Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Molnár Lajos: Levegő áramlása vákuumkutakhoz

168 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól A vizsgálat során külön-külön megmértük az egyes lemezeken beáramló elektromos áram menynyiségét, továbbá megmértük a modell elektrolitjának fajlagos ellenállását. A (7) egyenlet segítségével meghatároztuk az 1., 2., ... 6. számii lemezeken átfolyó áramerősség és a rajtuk mért potenciálérték alapján kapott R

v R„,.. .i?

R és ezek ismeretében a —,—,...— kh kh kh értékeket. Ezeket a lemezek hosszával osztva meghatároztuk a lemezek mentén észlelt átlagos v/kH értékeket. Ezek kapcsolatát az 5. ábrán a szaggatott vonal tünteti fel. Az árammérésből meghatározott átlagsebesség értékek elég jól illeszkednek az ekvipoteneiálgörbe alapján megszerkesztett sebességeloszlási görbéhez. Megvizsgáltuk az áramlás változását, ha a kúttól legtávolabbi területtől kezdve a kút felé a beáramlási felületet folyamatosan lezártuk. Az elektromos modellben ezt úgy valósítottuk meg, hogy sorban kiszereltük az 1., 2., ... 5. jelű lemezeket (3. ábra) és minden egyes mérési fázisban megmértük a megmaradó lemezeken átfolyó áramerősséget. A vizsgálatok eredményeként meghatá1. táblázat Az 1—fi lemezeken beáramló levegő mennyiségére jellemző q/kH értékek eloszlása, a beáramlási felület fokozatos lezárása esetén (Jelölések a 3. ábrán) Taómita 7. PacnpedeAemie eeAuuüH q/kH, xapaKmepmix ÖAH pacxoda nocmynawujeao eo3dyxa nepe3 Aucmu 1—ö, npu nocmeneHHOM 3aKpumuu noeepxHOcmu nocmynAemiH Oö03HaMeHHH Ha (jmrype 3. Table 1. Distribution of q/kH values representing air quantities entering along slabs 1 to 6, for gradual closure of entrance surfaces (for' notations see Fig. 3) ZA 6 5 4 3 2 1 B—E 0,48 0,13 0,10 0,08 0,06 0,08 0,03 0,48 0,46 0,13 0,11 0,07 0,06 0,09 0,48 0,44 0,13 0,11 0,09 0,11 — — 0,48 0,45 0,14 0,13 0.18 — _ — 0,47 0,41 0,16 0,25 _ — — —. 0,44 0,39 0,39 0,39 2. táblázat Az 1—fi lemezeken beáramló levegő áramlási sebességére jellemző v/kH értékek eloszlása a beáramlási felület fokozatos lezárása esetén (3. ábra) TaÖAUiia 2. PacnpedeAeHue eeAunuH q/kH, xapaKmepHbix óah CKOpocmu nocmynawuiezo e03dyxa vepe3 Aucmu 1—6, npu nocmeneHHOM 3aKpumuu noeepxHocmu nocrnynAenun 06o3HaneHHíi Ha (Jjarype 3. Table 2. Distribution of V/kH values representing air velocities entering along slabs 1 to 6, for gradual closure of entrance surfaces (for notations see Fig. 3) 6 5 • 4 3 2 1 0,068 0,057 0,044 0,031 0,021 0,007 0,069 0,058 0,040 0,031 0,024 —_ 0,071 0,061 0,048 0,062 — — 0,076 0,070 0,096 — — 0,086 0,138 — — — — 0,210 — — —— — <t>uaypa 6. BAiismue lacmuiHoeo 3aicpbimuH noeepxnocmu Fig. 6. Effect of partial sealing at the surface rozott — és az egyes lemezeken beáramló — levegő mennyiségére jellemző qjkH értékeket az 1., a beáramlási sebességre jellemző vjkH értékeket a 2. táblázat tartalmazza. Az 1. táblázatból látható, hogy a beáramlási felület lezárása csak igen kis mértékben befolyásolja a kittből kiszivott levegő mennyiségét. A teljes A—D felület nvitvatartása esetén a B—E felületű kútból származó levegő mennyiségére jellemző qjkH dimenziónélküli szám 0,48, míg az 1—5 jelű lemezeknek megfelelő felület lezárása esetén (a levegő csak a 6. jelű lemezen át áramlik be, ami a teljes A—D felület x/

8-a) a levegő mennyisége 0,39-re csökkent, ami nem egészen 20%-os csökkenést jelent. Addig, amíg az A—D (beáramlási) felület sokszorosa a B—E (kút) felületnek, a beáramlási felület erőteljes csökkentése alig változtatja meg a kútból kiemelt levegő mennyiségét. Erőteljes csökkenést csak akkor tapasztalhatunk, ha az A—D felület a B—E felülettel azonos, vagy annál kisebb. Másik jellemző jelenség, amely az 1., de_főleg a 2. táblázat adataiból kitűnik, hogy a szélső lemeznek megfelelő felületről több levegő áramlik a talajba, mint az utána következőkből, annak ellenére, hogy távolabb van a kúttól. Ez a jelenség hasonló ahhoz a megfigyeléshez, hogy egymáshoz közel telepített vízkitermelő kútsor szélső kútjai több vizet szállítanak, mint a közbülsők. A jelenség oka jól látható a 6. ábrán, amelyen olyan határfeltételek melletti áramképet mutatunk be, amelynél az 5. és 6. lemeznek megfelelő felületen áramlik be a levegő, A—D felület többi része lezárt. A beáramlási felületrészek egymásrahatása következtében a 6. sz. lemezből kiinduló áram vonalak egymással párhuzamosak és függőlegesek, az 5. sz. lemez jobboldaláról kiinduló áramvonalak viszont — mivel ezen az oldalon szabad áramlási tér található — mindinkább jobbra elhajlanak és a szabad térben szétterülnek. Az 5. sz. lemez jobboldali részén az áramvonalak sűrűsödése is mutatja, hogv ott több levegő áramlik a térbe, mint a lemez baloldalán, illetve a 6. sz. lemezen. A munkaárok mélységének hatása a levegő áramlásra Az eddigi gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a kiemelt munkaárok irányából vákuumos víztelenítés esetén nagy mennyiségű levegő kerülhet a