Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 13 mérések értékelése.) — Sborn. <íeoI. VKI) Uzitá Geofyz. r. I'(sv. 1. Praha. 1963. [14] Janacek, J.: I'rispévek hlubimného prazkumu k poznani hydrologie Bpodnich vod v Maié dujanské nizine vzhledem k pomérum nejvyssich zvodnélych obzuru. (A kisalföldi mélységi vizek hidrológiájának tisztázására létesített mélyfúrások, különös tekintettel a magasabb vízadó szintekre.) — Sborn. ÜÜG. sv. XXVI. odd. geol. 2. Praha, 1961. i 15J Jaskó S.: Lepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumban. — Földi, h'lizl. 1XXVII. pp. 26- 36. 1917. 116) Kertai Gy.: A magyarországi medencék és a kőolajtelepek szerkőzete a kőolajkutatás eredményei alapján. — Földi. Közi. 1957. |17] Körössy L.: Adatok a Kisalföld mélyföldtinához. — Földi. Közi. 1858. 118] Körössy L.: Magyarország medence terület cinek összehasonlító földtani szerkezete. — Földi. Közi. 93. köt. 2 f. 1963. [19] Küpper. H.: Iías südliche Wiener Becken. — Mitteil. d. Österreich. Geogr. Ges. .Ig. 104, J.'II. Wien, 19(12. [20] hányi J.: A Magyar Kisalföld mélyszerkezete a geofizikai mérések alapján. — Geofiz. Közi. 1959. [21] László O.: A Kis Magyar Alföldön a pándorfi fennsíktól a Hanságig. — Földi. Int. Évi jel. 1904-ről. [22] id. Lóczy L.: Magyarország földtani szerkezete. — Bp. 1918. [23] Major P.—Neppel F.: Öntözés talajvízkutakból a Kisalföldön. VITUKI. kézirat, 1962. [24] Pécsi M.: A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. — 1959. [25] Pintér A.—Ádám O.--Szénás tíy.: A magyar medence regionális gravitációs értelmezése. — Geofiz. Int. beszám. ülései. Előadás. 1964. [26] Hónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei. — Földi. Int. Évk. XI,VI. 1. 1956. [27] Rónai A.: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről. — Hidr. Közi. 1960. évf. 6. [28] Hónai, .4.: Hydrogeologie der Quartiirschichten in der Kleinen língaríschen Tiefebene. — Geol. I'ráce. Zosit 59. Bratislava, 1960. [29] Scheffer, V.: Somé Contributions to the Geophysieal Knowledge of the Carpathian Basins. — Acta Techn. XXX. évf. 3—4. 1960. [30] Schelter 1".: A Kárpátmedencék néhány regionális geofizikai problémájáról. — Geo/iz. Kőzi- XI. 1—41. 1961. [31] Scheffer V.: Adatok a Vardaridák és a Bánáti-árok felszínalatti vonulatainak követéséhez a Kárpát-medencékben. — Földi. Közi. 93. kőt. 3. 1963. 132j Scheffer V.—Vank V.: Gravitációs és szeizmikus maxiinok összehasonlító elemzése és egybevetése a magyarországi földtani alakulatokkal. — Hány. l.apok. 1963. évf. 10. [33] Scheffer V.—Kántás K.: A Dunántúl regionális geofizikája. — Földt. Közi. 1949. [34] Schmidt E. H.: A hévízkutatás módszerei és eredményei Magyarországon. — Földt. Int. Évi Jel. 1961-ről. II. [35] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. — Földi. Int. alk. kiadv. 1962. [36] Schmidt E. R. és munkatársai: Magvarország vízföldtani atlasza. — Földt. Int. kiadv. 