Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
12. szám - Reményi Péter–dr. Szabó László–Szalay Éva: A Pécsi medence talaj- és rétegvizének utánpótlódása
Reményi P.—Szabó L.—Szalay É.: A Pécsi-medence Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 551 szabadfelszínű kísérleti területeken a talajvíz feletti talajréteg nedvességtartalmának, illetve vízgazdálkodásának hosszabb idejű, naponkénti észlelése, b) a medence területén a talaj vízszín ingadozásának rendszeres mérése után a a talajvíz évenkénti szakaszossággal jelentkező készletváltozásának számítása c) a medence területére felírható vízháztartási egyenlet megoldása. Ezeket az eljárásokat kissé részletesebben ismertetjük. a) Szabadfelszína kísérleti területek vízgazdálkodása Ez a módszer a liziméteres eljáráshoz hasonló. Segítségével a talaj felszínére hulló és beszivárgó csapadék útját a talajvíz tükréig nvomQn követve, tájékozódást kapunk az így jelentkező helyi talajvízpótlódásra és a beszivárgás, vagy akár a talaj kiszáradása során lejátszódó vízháztartási folyamatokra. Mint a 3. ábra is mutatja, a talajnedvesség, a csapadék és a léghőmérséklet adatainak birtokában, a talajvíztükör feletti talajzóna vízháztartása ellenőrizhető. Ha a talajvízszint változását is feltüntetjük, a talajvíznek a helyi csapadékbeszivárgásból. vagv esetleges oldalirányból érkező pótlódására is következtethetünk. Valamely vízgyűjtőterületen az átlagos talajvízmélység és a talajrétegződés változásától függően kellő számú megfigyelési helyre van szükség ahhoz, hogy az adott területre vonatkozóan a vízpótlódás mértékére megbízható átlagértékeket nyerjünk. A megfigyelési helyek számának meghatározásakor természetesen a hosszabb idejű (legalább 1 éven át tartó) mérések költségkihatásait is mérlegelnünk kell. A Pécsi-medencében mindössze két kísérleti területen mértünk rendszeresen. Ezeket a helyeket úgy választottuk meg, hogy a beszivárgás értékei a Tortyogói-kútcsoport területére legyenek jellemzőek (4. ábra,). A talajszelvény nedvességtartalom-váitozásának mérésére a viszonylag költséges, de szabadtéri észleléseknél még ma is a legmegbízhatóbb [13| módszert, a mintavételes-szárítószekrényes eljárást választottuk. Az említett helyeken naponként egy-egy furatot mélyítettünk le. A furatokból a felszíntől számítva 2 és 10 cm-ről, majd 60 cm-ig 10 cm-énként, ez alatt egészen a talajvíz jelentkezéséig 20 cm-ként vettünk zavartalan talajmintákat. A furatok helyét 50 cm-es távolságokban hálózatszerűén tűztük ki. Az ismertetett eljárás, költségessége miatt, esetünkben csak minőségi vizsgálatként szerepelt. Mennyiségi eredményeket a másik két módszer adataitól vártunk. e AKPÁomó MZÁPIVH. VCSfKSZt tOLCS \ SZeNTLOPIHC (VASÁftOSSZfimÁt/ ^ KIRAIYEBYH/ÍZA I n • > Figyelő kútsor / ,,KOZtRMISLCIiY Regi ÚJ. • 1 7 3 5 km V JELMAGYARAZAT'— A Pécsi-medence vízgyűjtőterületének hatóra A rész-vízgyűjtőterületek hatóra meteorológiai állomás meteorológiai klimo-állomas or -Ideiglenes =Végleges 3 naponként észlelt talajvizszin figyel6 kút Puc. kiépítésű mérceszelvény AOB Csapodékbeszivárgósi vizsgalatok terültí' 4. ábra. A Pécsi-medence ivóvíznyerési adottságai és a vízháztartási vizsgálat mérőhelyei 4. Bo3M03KHocmu noAyienuH numbeeoü eodbi e őacceŰHe íleu u Mecma u3Mepeuua eodoxosHÍícmeeHnoao uccAedoeaHun Fig. 4. Sources of domestic water supply and observation points of the waterbalance study in the Pécs Basin