Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Matyi-Szabó Ferenc: Az észak-bakonyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja-patak vízháztartására és a karsztvízszín alakulására

Matyi-Szabó F.: A vízemelés hatása a Gaja-patak vízháztartására Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 135 mélységének növelésével, kompresszorozással, savazással fokozni tudjuk. A községek túlnyomó részénél egyetlen fúrásból igen hosszú időre biztosítani lehetne a zavartalan vízellátást. Összefoglalás A Gaja-patak vize csapadékvizekből, réteg vizekből és karsztvizekből tevődik össze. A rétegvizek és karsztvizek forrásokból, vagy a bányák vízemeléséből származnak. Ez utóbbi képezi a Gaja vízhozamának túlnyomó részét. A most megindult vízelzárási műveletek eredményétől függ, hogy a jövőben vízgazdálkodási szempontból mennyire számíthatunk a bányavízre. A vízbetörések előtti időszakban a karsztvízszín a bodajki, fehérvárcsurgói, iszkaszentgyörgyi, csóri és inotai megesapolási helyek felé esett. A vízbetörések depressziós tölcséreket hoztak létre. A karsztvíz most már jórészt a bányabeli megesapolási helyek felé áramlik. A karsztforrások túlnyomó részének teljes elapadása várható. IRODALOM [1] Jaskó S. : A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységen. Hidrológiai Közlöny, 39. évf. 4. [2] Kessler H. : A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék számítása. Hidrológiai Közlöny, 39. évf. 5—6. |3] Szabó Ferenc: Balinka II. aknamező vízveszélyességének vizsgálata. Bányászati Lapok. 19G4. 9. BJ1HHHME OTKAMKM BOflbl M3 TOPHblX LUAXT B CEBEPHOM BAKOHE HA BOflHblK EAJ1AHC PyqbH TAtÍA M HA H3MEHEHHE YPOBHH KAPCTOBblX BOfl 0. Mamu-Gaöo BoflOCőopHan njiomaflb pyqwi rafia Haxo,uiTCfl Ha CB-oii nacTH CeBepHoro EaKOHíi ii b K33-hi,ix npeAropbflx BepTem (TpaHuien Mop). Pyqbe niiTaeTCH 113 aTMOCtjiepHbix ocaAKOB, H3 iictomHIIKOB njiaCTOBblX It KapCTOBblX BOA, T3K>Ke II 113 n.iaeroBbix h KapcTOBbix boa ropHbix iuaxr flyAap, KiiuiAeH, BaJiHHKa h öoKCHTHbix uiaxT b OKpy>KHOCTH McKaceHTAepAb, HaxoAHmHxcfl na BOAOcSope. npeoSiiaflaiomaa MacTb pacxoAa boám b pyqbe Tana iiponcxoAHT 113 otKaniBaeMbix boa ropnux maxT. Y ropHbix maxT JlyAap 11 Ba^mtKa Hanajinch paöoTbi no orpawAeHiiio boai»i. B 3aBncnMocni ot pe3yjibTaT0B 3T11X paÖOT MOHCHO C'IIlTaTbCÍI B ÖyAVmeM C UiaXTHblMli BOAaMH C TOMKH 3peHHJI BOAHOrO X03flÍICTBa. Ilpn HeycneuiHOM BbinojiHemin sthx paöor npnAéTC>i yBejnmHTb it TaK öojibuioro oGi>eMa npopBaBuieftcfl boai>i ao ripeKpamenmi 3i<cnJioaTauim sthx ropHbix maxT. ypoBeHb icapcTOBbix boa noHii3HJiCH nepe.t tipopbiBaHiteM BOflbi b CTopoHy ApeHOB BoAaÜK, <t>exepBapMypro, McxaceHTAepAb, Mop 11 MHOTa. Ilocjie npopbiBa boai>i no.lymijmcb AenpecciiOHHi.ie BopoHKH. Tbkhm 0öpa30.\t KapcTOBbie BOAbi Tenepb ynce ABitwyTca b ochobhom b nanpaBJieHite ApeHiipyromnx MecT y maxT. Mo>i<ho o>KH«aTb, mto npeoőJiaAaromaH MaCTb KapCTOBblX HCTOMHIIKOB COBCe.M IICCÍIKaCTCH. B őojibBiiiHCTBe HacejieHHbix nyHKTOB CeBepoBoctohhoto BaKOHH MAieioTCM őojibiuiie TpyAHOCTii no boaocna6>KeHiiio n b Hacromuee Bpe.MH. BoAonoTpeőJieHnH őyAYT yBejiimHBaTboi 11 b őyAyuje.M, noaro.viy Hy>KHO 3a6oniTbCH o co3Aannn TaKiix B0A0np0B0AHbix CTamuiit, c noMombio K0T0pbix Boiipocu no BOAOCnaö>KeHiiio pemak)tcji Ha[AOJiriie roAbi. Einfluss der Wasserförderung aus den Kohlenbergucrken auf den Wasserhaushalt des Gaja-Baches und aut die Gesíaltunir des Karstwasserspiegels F. Matyi-Szabó Das Einzugsgebiet des Gaja-Baches erstreekt sich im nordöst lichen Teil des nördlichen Bakony und im südwestlichen Vorland des Vértes-Gebirges (Grabén von Mór). Die Wasserführung des Baches entliáll Niedersehlagwasser, Schichtenquellen und Karstquellen, sowie die geförderten Schichtenwasser und Karstwásser der im Einzugsgebiet abgebauten Kohlenbergwerke bei Dudar, Kisgyón und Balinka, beziehungsweise der Bauxit-Bergwerke in der Umgebung von Iszkaszentgyörgy. Der überwiegende Teil der Wasserführung des Gaja-Baches entstand aus der Förderung des Bergbaus. Bei den Bergworken Dudar und Balinka wurden Wasserabsperr-Arbeiten in Angriff genommen. Von dérén Wirksamkeit hángt es ab, in welchem Ausmass in der Zukunft von der Sieht der Wasserwirtschaft mit Bergbauwássern gerechnet werden darf. Bleiben diese Arbeiten erfolglos, dann müssen die in die Bergwerke zuströmenden überaus grossen Wassei'mengen bis zum Auflassen des Bergbaus zutage gefördert werden. In der Periode vor den Wassereinbrüchen in die Bergwerke, hatte der Karstwasserspiegel ein Gefálle zu den Anzapfungen bei Bodajk, Fehér várcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Csór und Inota. Die Wassereinbrüche hatten die Ausbildung von Absenkungstrichtern zur Folge. Derzeit strömt das Karstwasser grösstenteils bereits den Anzapfungsstellen in den Bergwerken zu. Das vollkommene Versiegen des iiberwiegenden Teiles der Karstquellen ist zu erwarten. Eine bedeutende Anzahl der Siedlungen im nordöstlichen Bakony hat bereits heute mit Trinkwassersorgen zu kámpfen. In der Zukunft wird der Wasserbedarf weiter ansteigen, alsó wird der Bau von Wasserwerken ni elit zu umgehen sein, die die Wasserversorgung für lange Zeit einer Lösung zuführen. Beim iiberwiegenden Teil der Ortschaften wird es zweckinássig sein, das Wasserwerk auf das Ilauptkarst zu basieren, in einigen Gemeinden lásst sich jedoch auch aus Kreide-Kalkstein beziehungsweise aus der Kiesschiclit des Miozáns Wasser in hinreichender Menge gewinnen.