Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján (II. rész)

458 Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata [!>:S| Pécsi M.—Sárfalvi B.: Magyarország földrajza. Budapest. 1900. [54] Rónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredménye. 1950—1955. MÁFI Évkönyve. XLVI. köt. 1. füzet. Budapest. 1956. [55] Rónai A.: Az Alföld negyedkori rétegcinek vízföldtani vizsgálata. Hidr. Közi. 1963. 5. [56] Rohringer S.: Talajvízszín-tanulmányok a Duna—Tisza közén. Vízügyi Közlemények. 1963. 1—3. [57] Salamin P.: Vízváztartási -izsgálatok. Mérnöki Továbbképző Intézeti jegyzet. Budapest. 1954. [58] Salamin P.: Szakvélemény ,,A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-12. sz. hidrológiai fúráscsoportjában végzett hidraulikai mérések értékelése" című zárójelentésről. (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízépítés I. Tanszék. Budapest. 1962.) [59] Salamin P.: Szakértői jelentés ,,A gyöngyösvisontai területen végzett hidrogeológiai kutatásokról". (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem J. Vézgazdálkodási Tanszék. Budapest. 1964.) [60] Schmidt E. R. és szerzőtársai : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. (Műszaki Könyvkiadó. 1962.) [61] Schmiedt E. R. és szerzőtársai: Magyarország Vízföldtani Atlasza. (MÁFI kiadványa.) [62] Schmidt E. R.: Hidrológia I. (Hidrogelógia.) (Kézirat. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Tankönyvkiadó 1963.) [63] Schmidt K. R.: A tájegységek kérdése a hazai mélységi és karsztvízfeltárási lehetőségek szempontjából. Hidr. Közt. 1954. 5—6. [641 Schmieder .4.: A gyöngyösvisontai vízellátás ideiglenes megoldása. BKI szakvélemény. Budapest. 1960. [65] Schmieder A. — Vigh F.: A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-12. sz. hidrológiai furáscsoportjában végzett hidraulikai mérések értékelése. BKI zárójelentés Budapest, 1961. [66] Schmieder A.: A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-28. sz. geohidrológiai fúráscsoportjában végzett hidraulikai mérések értékelése. BKI zárójelentés. Budapest. 1963. [671 Schréter '/..: A Blikk hegység geológiája. Földtani Intézet Évi Jelentése. 1943. [68] Schréter Z.: A lliikk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai. Hidr. Közt. 1954. 7—8. és 9—10. [69[ SUmeghy J.: Magyarország talajviszonyai. Mérnöki Továbbképző Intézet. Jegyzet. Budapest. 1954. [70] Szabó L.—Szatay É.: Uzirnéteres mérések. Hidr. Közi. 1962/5. [71] Szabó L.: Vízháztartási vizsgálatok a kutakból történő vízbeszerzés érdekében. Hidr. Közi. 1962/2. [72] Szabó L.: Csapadékbeszivárgás és tortyogói víztermelés kapcsolata. Vízügyi Közlemények. 1964/2. [73] Szádeczky-Kardoss E.: A nagyalföldi artézi vizek fő típusai és azok szintjelző értéke. B. K. L. 1941. [74] Szebényi L.: Az artézi víz utánpótlódásának kérdése. (Kandidátiwi disszertáció, 1955.) [75] Szebényi L.: Artézi vizeink függőleges irányú mozgásáról. Hidr. Közt. 1955. 11—12. [76] Szebényi L.: Az artézi víz forgalmának mennyiségi meghatározása. Kézirat 1962. [77] Szesztay K.: Segédletek a területi párolgás meghatározására. Beszámoló a V1TUKI 1956. évi munkájáról. Budapest. 