1963. [37] Sümeghy J.: A győri medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek összefoglaló ismertetése. — Földt. Int. Évkönyv XXXII. köt 2. f. 1939. [38] Sümeghy J.: Hidrogeológiai szakvélemény Győr thj. város vízművelnek bővítése tárgyában. — Kézirat, 1948. [39] Sümeghy J.: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. — Földt. Int. Évi jel. 1953-ról. II. [40] Sümeghy J.: Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései. — Földt. Int. Évi jel. 1951-ről. [41] Szddeczky—Kardoss E.: Geologie der rumpfungarlandischen kleinen Tiefebene. — Bánya- és Kohómérnöki Oszt. Közi. 1938. [42] Szentes F.: Magyarország hegységszerkezeti térképe. — Földt. Int. Évi jel. 1957—58-ról. [43] Telegdi Roth A'.: Magyarország geológiája. — Pécs, 1929. [44] Uhell K.: A Kisalföld déli, Magyarország területére eső részének talaj vízviszonyai. — Hidr. Közi. 1959. évf. 3. [45] Vadász E.: Magyarország földtani nagyszerkezeti vázlata. — Ak. Műszaki Tud. Közt. 1954. [46] Vadász E.: Magyarország földtana. — Bp. 1960. [47] Erdélyi, M.: Tracing of the subsurface structure and foult lines on sedimentary lowlands by using indlrect geological methods. — Acta Geol. 1964. B03M0>KH0CTM flOEblMH TEPMAJlbHblX BOfl HA CPEÍIHEPI MACTH MAJlOfi BEHrEPCKOfi HH3MEHHOCTH d-p JI. AA03AÖU OTHOCHTejibHO rjiyöoKoro öacceiÍHa Ma.iofí BeHrepCKofi HH3MCHHOCTH He HMEEM B pacnopHHteHHH FLAHHBIX, nojiyHeHHbix H3 rjiyóoKHx CKB3>KHH. Ha 0CH0BaHHii «aHHWX — pacnojio>KeHHbix Ha Kpaio GacceÜHa — rjiyöoKHx öypeHiiií CTpyKTypy MO>KHO onpenejiHTb jiHmb cxeMaTHHHO. C pa3paőoTKoií AAHHBIX SypeHHÍi, MEHBUINX 500 M H npH noMomii nocpencTBeHHbix reojiormiecKHX MeToaoB MO>KHO onpeaejniTb pac^JieHeHHocTb CTpyKTypbi SaccettHa. C KOMnjieKCHbIM npilMCHCHHCM nOMBeHHblX, reO({)H3HiecKHX, reoTepMimecKHX, reoxHMimeCKHX H cieMOiHbix aaHHbix MO>KHO onpeaejiHTb B njieiícToueHe jiBe rjiaBHbie CHCTeMbi norpyweHiiii. CaMoe nnyöOKOe norpyHíeHHe TaK iia3u Baeman ayHaficKan SMA, KOTOPAH HaxoflHTCH K»KHee OT HacToamero TCMGHHji peKH. K STOÍÍ HMe npHCoeaHHHeTCH nepneH/uiKyjiHpHO norpyweHHe PaűaK33ii Me>K4y ceJieHHHMH MapnaKajiHOK 11 ^bepyft(})ajiy. SanoJiHeHHe STHX ;iByx iiorpy>i<eHiiií pa3Hoe. /ivHaíiCKan HM a 3anoiiHeHa njieiiCTOueHOBbiMii CJIOHMH, a noi pyHcemie Pa6aK33H 3aii0JiHeH0 naHoca

.MII p. Paőa H flpyrnx peK BocTOHHbix Ajin. C no* BepxHOCTHbiM aHajiii30M njitionena H C npHMeneHHeM KOMnjieKCHoro MeToaa MOWHO Ha'iepTiiTb CTpyKTypy BHJlOTb flO OCHOBHOÜ nOpO/lbl H Ha.MeTHTb B03MGWH0CTII HoSbimi repMajibHbix BOA. rjiaBHbl.MH CTpyKTypHlJMll J1IIHHHM1I CHHTaCM CB-H33 II C3-10B HanpaBJieHiiH. OMI orpaHimiiBaioT AYHAIICKYIO HMy II norpy>KeHiie PaőaK33ii. OflHaKO He HMeeTCH B pyxax MaTepnajioB, AOKasuBaioimix rjiaBHoe CTpyKTopHoe HanpaBjieHHe 3-B. JIHHIIH Paoa rpamiMHTCH c JBY.WH CTpyKTypHbiMH JIHHHHMH, xopouio