Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Csanády Mihály–dr. Gregács Margit: Szennyvízoxidációs tavak

Csanády M.—Gregács M.: Szenny vízoxidációs tavak Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 471 m kívánatos. (Anaerob vagy gyakran anaerob működésű tavak esetében véleményünk szerint lakótelepüléstől lehetőleg 1 km távolságot kell megválasztani.) A tavak egy része sziínyogtenyészésre nyújt lehetőséget. Washington államban 21 szenny vízoxidációs tó közül 11-ben észleltek moszkitó-fejlődést [18], köztük Culex tarsalis és Culex pipiens fajokat, amelyek fertőzések terjesztői lebetnek. Ennek megelőzésére a vízi és parti növényeket irtani kell. illetve a kellő mélység és meredek partok létesítésével meg kell előzni elterjedésüket [3, 4,18]. Lényeges a zavartalan szélhatás biztosítása is. Ipari szennyvizek tisztítása Az oxidációs tavak előnyösen használhatók szerves szennvezettségű ipari szennyvizek tisztítására. A minden más szennyvíztisztító berendezésnél nagyobb puffer-kapacitás a lökésszerű terhelések felvételére is alkalmassá teszi. Csupán az Egyesült Államokban 827 olyan meglevő tóról számol be Porges, amelyek kizárólag vagv túlnyomóan ipari szennyvíz tisztítására szolgálnak [19]. 31 iparág szennyvizét tisztítják ilyen módon. A berendezések 29%-a konzerv-, 20%-a húsipari szennyvizet tisztít, de eredményesen használhatók a tavak vegyipari, keményítőüzemi, bőripari, mosodai, papírgyári és olajos szennyvizek tisztítására is [20, 21, 22, 23]. A tejipari szennyvíz tisztítására vonatkozóan a vélemények eltérőek [20], Textilgyári szennyvizeket főleg anaerob tavakban tisztítanak [19]. Porges adatai szerint a vizsgált 149 eset 73%-ában lépett fel bűz. Az anaerob-aerob kombinált tavak tisztítási hatásfoka ipari szennyvizek tisztítása esetén — 30 tó vizsgálata alapján — 90%-nál jobb. Kezelés A szennyvízoxidációs tavak óriási előnye, hogy kezelést alig kívánnak. A biológiai folyamatok — megfelelő időjárási feltételek mellett — maguktól lejátszódnak, így a tisztítás biztonságos, üzemzavarra alig kell számítani. Télen, ha a tisztítási igény ekkor is nagy, a biológiai egyensúly biztosítása vagv a szagveszély elhárítása beavatkozást igényelhet. Az év nagy részében a kezelés a gátak, a kifolyás és befolyás ellenőrzésére korlátozódik. Levegőztetett tavak Az oxidációs tavas szennyvíztisztítási módszer továbbfejlesztésének tekinthető a tavak mesterséges levegőztetése, ami átmenetet képez az eleveniszapos szennyvíztisztítás (oxidációs árok) és a levegőztetés nélküli tó között. Olyan helyen látszik célszerűnek alkalmazása, ahol a tó aerob jellegét, a szagmentességet mindenkor biztosítani kell, és a természetes levegőzés és asszimiláció ezt nem, vagy csak bizonyos évszakokban biztosítja. Itt e kérdéssel részletesebben nem kívánunk foglalkozni, de megemlítjük, hogy utótisztító jelleggel hazánkban is működik ilyen tó (Ujszász). Részletes adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a megoldás nagyon jónak látszik. Saját vizsgálatok Három hazai szennyvízoxidációs tó tisztítási hatásfokát vizsgáltuk meg. Az első esetben (Székesfehérvár) különböző évszakokban vizsgáltunk egy városi szennyvizet tisztító tavat. A másik két vizsgálat egy zömében ipari (húsüzemi) szennyvízzel terhelt tó (Gyula), ill. egy kizárólag ipari (szeszgyári) szennyvíz tisztítása céljából létesült tó (Szabadegyháza) tisztító hatásának meghatározására irányult. Székesfehérvári Sóstó A város nagy részének szennyvize a régi főgyűjtő csatornán a vasútállomástól délre eső területen elhelyezkedett átemelő telepre kerül. Rács és homokfogó után a szennyvizet a Sóstó mellett épült régi, hosszanti átfolyású egyszintes ülepítőbe nyomják, a mechanikailag megtisztított szennyvíz a Sóstó déli, szennyvíztisztításra leválasztott részébe kerül. Maga a Sóstó természetes eredetű, erősen nádas tó. Állandó vízfolyás nem táplálja, természetes lefolyása nincs. Déli, kb. l/

3 részét gáttal leválasztották, ez a kb. 10 ha területű rész szolgál a váro6Í szennyvíz természetes biológiai tisztítására. A megtisztult szennyvizet zárt csatornában vezették el, amely a vizet az Aszalvölgyi árokba juttatta. A vizsgálat megkezdésekor ez a régi csatorna meglehetősen rossz állapotban volt, vízszállító képessége nem felelt meg a követelmények1. táblázat Székesfehérvári Sóstó vizsgálata I. (lí)(>2) Taöjiima 1. HccMdoeanue I. 03epa LUouimo e z. Cetceuiifiexepeap Table 1. Study of the Sóstó Laké at Székesfehérvár, I. Beömlő ülepített szennyvíz Az elfolvásnál vett minta (átlagértékek) IV. 17. V. 25. VII. 11. Oxigénfogyasztás (lúgos) [mg/l] Klorid, Cl~ [mg]1] Ammónia, NH, + [mg/l] Oldott oxigén, 0„ [mg/l] Rothadóképesség 37.7 76.8 77,2 3,3 10,6 81 3,1 9,0 12,6 84 0,72 8,9 17,6 97 5,6 2,5 Coli szám, 1 ml-ben Baktérium szám 20 C°-on, 1 ml-ben Baktérium szám 37 C°-on, 1 ml-ben Clostridium szám, 40 ml-ben 55 000 900 000 575 000 1 600 7,9 50 000 14 000 10 1,3 4000 900 13 2,1 50 000 4 800 140