Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Az ICSU Vízügyi Kutatási Bizottságának alakuló ülése

575 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. A NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI DECENNIUM ESEMÉNYEI Az ICSU Vízügyi Kutatási Bizottságának alakuló ülése Párizs, 1965. június 8—12. A nem kormányzati nemzetközi tudományos egyesülések és szövetségek csúcsszerve, a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Scientific Unions, ICSU) keretében már néhány évvel ezelőtt felmerült a vízzel és a vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi tudományos tevékenység koordinálásának szükségessége. Különösen időszerűvé tette ezt a Nemzetközi Hidrológiai Decennium, amelynek előkészítői a széleskörű program tudományos kérdéseinek összefogására — a Nemzetközi Hidrológiai Szövetségen (IASH) és Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unión (IUGG) keresztül — az ICSU-1 kérték fel. A feladat ellátására az ICSU végrehajtó bizottsága 1965. április 5 — 8-án Münchenben tartott ülésón Vizügyi Kutatási Bizottság (Comittee on Water Research, COWAR) néven állandó munkabizottság létrehozását határozta el. A bizottság feladata, hogy „a Föld vízkészletével kapcsolatos tudományos kutatások minden ágazatára kiterjedően kutatási programokat dolgozzon ki ós közreműködjék megvalósításukban. Az ICSU részéről tanácsadókónt működjók az UNESCO és más érintett ENSZ szervezeteknél a Nemzetközi Hidrológiai Decenniummal kapcsolatos kérdésekben". A bizottságnak 15 tagja van, akik közül 11 a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IASH) vezetőségéből került ki, 1 — 1 tag képviseli a meteorológiai oceanológiai, geológiai és földrajzi Szövetséget, illetve Uniót. A Bizottság alakuló ülésének előkészítésével az ICSU végrehajtó bizottsága prof. A. Volkert-t, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség elnökét bízta meg. E sorok írója mint a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Felszíni Vizek Szakosztályának elnöke lett tagja a Bizottságnak. Az 1965. június 9 —12-re az UNESCO párizsi székházába összehívott alakuló ülés résztvevői az alábbi vezetőséget választották meg: A Bizottság elnöke: A. Volker (Hollandia). A Bizottság alelnökei: S. Buchan (Anglia) és Szesztay Károly (Magyarország). A Bizottság titkára: R. K. Linsley (Egyesült Államok). Pénzügyi előadók: L. Serra (Franciaország) és J. Lambor (Longyelország). Szerkesztők (a jelentés-tervezetek elkészítésére): L. Serra (Franciaország) és Szesztay K. (Magyarország). A négy napon át folytatott megbeszélések főbb eredményei az alábbiak: 1. A Munkabizottság a Hidrológiai Decenniummal kapcsolatos kérdések megtárgyalását tekinti legfontosabb ós legsürgősebb feladatának. Ugyanekkor a távolabbi jövőbe tekintve ki kívánja terjeszteni tevékenységét a vízügyi kutatás más kérdéseire is. Ennek első lépéseként a Bizottság felkéri az ICSU Titkárságát, hogy forduljon körlevéllel a vízügyi kutatásban érdekelt valamennyi nem kormányzati szervezethez az elkövetkező évek tudományos összejöveteleinek (tematika, időpont stb.) lehető összehangolása céljából. 2. A Decenniummal kapcsolatos egyik legfontosabb feladat — a Koordináló Tanács határozataival összhangban — a hidrológiai észlelésekre vonatkozó ,,Utmutató"-]z fejlesztését és kiegészítését célzó javaslatok kidolgozása. Az UNESCO Titkárság vállalta, hogy a Meteorológiai Világszervezet tárgybeli ,,Utmutató"-inak 1 — 1 példányát, a július folyamán várható megjelenésük után megküldi a bizottság valamennyi tagjának a fejlesztésükre ós kiegészítésükre vonatkozó javaslataikat kérve. A Bizottság pedig felkéri dr. Lászlóffy Woldemárt, hogy — Serra professzorral és az UNESCO Titkársággal együttműködve — foglalja össze a javaslatokat és meghívott szakértőként számoljon be róluk a szept. 