Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok hidraulikai számításának néhány kérdése

Bozóky-Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok számítása Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 117 _ 0,751 \01Si), a £ 2 t 0, Q<a, i-iv _4 ' i i i i w, ! i —I——i—l—l—I—l— 9 10 p-m, 8. ábra. A hossz mentén változó vízhozamot szállító csőszakasz súrlódási vesztesége A szakaszmenti fogyasztást a szakasz végére koncentrálva (A'), illetőleg a szakasz elejére és végénre kocentrálva (h") a számított súrlódási veszteségek aránya a tényleges súrlódási veszteséghez (h) elejére és végére koncentrált, fogyasztás esetén kisebb, mint amikor a szakasz végén van a koncentrált fogyasztás. A 8féa8g ábrán három, a szakasz negyedében felében ós háromnegyedében levő, különböző nagyságú fogyasztási esete látható. A fogyasztás felét a szakasz elejére és végére koncentrálva, a számított súrlódási veszteség mindkét esetben csaknem teljesen megegyezik a ténylegessel, ezzel szemben a szakasz végére, koncentrált fogyasztás esetén számított súrlódási veszteség nagyobb mórtékben eltér a ténylegestől. Figyelembe véve, hogy a nagy vízmennyiséget szállító szakaszok esetében a szakasz menti fogyasztás a továbbvezetetthez képest kicsi (tehát P értéke nagy), a szakasz menti fogyasztást a szakasz elejére és végére koncentrálva, az így számított súrlódási veszteség gyakorlatilag megegyezik a ténylegessel. A hálózatoknak kis átmérőjű, a nagyobb fogyasztóktól távolabb eső szakaszain ugyan előfordulhat, hogy a továbbszállított Q és a szakasz menti Q

1 fogyasztás nem tér el nagy mértékben egymástól ; az ilyen szakaszok vízszállítása és így a szakasz mentén keletkező súrlódási veszteség azonban kicsi és így ezek a szakaszok az egész hálózati működését nem befolyásolják lényegesen, a súrlódási veszteség számításában elkövetett hiba tehát nem befolyásolja az egész hálózat vizsgálatát. Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy vízellátási esőhálózatok esetében a hossz mentén változó vízhozamot szállító csőszakaszon keletkező súrlódási veszteség úgy számítható, hogy a szakasz menti fogyasztást megfelezve, azt a szakasz elejére és végére koncentráljuk. Összefoglalás A tanulmányban bemutattuk, hogy a súrlódási veszteséget akár Hazen—Williams, akár Colebroolc—White képlete alapján számítjuk, azonos nagyságrendű eredményre jutunk, feltéve, hogy a cső állapotát helyesen vesszük figyelembe, vagyis az előbbi esetben az a javítási tényezőt, az utóbbiban a k érdességet mértékadóan választjuk meg. A súrlódási veszteség nagyságrendje szempontjából tehát közömbös, hogy melyik összefüggést használjuk. Hazen—Williams képletének és a hozzá hasonló exponenciális képleteknek alkalmazása a gazdaságos csőátmérő megállapítását célzó vizsgálatok esetében előnyös, mert ezek könnyen kezelhető kifejezés alakjában adják meg a súrlódási veszteséget, szemben Colebrook—White képletével, mely bonyolult szerkezetű. A tanulmányban említett táblázatok a súrlódási veszteség számításánál átsegítenek ezen a nehézségen, de nem jelentenek könnyítést a gazdaságossági vizsgálatoknál. Az exponenciális összefüggések a súrlódási veszteség és a vízhozam közötti összefüggést olyan