterjedésű kísérleti területeken a különböző mesterséges hatások tanulmányozása céljából időnként megváltoztatják a természeti adottságokat. A vizsgált tényezők között megemlítik az erdősítést, erdőírtást, a mezőgazdasági művelés különféle módjait, a mocsarak lecsapolását, az öntözést stb. (2. ábra). A kísérleti területek száma jelenleg 17. Számukat a közeljövőben 30-ra kívánják emelni. Az észlelések programját az elérni kívánt célnak megfelelően állítják össze. 3. Tudományos kutatások A Decennium időtartama alatt elvégzendő kutatási feladatok megoszlását az alábbiakban tüntettük fel. (Zárójelben az egyes témacsoportokba tartozó kutatási témák száma.) 3.1 A vízmérleg tanulmányozása 3.1.1 Alapkutatások 3.1.1.1 csapadék (3) 3.1.1.2 párolgás (2) 3.1.1.3 felszíni vizek (10) 3.1.1.4 talajnedvesség (2) 3.1.1.5 felszínalatti vizek (7) 3.1.1.6 hó és jég (5) 3.1.2 Különleges vízmérleg-kutatások (3) 3.1.3 Hidrológiai előrejelzések (6) 3.2 Vízminőség (1) 3.3 Erózió, mederfolyamatok, hordalék és lerakódás (5) 3.4 Az emberi tevékenység hatása a hidrológiai jelenségekre (2). A munkaterv az egyes kutatási témákkal kapcsolatban megadja : 1. a feladatokat és a várható eredményeket továbbá 2. a tervezett munkálatokat Tájékoztatásul bemutatjuk az egyik téma megfogalmazását, hogy érzékeltessük a szovjet terv részletességét: 3.1.1.3.9. A hidrológiai észlelések és az operatív hidrológiai tájékoztatás adatfeldolgozásának gépesítése és automatizálása Feladatok és várható eredmények A kutatás előirányozza a hidrológiai észlelési adatok feldolgozásának és kiadásának tökéletesítését, továbbá az operatív előrejelzési szolgálatban történő adatfelhasználás fejlesztését oly módon, hogy az adatfeldolgozás különböző szakaszaiban gépesítést és automatizálást alkalmaz. A kutatások eredményeként ki kell dolgozni és be kell vezetni az észlelési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és kiadásának, továbbá a hidrológiai előrejelzések továbbításának új módszereit. Tervezett munkálatok 1. Az automatikus és félautomatikus észlelőhelyek adatai elsődleges feldolgozásának gépesítése. 2. A hidrológiai évkönyvek és kézikönyvek összeállítási és kiadási munkáinak gépesítése és részben, automatizálása. 3. Az operatív tájékoztatáshoz szükséges adatfeldolgozás gépesítési elvének kidolgozása, beleértve az adatok elemzését, a tájékoztatás formájának egységesítését és a hidrológiai összefoglalók programozásának tervét. 4. A hidrológiai elemek eloszlásában mutatkozó statisztikai törvényszerűségek kutatása elektronikus számítóközpontok segítségével. 5. Hidrológiai és hidraulikai feladatok megoldása számítóközpontok és elektromos modellek segítségével. A bemutatott példából is látható, hogy a munkatervi témák átfogó jellegűek, s ily módon elejét veszik a témák aprózódásának. 4. Oktatás és szakemberképzés A munkaterv részletes áttekintést nyújt a közép- és felsőfokú hidrológus- és hidrogeológusképzésről, továbbá az aspiránsképzésről. A jelenlegi helyzet és a Decennium folyamán tervezett fejlesztés az évenként végző szakemberek alábbi számaival jellemezhető. (A zárójeles számok a fejlesztés utáni helyzetet tükrözik.) Hidrológus Hidrogeológus Középfokú képzés, nappali tanfolyamokon 350 500 Felsőfokú képzés, nappali tanfolyamokon 170 (300) 300 (400) esti ós levelező tanfolyamokon .... 150 240 Aspirantura, szervezett .... 30 30 önálló 15 40 A felsorolt számadatok kiegészítéseképpen megemlítjük a továbbképzésnek a Szovjetunióban általánosan alkalmazott módját, amely szerint a szakemberek 6—12 hónapot kutatóintézetben gyakornokként töltenek el. A továbbképzésnek ebben a módjában évenként 100—120 hidrológus vesz részt. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy a mi viszonyaink között nem biztosítható-e hasonló módon a vízügyi igazgatóságok hidrológusainak továbbképzése ? A Szovjetunió jelentős mértékben segíti más országok szakemberképzését is. Ennek egyik módja a szovjet egyetemeken való tanulás. Ezen kívül a szovjet szakemberek számos más országban mint meghívott előadók vesznek részt az oktatásban. 5. Kölcsönös tájékoztatás és adatcsere A Decennium-állomások észlelési anyagát a szovjet munkaterv olyan alakban és részletességgel kívánja közreadni, amely maximálisan kielégíti a Decenniumban résztvevő országok érdekeit. Az adatcserét elsősorban a regionális együttműködés keretében tartja megvalósíthatónak. Az e kérdéssel kapcsolatos elképzelések sokfélesége miatt a végleges döntés meghozatalára nemzetközi munkacsoport alakítását irányozták elő. A Decennium-állomásokon és kísérleti területeken végzett kutatások, továbbá a 3. pontban előirányzott kutatások eredményeit tanulmánykötetekben fogják közreadni. A munkaterv mintegy 13 téma tekintetében nemzetközi együttműködést javasol, megjelölve az együttműködés lehetséges formáit is. Ezek közül az alábbiakban a számunkra is érdekes témákat soroljuk fel.
