Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
1. szám - Galli László: A kis víztározások problémái Magyarországon
Galli L.: A kis víztározások problémái Hidrológiai Közlöny 1965. 1. sz. 5 Az anyagnyerőhelyeket legalább 4 fúrással kell körülhatárolni olyan nagyságú területen és olyan mélységig, hogy a közrefogott területen belül a gáthoz szükséges anyag várható mennyiségének kb. 1,5-szerese kitermelhető legyen. 1.5. A gátszerkezet kiválasztása A gát szerkezetét a talaj rétegződés, a süllyedés és a gát alatti szivárgás : a hidraulikus talajtörés és az átszivárgó vízmennyiség befolyásolja. Egy alacsony és széles földgát Tschebatorieff szerint - ha anyaga nincsen túlságosan betömöritve —, jól követi az altalaj mozgásait még akkor is, ha azok deciméter nagyságúak. A kis földgátak alapozási kérdései tehát még egy-egy vékonyabb tőzegréteg felett sem jelentenek megoldhatatlan problémát. Ezért ezeknek az alapozási kérdéseknek a megoldásához részletes talajmechanikai vizsgálatok akkor szükségesek, ha a gát alatt vastagabb folyós agyag, tőzeg, vagy tőzegsár van. Egyéb esetekben elégséges az altalaj összenyomódására és elcsúszására vonatkozó számításokat — ha ezekre egy-egy szélsőségesebb talajrétegződés miatt egyáltalában szükség van — a völgyi rétegsor műszaki jellemzőinek táblázatokból megállapítható átlagos értékeivel elvégezni. A gát alatti szivárgások számbavétele — mivel a talaj törés veszélyének a vizsgálata a Bligh—-Lane-féle szorzószámok kötelező betartása esetében kiesik — az átszivárgó vízmennyiség megállapítása a fedőréteg és a vízvezetőréteg szabálytalansága, valamint a kolmatárió, vagy beduzzadás miatt amúgy is megbízhatatlan, az előmunkálatok és a vizsgálatok szempontjából még egyszerűbb, mint az alapozás kérdése. Ezért a kis gátak szivárgási problémái általában a következő szabályok betartásával oldhatók meg (3. ábra) : a) A gát alatti szivárgási hosszat az M. Sz. 15 222 szerint kell megállapítani, a gát alapozási síkja alatt kb. 30—40 cm mélyen található réteg minősége szerint. Ez a szivárgási hossz — ha a gát talpszélessége kicsi — a vízoldalon készített legalább 60 cm vastag vízzáró szőnyeggel biztosítható (3. kép). b) Ha a gát alatt vízvezető réteg, vagy folyásra hajlamos finom homokréteg van, de ez olyan kötött anyagú fedőréteggel van letakarva, amelynek a minimális vastagsága — ennek a hullámozottságát is figyelembe véve -— a duzzasztott vízoszlop magasságának a 60—65%-át meghaladja, akkor a gát előterét kb. a tízszeres vízoszlop magasságának megfelelő szélességben fel kell szántani és be kell tömöríteni, a mentett oldalt pedig — a víznyomástól és a fedőréteg vastagságától függően — kb. 20—60 m szélességben, a fakadó vizek elvezetésére rendezni kell (4. kép). c) Ha a fedőréteg a gát szelvényében a vízmagasság 60—65%-ánál vékonyabb, vagy a „páros" fúrások alapján vastagsága és minősége erősen változó, akkor a gát alvízi oldalán szűrözött szivárgó szőnyeget vagy padkát kell építeni. Ezeknek az alapozási síkját azonban a felszín alatt legalább 60 cm mélyen kell kialakítani és a bennük összegyűlt vizet is ebben a szintben, vagy ennél a, v m„>0£íH 10H 2-3m_ T í Min. 80cm í Max duzzasztás! szint-g 20-B0m T T b, V mi n<0,6H H j ^ Min. 30cm , \ _ JJJJJJ 4iLll!ü! ^ ^ J ELMAGYARÁ7AT: I! 1111 1 Kötött fedőréteg -.;.••- j víz vezető réteg 3. ábra. A gátszelvény kiválasztása <t>ueypa 3. Bbtöop cmeopa nAomumi Abb. 3. Auswahl des Dammprofils * 3éá®m HHc 3. kép. A leggyakrabban előforduló völgyi rétegsor <t>omo 3. HauGonee <iacmo ecmpenaeMoe paccjioenue epynma e donuHax Bild 3. Háufigst vorkommende Tal-Schichtenreihe 4. kép. Szivárgó nélkül megépített gát mentett oldala, homokos talajon <t>omo 4. Hu3oean cmopona nnomunu, ne UMewiifeü dpena Ha necHOHOM epyHme Bild 4. Luftseite eines ohne Drán gebauten Dammes in Sandboden
