Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

1. szám - Dr. Aujeszky László: Budapest zivataros felhőszakadásai 1871 óta

Dr. Aujeszky L.: Budapest zivataros felhőszakadásai 1871. óta Hidrológiai Közlöny 1965. 1. sz. 47 este 19 és 20 óra közt esett le (68 mm), a többi része pedig az éjszaka folyamán.. Az 1875. évi felhó'szakadás kártételeiről részletesebb adatok találhatók Magyar Elek nevű szerző „Pesti Históriák" című könyvében. Eszerint a felhőszakadás kitörése után egy órával a Vérmező tengerré vált. Az Ördögárok tabáni része akkor már át volt boltozva és emeletes házak álltak felette. A víztömeg a boltozatot szétrombolta, a ráépült házak ledőltek. A könyv állítása szerint összesen 33 halálos áldozat volt, közöttük egy hőslelkű 21 éves fiatalember, Berghel Lajos, aki húsz fuldoklót mentett ki és a huszonegyedik őt magával rántotta. A Drasche-téglagyárban (a jelenlegi Vasas sporttelep helyén) a behatoló víz kazánrobbanást okozott, a gyár leégett. A Horváth-kerti színkörben operaelőadás folyt, a színház hátsó fala eközben beomlott, a nézőtéren pánik keletkezett. Ugyanez a felhőszakadás a Szépvölgyi árokban is árhullámot hozott létre. A víztömeg behatolt a ma is álló újlaki templom kriptájába, szétzúzta a koporsókat és emberi csontokat sodort magával. Kevésbé részletes adatokkal rendelkezünk a 3 évvel később fellépett, 1878. július 31-i, még nagyobb csapadékmennyiséggel járó felhőszakadásról. Feltehető, hogy ez alkalommal az esőintenzitások nem voltak annyira nagyok és így a következmények sem voltak olyan katasztrofális arányúak. A felhőszakadások táblázatában harmadik helyet betöltő 1937. évi felhőszakadás jellegzetes májusi zivatarból származott. Budapest különféle városrészei közül Budafok kapta a legnagyobb csapadékmennyiséget. Itt 102 mm esett le, 9 mmrel több, mint a Meteorológiai Intézet központi észlelőparkjában. A felhőszakadás délután 15 órától 18 óráig tartott, csapadékának túlnyomó része azonban az első 40 perc folyamán zúdult le. Az 1954. június 1-i felhőszakadás előtt különösen nagymértékben jelentkezett az idegesebb természetű emberek időváltozás előtti nyugtalansága, a meteoropátia. A zivatar 15 órakor tört ki nagyfokú nappali sötétség közben. Ez a zivatar szokatlanul gazdag volt villámokban. Későbbi szakában körülbelül 10 percig tartó jégverés lépett fel egy centiméter átmérőjű jégszemekkel. Délután 18 órakor újabb zivatar fejlődött ki. Az első zivatar csapadéka egymagában is meghaladta az 52 millimétert. Az 1955. augusztus 14-i felhőszakadás a napnak aránylag korai részében, már 12 órakor megkezdődött (ellentétben a felhőszakadások túlnyomó többségével, amelyek délutáni és esti jelenségek). A felhőszakadás vize a buclai hegyvidék egyik főútvonalán, az Istenhegyi-úton nagy köveket görgetett le, a Szilágyi Erzsébet fasorban a törmelék a villamosvasút pályáját torlaszolta el. Ez a felhőszakadás csak a főváros jobbparti részére korlátozódott, a balparti részről nincsen 40 mm-t meghaladó csapadékadatunk. Külön kell megemlékeznünk az 1932. július 11-ikei rendkívüli esetről is. Ez a nap nem szerepel táblázatunkban, mert Budapest belső területén a csapadékmennyiség 40 mm-en alul maradt (a Meteorológiai Intézet központjában mindössze 27 mm esett). De a délkeleti peremvárosokban ugyanez a zivatar kivételes arányú felhőszakadássá fajult. Pestlőrincen 116 mm, az Ecseri úton a szemétátemelő pályaudvaron 112 mm volt ennek a felhőszakadásnak a csapadékhozama. Időbelileg legközelebb áll hozzánk az 1963. szeptember 8-i vasárnapon lejátszódott felhőszakadás, amely úgynevezett krónikus zivatarból (számos órán át egyhelyben tomboló zivatarból) származott. A zivatar egy veszteglő légköri fronton fejlődött ki. Budapest a zivatarnak még nem is a legfejlettel)b szakaszába esett, ezért az ország más területein még sokkal jelentékenyebb csapadékmennyiségek is előfordultak (Gyömrő 2Ü3 mm). Ennek a nagy zivataros felhőszakadásnak egyik érdekes sajátsága, hogv évszakos szempontból rendkívül későn, az ősz küszöbén következett be. Táblázatainkat áttekintve megállapíthatjuk, hogy az összes feljegyzett felhőszakadások közül csak egy esett ilyen késői naptári időpontra (1889. szept. 9.), de az lényegesen gyengébb fejlettségű volt. Figyelemre méltó, hogv ez a nagy felhőszakadás kisebb pinceelöntési károktól eltekintve, már nem járt a főváros belső területén katasztrofálisnak mondható következményekkel, ami kétségkívül az Ördögárok szabályozott állapotának, valamint a jól kiépített csatornahálózatnak köszönhető. A Rákos-patak azonban kiöntött és házak kerültek víz alá. A napjainkban előforduló felhőszakadásos esők alkalmával kisebb vízlevezetési zavarok elsősorban a délkeleti peremvárosok területén szoktak előfordulni, ahol a kedvezőtlen esési viszonyok (szinte teljesen lapos térszín) a csatornatervezőt nehéz feladatok elé állítják. Ennek kapcsán meg kell jegyeznünk, óvatosságra kell hogy intsen bennünket a következő körülmény. Az utóbbi évtizedekben 80 millimétert meghaladó felhőszakadás Budapesten nem fordult elő, annak ellenére, hogy a táblázat adatai szerint éghajlatilag megvan a lehetőség 100 millimétert meghaladó felhőszakadások kialakulására is. Nem lehet vitás, hogy ilyen nagyobb felhőszakadások a jövőben is be fognak következni. Ezért a vízlevezetési kérdések megítélésénél indokolatlanul optimista álláspontot foglalnánk el, ha csak az utolsó évtizedek aránylag kedvező tapasztalataira támaszkodnánk. IRODALOM [1] Időjárási Havijelentés Magyarországról, 1871—1963. [2] Dr. Réthly Antal : Budapest éghajlata, Budapest, 1947. 62—64. old. [3] Dr. Bacsó Nándor : Magvarország éghajlata, Budapest, 1959. 252—253. old. Cloudbursts Aecoinpanied by Thunderstorms at Budapest, 1871—1963 By Dr. L. Aujeszky Candidate of Physical Sciences Table 1 is containing all cases of cloudbursts accompanied by thunderstorms that occurred in the course of the period under investigation and yielded a precipitation deptli of at least 40 mm. During the period of 93 years, 38 events of this kind were observed. In Table 2, data of the ten cases which ha ve been most abundant in precipitation are given. The meteorological eonditions involved in the formation of these cloudbursts are discussed.