1957. [78] D. K. Tudd: Ground Water Hydrology. New York—London, 1959. [79] Vbell K.: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában. Vízügyi Közlemények. 1959/2. [80] Ubell K.: Vertical-velooity Curve For Ground-Water Flow By Small Gradient. Iahr-Ninth Convention-Belgrade, 1961. [81] Ubell K.: A felszín alatti vízkészlet. Hidr. Közi. 1962/2. [82[ Urbancsek J.: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidr. Közi. 1960. 5. [83] Urbancsek J.: Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. (OVF és az OFF támogatásával kiadta a Szolnok megyei T. V. B. Szolnok. 1961.) [84] Urbancsek J.: Magyarország mélyfúrási kútjainak katasztere. I—II. kötet. OVF kiadása. 1963. [85] Urbancsek J.: A vízföldtani felépítés és a rétegvíznyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidr. Közi. 1963. 3. [86] Vadász E.: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1960. [87] Vigh F.—Darányi F.—Schmieder A.: A gyöngyösvisontai külfejtési területek hidrológiai viszonyai és a vízszintsüllyesztés módozatai. BKI 0201/9/628. sz. zárójelentés. Budapest. 1959. [88] Vigh Oy.: A Mátraaljának bányageológiai és hidrogeológiai viszonyai II. Gyöngyösön. Kézirat 1949—50. [89] Vitális /.: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron, 1939. [90j Vitális /.: Felszálló víz okozta veszély a mátraaljai lignitbányászatban. MTA Mat. és Term. Tud. Ért. IX. köt. III. rész. 1941. [91] Vitális S.: Szakvélemény ,,A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-12 és VN-28 v.. geohidrológiai fúráscsoportjában végzett mérések értékelése" c. zárójelentésekről. Budapest, 1961., 1963. [92] Vitális S.: Szakértői vélemény „A vízszintsüllyesztés tervezéséhez szükséges hidrológiai vizsgálatokról" c. jelentésről. Budapest, 1963. [93] Visontai bányaüzem bányavízvédelmi jelentései. (1961., 1962. (2 db), 1963. (2 db), 1964. (1 db), összeállította a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt Visontai üzeme Vízvédelmi Csoportja. KOJlHMECTBEHHblPI AHAJIH3 F1PHTOKA njlACTOBblX BOfl B TOPAX MATPA H EIOKKAJlfl (II) A. lllMudep B nepBofi NACTH CTaTbii öbijio ycTaHOBJieHO, MTO THAporeojiorimecKHe npeAnocbiAKH npiiTOKa ruiacTOBbix BOA 3A/IAHBI H BMECTE c TEW KOJINIECTBEHHOE HX ONPEAEJIEHHE MO>KHO CFLEIIATB T0JIBK0 c NOMOMBIO RNAPOAHHAMIIMECKHX IlCCJieflOBaHHH. B jiaHHoií CTaTbe 3Ta 3aaaMa pemaeTCH HCXOAH H3 oömero BojjHoro öanaHca. fljia yqeTa OTAeJibHbix (JiaKTOpoB 3Toro SaJiaHca B CTaTbe npiiBOAHTcn xapaKTepiicTiiKii njiacTOB, Hanopiibiií pe>KHM ruiacTOBbix BOA B paiíoHe BumoHTa npn perHOHaJibHOM 11 MecTHOM AeiíCTBHflx arax BOA II npn ApeHawe, Aajiee npiiBOAUTCH CTeneHb ApemipOBaHHH. B Banajie ouemcii AaHHbix, noJiyieHHbix no H3MepeuHn.M, noTpeőoBajiocb nccjieAOBaHiie (fniJibTpauiiu n 3aK0Ha (jiiijibTpamiH. no iiccjieAOBaHiiHM 11 MecTHbiM HaÖJiiOAeHiiHM ycTaHOBJieHO, MTO B B0A0H0CHbix nopoaax HMeexcH ABH/KEHHE BOAW, onpeAeJineMoe no 3AK0HY HAPCII i<aK B MiiKpo-, TaK 11 B Mai<po — oöjiacrax (J)njibTpaunn Ao rjiyÖHHbi 1500 M. /Jajiee ycTaHOBJieHO, MTO (JwjibTpaUHOHiioe ABiiweHiie B 3TIIX nopoAax Bbi3biBaeTC» nci<ycCTBeHHblM I1J1H eCTeCTBeHHbIM APeHHpOBamiH.MH. IIpHTOK BOAbl HaXOAHTCH B paBHOBeCHH C APena>KeM. llpH 3HaHllH BbimeyKa3aBHbix MO>KHO ci<a3aTb, MTO yAeJibHbiii npiiTOK njiacTOBbix BOA no nepii({iepiiHM 1,2 M