A0Ka3biBaeMbiMH 3-Hee ii B-Hee OT p. Pa6a. UEHTP rjiyőoKoro norpyweHHH Ma^oíi BeHrepcKOií HlI3MeHHOCTH B 3HaMHTejlbH0B M3CTH HaXOAHTCfl Ha MA^•10K33 (WllTHblH OCTpOB) H TAM OHCHflaiOTOI CaMbie ÖOJlbHiHe R^YÖIIHBI OCHOBHOÍÍ nopoflbi. MeHee 3HaiHTejibHbie CTpyKTypHbie JIMHIIII C-K) H 3-B HanpaBJieniiH noKa3biBaioT y>Ke ABHWCHHH njieiíCToueHa. Ha 0CH0BAHHII AHAJIH30B MO>KHO CKA3ATB, MTO B03MO>KHOCTII ^OÖBIMII TepMajibHbix BOA B r. MoiuoHMaflHpOBap SoJiee őjiaronpiiHTHbie, MeM r. Xlbep, HO Ha o6enx TeppHTOpiIHX HMeeTCH B03MO>KHOCTb SKOHOMHHHOrO pacKpwTiifl Tep.via^bHbix BOA. Thennalwasscrer.sehliessuiigsmöglichkciten im mittleren Teil der Kisalföld Dr. L. Alföldi Für das tiefe Beeken der Kisalföld stehen keine wesentliohen Angaben aus Tiefbohrungen zur Verfügung. Mit Ililfe einiger Tiefbohrungen am Rande des tiefen Beckens, lasst sieh das strukturelle Bild nur sehr schematisch andeuten. Unter Heranziehung der Angaben der Schürfbohrungen naeh Wasser, die 500 M Tiefe nieht erreichen, kann mit Ililfe indirekter geologiseher Methoden die strukturelle Gliederung des Beekens bestimmt werden. Dureh komplexe Anwendung von stratigraphischen, geophysikalisehen, geothermisehen, geochemischen und Niveaumessungsdaten können im Pleistozán zwei hauptsáchliche Senkungssysteme ermittelt werden. Am tiefsten liegt der Donaugraben, dessen Rand südlieh vom derzeitigen Lauf der Donau führt. Senkreeht hierzu ist die Senke zwischen Donau und Raab, zwisclien Máriakáinok und Győrújfalu angesehlossen. Auch die Sedimentfüllung dieser beiden Senken ist unterschiedlich. Der Donaugraben ist dureh das Geschiebe der pleistozanen Donau, die Senke der Raab hingegen dureh das Gescliiebe der einstigen Raab und anderer Flüsse aus den Ostalpen aufgefüllt. Dureh Oberflaehenanalyse des Pliozans und Anwendung des Komplexverfahrens, lásst sieh auch das tektonisehe Bild bis zum Grundgebirge zeichnen und auch die Möglichkeiten zur Erschliessung von Thermalwássern lassen sieh aufreissen. Als hauptsáchliche tektonisehe Richtungen können die tektonischen Linien NO — SW und NW-SO betrachtet werden. Diese begrenzen den Donaugraben und die Senke der Raab. Bew

Teismaterial für eine haupttektonische Linie W—O konnte nieht erbracht werden. Die Linie der Raab ist dureh zwei hauptsachliche tektonisehe Linien westlich und östlich des Flusses begrenzt. Das Zentrum der Tiefsenke der Kisalföld entfallt im wesentlichen Teil auf die grosse Scliüttinsel, sodass dórt die grösste Tiefe des Grundgebirges zu erwarten ist. Die mindertwerigen tektonischen Linien N—S sowie W—O bezeichnen bereits die pleistozanen Bewegungen. Auf Grund der Analyse sind die Erschliessungsmöglichkeiten von Thermalwasser von Mosonmagyaróvár günstiger als jene der Stadt Győr, doch bestehen in beiden Gebieten die wirtschaftlichen Möglichkeiten einer Thermalwassererschliessung.