28—okt. 5-i budapesti szimpozion ideje alatt rendezendő „ad hoc" bizottsági ülésón. Ugyanezen az ülésen fogja megtárgyalni a bizottság a Quebec-i szimpozionnak, illetve a Koordináló Tanács tárgybeli munkabizottságának a hidrológiai észlelőhálózatok tervezésével kapcsolatos javaslatait is, amelyekről R. K. Linsley készít összefoglalást. 3. A Föld vízháztartásának és hidrológiai viszonyainak áttekintő feltárása terén a Decennium Koordináló Tanácsa felhívta a figyelmet a nemzetközi tudományos egyesületek (elsősorban a Hidrológiai Szövetség) korábbi kezdeményezéseire, illetve ezek fejlesztésének ós kibővítésének fontosságára. 4. A hidrológiai kísérleti ós tájjellemző területekkel kapcsolatosan a bizottság jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a Hidrológiai Szövetség Felszíni vizek szakosztálya kérdőíves adatgyűjtést vógez a meglevő területekről, az UNESCO Titkársága pedig összesíti az egyes országok nemzeti programjának idevágó javaslatait. Az előzetes tájékozódások eredményeiről J. Jacquet a Felszíni vizek szakosztályának titkára számol be a budapesti szimpozion ideje alatt ülést tartó Decennium Munkabizottságnak, amelynek tagjaiul Hollandiát, a Szovjetuniót, Magyarországot, Japánt, UjZélandot, az USÁ-t, illetve az IASH, ICSU, WMO és FAO képviselőjét kérte fel a Koordináló Tanács. 5. A bizottság jóváhagyólag tudomásul vette dr. Hoinkes beszámolóját a Hidrológiai Szövetség Hó és Gleccser szakosztályának a Föld gleccsereinek felmérésére, továbbá hő- ós vízháztartásuk tanulmányozására több év óta folyó programjáról, és a programnak a Decennium kereteibe illeszkedő tervezett folytatásáról. Hasonló tájékoztatások hangzottak el G. Castany, G. V. Bogomolov és R. Keller részéről a hidrológiai és a hidrogeológiai térképezés kérdéseiről. 6. L. Serra javaslatot tett a Föld csapadékviszonyainak átfogó tanulmányozására, néhány kiválasztott hosszúsági és szélességi kör mentén megindítandó adatgyűjtés alapján. A javaslatra — részletesebben kidolgozandó tervezet alapján — a következő ülésen visszatér a Bizottság. 7. A Bizottság a decennium programjába illeszkedő, illetve ahhoz kapcsolódó tudományos tanácskozások (konferenciák, szimpozionok, stb.) tárgykörére és időpontjára vonatkozóan az alábbi tájékoztatásokat hallgatta meg: a) Az UNESCO, az IASH és a WMO 1965—66. évi programja : 1. Hidrológiai észlelőhálózatok tervezése, 1965. jún. 15 — 22., Quebec (Kanada); — 2. Hidrológiai kísérleti és tájjelemző területek, 1965. szept. 28—okt. 5., Budapest (Magyarország); — 3. Repedezett kőzetek hidrológiája, 1965. okt. 7—14., Dubrovnik (Jugoszlávia); — 4. A fedőréteg vízviszonyai, 1966. jún., Wageningen (Hollandia); — 5. Tavak hidrológiája, 1966. okt., Garda tó (Olaszország). b) Az IASH 1967. évi XV. közgyűlésének (Svájc) program-tervezete. A felszíni vízkészletek számbavételének hidrológiai alapjai. — A folyók morfológiai viszonyai. — A felszínalatti vizekre vonatkozó adatgyűjtés megszervezése. — A felszínalatti vizek természetes vízháztartása. — Geokémiai és geofizikai módszerek a felszínalatti vizek tanulmányozásában. •— A gleccserek alsó felületén lejátszódó folyamatok. (Néhány szakosztály, szakbizottság még nem jelölte ki a megtárgyalandó kérdéseket.) c) A Földrajzi Unió 1966 — 68. évi programja: A vízfolyások dinamikája és geomorfológiai térképezése (1966). A hidrológiai viszonyok regionális típusai (1967). Közgyűlés (1968, India). 8. R. K. Linsley bemutatta a Bizottság tagjainak az Egyesült Államok Vizkészletgazdálkodási Hivatala által az 1964. évi vízgazdálkodási kutatásokról kiadott részletes (441 oldal terjedelmű) katalógust és javasolta, hogy a bizottság egy későbbi ülésén vizsgálja meg egy hasonló jellegű világméretű katalógus összeállításának lehetőségét. 9. A Bizottság következő ülését 1966 februárjában (ugyancsak Párizsban az UNESCO szókházában) irányozta elő. Dr. Szesztay Károly