3/MM/KM, MTO COOTBETCTBYET AeöiiTa.M APEHAWHBIX cncTe.w, HAH CAOIO aTMOC(fiepHbix OC3AKOB c BbicoToií 60 MM/TOAno noApoőHbiM MecTHbiM (B paiiOHe BnuiOHTa), nccjieAOBaHiiíiM noAy

iienbi Tai<ne >Ke AaHHbie, KaK no pemoHajlbHblM MCCAeAOBaHHJIM. Ha 3TOM OCHOBaiIHH MOMÍHO CKa3aTb, MTO BeJiiiHiiHa MaKcii.MaAbHoro npiiTOKa niiacToBBLX BOA COCTaBJlHeT. 170 MM/rOfl, MTO COOTBeTCTByeT K03(JnmiieHTy HH<J)HAbTpauHii 0,3. npiixoAHM K TaKo.vty >Ke pe3yjibTaTy, eCAH K AaHiiw.M pei'HOHajibHbix nccjieAOBaHHÍÍ AOSABAJIERCM 11 BejniMiiHa iicriapemiH rpyHTOBbix BOA 100 + 60 = 160 MM/TOA. 3TO noKa3biBaeT, MTO npn yBeJIHMEHHH ApeHa>Ka yBejniMMBaeTCH H npnroK nJiacTOBbix BOA, a nciiapeHiie rpyHTOBbix BOA y.MeHbiuaeTCíi AO BeJinHHHbi MaKCH.viajibHoro npiiTOKa BOAH. Quantitative Uníersuchung der Speisung der Sehichtenwasser im V.orland des Mátra- und Biikkgebirges (II) A. Schmieder Der erste Teil des Beriehtes hat darauf hingewiesen, dass die hydrogeologischen Vorbedingungen für eine Speisung der Schichtemvásser gegeben sind, zugleich aber auch den Naehweis erbracht, dass das Ausmass dieses Wassernaehschubs nur durch hydrodynamische Untersuehungen ermittelt werden kann. Im Berieht ist diese Aufgabe von der allgemeinen Wasserbilanz ausgehend gelöst worden. Für die Erfassung der einzelnen Faktorén der Wasserbilanz gibt der Beitrag die Sehichtenkennwerte, das Ausmass der Anzapfung, den regionalen bzw. — für das Gebiet von Visonta — den lokálén natiirlichen bzw. auf Einwirkung der Anzapfung zustandegekommenen Spannungszustand an. Die Auswertung der gernessenen Angaben machte vorerst eine Untersuchung der Sickerung und des Sickergesetzes erforderlich. Sowohl die Untersuchung als auch die an der natiirlichen Scbichtenreihe durchgeführten Beobachtungen weisen darauf hin, dass in den wasserspeichernden Gesteinen YVasserbewegungen stattfinden, die im Mikrobereich und auch im Makrobereich der Sickerung bis zu ungefáhr 1500 m Tiefe mit dem Dareyschen Gesetz berechnet werden können. Auch habén die Untersuehungen erwiesen, dass die Sickerströmung auf die natürliche und künstliche Anzapfung der Wassertráger zurückzuführen ist, die wiederum die Speisung des Schichtenwassers in Gleichgewicht hált. Aus diesen Erkenntnissen lásst sich aus den regionalen Gegebenheiten für die Randgebiete ein spezifischer Schiehtenwassernaehsehub von 1,2 m

3 Min/km nachweisen, was den Anzapfungen der Randgebiete bzw. einer jáhrlichen Niederschlagshöhe von 60 mm Wassersáulenhöhe entepricht. Die ausführliclien örtlichen Untersuehungen (bei Visonta) zeitigten mit der regionaln Untersuchung übereinstimmende Ergebnisse, wobei festgestellt werden konnte, das der maximale Schichtenwassernachschub von 170 mm/Jahr einem Einisckerungsbeiwert von 0,3 gleichkommt. Dasselbe Ergebnis erhalten wir auch dann, wenn man zu den Ergebnissen der regionalen Untersuehungen die Grundwasserverdunstung addiert. h Pó 100 -)- 60 = 160 mm/Jahr, was darauf hinweist, dass mit ansteigender Anzapfungsmenge auch die Menge des Schichtenwassernachscbubs zunimmt, bis der Wert des rnaximalen Wasserandrangs erreicht wird.