Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dávidné Deli Matild: Légbefúvásos INKA medence laboratóriumi vizsgálata

523 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Légbefúvásos INKA medence laboratóriumi vizsgálata DÁVIDNÉ, DELI MATILD* A települések, valamint az ipartelepek fokozódó szennyvízmennyisége megköveteli a lehető legoptimálisabb körülmények között működő és tisztító berendezések alkalmazását. Ilyen körülményeket igyekeznek biztosítani az eleveniszapos tisztítóberendezések is. A következőkben az eleveniszapos berendezéseknek olyan kialakítási módját vizsgáltuk meg, amelyeknél az oxidációs és az ülepítő tér egybeépített. Ilyen berendezés az USA-ban zsebtelep néven ismert medence (Íja ábra). valamint az NSZK-ban Knerr által bemutatott (1/b ábra) berendezés. Ezek a berendezések azonban hidraulikai szempontból még nem tekinthetők a legkedvezőbb vonalozásúaknak. Hazánkban Benedek Pál—Dékei Aurél vezette be az ülepítővel egybeépített oxidációs medence gondolatát (ljc ábra). A medence hidra ulikailag már kedvezőbb kialakítású és a Horváth Imre által javasolt változtatások után valószínűleg helyes áramképet eredményez [7]. A tanulmánynak az anyaga ezen berendezések egy közbenső változatát mutatja be. Gyakorlati megvalósítása ugyan még bizonyos hátránnyal járna. Pl. Horváth Imre szerint : „Válaszfal nélküli levegőztető medence esetében az utóülepítő nem csatlakoztatható közvetlenül a levegőztető térhez. Ez elsősorban abból következik, hogy ilyen esetekben az ülepítő mélysége túlzottan kicsire adódnék, ami a lebegő iszapfelhő kialakulását nem tenné lehetővé, illetőleg az utóülepítőben levő eleveniszap elúszását vonná maga után." Mindamellett szükségesnek tartjuk ezen vizsgálat bemutatását, mert igen figyelemreméltó eredményeket mutat fel az egymás mellé épített nagy és kis sebességű terek együttműködésére vonatkozóan. A modellkísérletek** többek között a következő vizsgálatokra terjedtek ki : 1. Újrendszerű INKA medencealakban kialakuló áramlástani viszonyok felderítése, különös tekintettel 2. a sebességeloszlás konkrét meghatározására. Ezen vizsgálatokat a medencét 1:3 arányban ülepítő, illetve levegőztető térre felosztó merülőfal merülési mélységének, valamint vízfelszínhez viszonyított hajlásszögének változtatása eseteiben vizsgáltuk, különböző lev'egőadagolás mellett. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kísérletek folyamán tiszta vizet alkalmaztunk, valamint a * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék, Budapest. ** Az : említett utóülepítővel egybeépített oxidációs medence laboratóriumi vizsgálatát az ÉM MÉLYÉ PTERV megbízásából az ÉKME Vízgazdálkodási Tanszék laboratóriumában végeztük el. A megbízható műszaki ellenőre Horváth Tmrc tudományos munkatárs volt. Os b, Sűrített levegő Elvezető Levegőztető tér l/a, b, e ábra. Különböző rendszerű, ülepítővel egybeépített légbefúvásos medencék kísérletek adataiból származó megállapítások elsősorban a hidraulikai folyamatokra vonatkoznak éspedig a modell viszonvai között. 1. A modell jellemzése A modellberendezés szögvasakkal merevített medencéből áll. A hajlított fémlemezből kialakított medence (1. kép) elülső, a medence terét határoló oldalfala az átlátszóság érdekében üvegtábla volt. Ily módon valóban sikerült az áramlási folvamatok közvetlen Sűrített levegő Elvezető vályú