Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Hamvas Ferenc–Starosolszky Ödön: Csőszivornyák vízszállítása

Hamvas F.—Starosolszky ö.: Csőszivornyák vízszállítása Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. 543 Szivornyák vízhozamtényezőjének pontossága A kisebb-nagyobb szivornyákra vonatkozóan számos vizsgálatot végeztek [5, 6, 7, 9], amelyek eredményei alapján számíthatók, illetve kísérleti tényezőként felvehetők a szivornyák vízszállítására jellemző vízhozamtényező-ér tékek a Q = CF]f~2gH = MF^Ü képlethez. Mind ez ideig nem végeztek azonban olyan vizsgálatot, amely révén megállapítható a közepes értékben állandónak felvett vízhozamtényezővel elkövethető középhiba értéke, illetve a középérték körüli szórás nagysága. Mivel a hitelesített szivornyával az esetek többségében mérni is akarunk, szükségesnek láttunk egy nagyméretű és egy kisméretű szivornyán kiterjedt méréssorozatot végezni, a számos mérésből számitott vízhozamtényezőt pedig szórási vizsgálatnak alávetni. A nagyméretű szivornyára vonatkozó méréseket 1960-ban a Kőteleki-öntözővizkivétel (1. kép) egyik 800 mm belső átmérőjű szivornyáján Muszkalay Lászlóné végezte. A mérésekhez — a pontosság fokozása érdekében — mind a felvízi, mind az alvízi vízállások folyamatos észlelését a vízállásváltozást torzítás nélkül rajzoló, 6 óra alatt körülforduló rajzoló hengerű METRA gyártmányú ún. Fric—Javorsky hordozható rajzoló mércével végeztük (2. kép). A szivornya hozamát az úszó szivattyútelep vízszállításának szabályozása szerint változtattuk. A mérési eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. A felvíz és alvíz különbségét a gondosan középértékben meghatározott felvíz és alvíz különbségeként számítottuk. A vízhozamot Zsesztovszkij-típusú sebességmérő szárnnyal mértük. A mérési adatokból a Q=A]f~h képlethez számoltuk a keresztszelvényterületet is magába foglaló A állandót. A pontosság jellemzésére az előbbiekben ismertetett Gauss-féle középhibát fogadtuk el és így a szórást , ~\[ LAA

2 p- = ± / ' n képlettel számoltuk, ahol AA = Ai—A. Az A tényezőnek a vízszintkülönbség függvényében való változását a 3. ábra, míg a szivornya A középértékkel számolt vízhozamgörbéjét a 4. ábra szemlélteti. Az ábrákról jól érzékelhető, hogy a hiba véletlen jellegű és így a szórásszámítás rá alkalmazható. A relatív hiba v = — értékét az 1. táblázat A szerint határoztuk meg. Ha feltételezzük, hogy a mérés időszakában a vízállásészlelés pontos volt, vagy középhibája a pontok szórásában jelentkezik, feltetelezhető, hogy VA ~ VQ, azaz a vízhozam relatív középhibája a vízhozamtényező fenti módon meghatározott relatív középhibájával egyenlő. 2. kép. Fric—Javorsky-féle hordozható rajzoló vízmérce 0omo 2. nepeHOCHbiü pucywufuü eodoMep muna <t>puK— fleopcKU Bild 2. Transportabler Re gistrierpegel von Fric-Javorsky 1. kép. A kőteleki szivornyák a) a felvíz, b) az alvíz felől (pomo 7. Cucponbi e Rsmejietc a (co cmoponbi eepxnezo u 6) co cmopoHbt utiMCHeeo őbecfioe Bild. 1. Heber bei Kőtelek: a) vom Oberwasser, b) vom Unterwasser aus gesehen