Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási csőhálózatok hidraulikai számításának néhány kérdése

Bozóky-Szeszich K.: Vízellátási csőhálózatok számítása Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 111 Öntöttvas, rozsdás, inkrusztó/t Öntöttvas, rozsdás Azbesztcement, hasznait Öntöttvas, új, bevonat nélkül l Öntöttvas, új, belső \ bitumen bevonatta! 1,6 v[m/s] 1. ábra. Colebrook—White és Hazen—Williams képletéből számított sxírlódási veszteség hányadosa a sebesség függvényében, 0 100 mm cső esetén Mindkét ábrán szerepel a a javító tényező érték is, amelyekkel különböző csőanyagok esetében a Hazen—Williams képletével számított súrlódási veszteség értéket szorozni kell. Hazen—Williams képletét használva rozsdás inkrusztált öntöttvas cső esetén a = 0,90—1,50. Ha Colebrook—- White képletét használjuk, úgy a hc\hn hányados k = 1,5—3,0 mm-es érdesség esetén ugyanebbe a tartományba esik. Uj azbesztcement cső esetében a = 0,45— —0,60, ugyanebbe a tartományba esik a hcjhH hányados k = 0,03—0,10 mm-es érdesség esetén. A k érdesség értékének megválasztása dönti el tehát, hogy a két képlettel számított súrlódási veszteség azonos, vagy pedig eltérő értékű. Ezek után feltehető a kérdés, hogy a két képlet közül melyiket célszerűbb alkalmazni. Említettük, hogy az IWSA 1952. évi kongresszusa Colebrook—White képletének használatát ajánlja, ugyanezt találjuk a hazai irodalomban is [6], azzal a megjegyzéssel, hogy „bármely táblázat vagy nomogram használatakor a szokásos középsebességek és átmérők esetében a súrlódási veszteségek értékei egymástól nagy eltérést nem mutatnak". Arra a kérdésre, hogy melyik képlet használata a célszerűbb, tanulmányunk végén kívánunk választ adni. 2. Az érdesség nagyságának kérdése Az érdesség számítását illetőleg elsősorban külföldi irodalmi adatokra vagyunk utalva. A különböző adatokat átnézve meglehetősen eltérő értékeket találunk. Szilágyi Gyula [14] irodalmi adatok alapján [15] azt javasolja, hogy a cső anyagától függetlenül fővezeték esetében k = 0,1 mm-re, elosztó vezeték esetében k = 0,4 mm-re kell megválasztani az érdesség értékét. Az értékeket új cső érdességének és az említett külföldi irodalom alapján az IW8A 1955. évi londoni kongresszusa ajánlásának tekinti. Ez a megállapítás téves, ezzel kapcsolatban a továbbiakban szó szerint fogjuk idézni az említett kongresszus ajánlását. Jani Sándor- Takács Ottóné [7] az érdességre az 1. táblázatban feltüntetett értékeket adják (k értékei mm-ben). 1. táblázat Különböző csövek érdessége Jani Sándor—Takács Ottóné segédlete szerint (k [mm]) A felhasználás módja A cső a n y a g a A felhasználás módja acél öntöttvas azbesztcement Új szigetelt vezeték 0,05 0,1 0,0 Használt fővezeték 0,1 0,1 — -0,25 0,03 Használt hálózati vez. 0,4 0,4 0,05 Szívóvezeték 1,6— -3,0 1,5— -3,0 1,0—1,5 Rosszul tisztított víz esetén 1,5— -3,0 1,5— -3.0 1,0—1.5 A táblázat értékeit az 1. és 2. ábrával összehasonlítva megállapítható például, hogy a táblázatban használt öntöttvas hálózati vezetékre megadott k = 0,1 mm érdességgel számítva a súrlódási veszteség nagyságrendileg akkora, mint Hazen— Williams szerint az új — belső bitumen bevonattal ellátott öntöttvas cső esetén keletkező súrlódási veszteség. Azbesztcement cső esetén ugyancsak azt v = 1 m/s 2. ábra. Colebrook—White és Hazen— Williams képletéből számított súrlódási veszteség hányadosa a cső átmérőjének függvényében, 1,0 m/s sebesség esetén Öntöttvas, rozsdás, inkrusztált Öntöttvas, rozsdás Azbesztcement, hasznúit Öntöttvas, új, bevonat nélkül Öntöttvas, új, belsc bitumen bevonatra, azbesztcement, ú/ 200 300 m 500 600 70i Csőátmérő, 0 [mm] 800 900 1000