Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
10. szám - Dr.Léczfalvy Sándor: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban
Léczfalvy S.: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 439 •o É pítés után duzzasztással elért vízszint isz.kút bekötésiheti/e ' _ xms^SBSiSiM'/ juim- - —7ZJ!2,S2 ll/p t«£ 97,t0 12. ábra. Hosszmetszet a kutak összekötő vezetéke mentén a János forrásnál Puc. 12. NpodoAbHbiü pa3pe3 edoAb cen3ueawufeü AUHUU KOAOöifee y ucmowuKa HHOUI Abb. 12. Lángenprofil neben der Verbindungsleitung zwischen den Brunnen bei der János-Quelle A vízgyűjtő aknakútból vízórán keresztül szivattyú nyomja a hálózatba a vizet. A felesleges víz túlfolyón távozik. A túlfolyó vizeket vízórával mérhetjük. A vízóra előtt tolózár van, amellyel az egész rendszer depressziója szabályozható. A vízgyűjtő aknakút a legnagyobb forrás felfakadás helyén 3 részből lesüllyesztett 3 m átmérőjű 25 cm falvastagságú vasbeton akna. A forrásrendszerben a felszín alatti víztározás a forrásszint ideiglenes süllyesztésével, majd duzzasztásával valósítható meg. Ez a depresszió egy ún. fiktív depresszióból és tényleges depresszióból áll. A fiktív depresszió azáltal jött létre, hogy a lesüllyesztett aknával megszüntettük azt a kb. 3 m-es szivárgási ellenállást, ami az eredetileg az iszapon történő vízátáramlás miatt lépett fel. Ezt azért nevezzük fiktív depressziónak, mert az aknában a forrás eredeti szintjén maradt a víznívó, a vízgyűjtőterületen viszont csökkent az áramlási ellenállások megszüntetése miatt. A fiktív depresszió tolózárral szabályozható. Ugyancsak a beépített tolózárakkal tudjuk a kutaknál a 3,5—4,5 m-es depressziót létesíteni és szabályozni. Ez utóbbit a vízgyűjtő aknakút vízszínének változása nélkül emelhetjük vagy süllyeszthetjük. Amennyiben a beépített szivatytvúval az aknát leszívjuk, úgy még további kb. 4 m-es depresszió létesíthető. A kúton jelenleg kb. a középvízhozamoknak megfelelő szivattyú van beépítve, amely a hálózatra dolgozik. Ennek megfelelően itt a forráshozamok kiegyenlítése volt a feladat. A forrás sem az 1962. évi szárazságot, sem az 1963. évi nagyvizes periódust nem érezte meg, a hozama gyakorlatilag nem ingadozott, azt teljesen kiegyenlítette. Ezt mutatja a 13. ábra is, ahol a foglalás előtti és utáni vízhozamtartóssági görbét láthatjuk. (Az új tartóssági görbe egyenes.) A kiegyenlítés azt jelenti, hogy a forrásfoglalás a nyári idényre kb. 100 000 m 3 vizet tud a felszín alatt tározni. A foglaláshoz szükséges előzetes feltárások 1960—61-ben, a kivitelezés pedig 1961—62-ben történt meg. Tervező és művezető a VlZITERV, a kivitelező pedig a Vízügyi Építő Vállalat és Hídépítő Vállalat volt. 3. Lázbérci forrásfoglalás A kis 20—30 1/p-es forrás a tervezendő lázbérci völgy zárógátnál ill. jelenleg csak vízkivételi mű lakótelepének vízellátását szolgálja. A forrás, m• % g-3000• I -£2000 1000 0 -Régih irtósság görbe,i foglalás 'ló/t U/tor tóssógi qörbe 14101/ \> 1 -fi iglalás után -13001 1 90 100 0 10 20 30 40 50 60 .70 Tartósság) [%] 13. ábra. A János forrás tartóssági görbéje foglalás előtt és után Puc. 13. Kpueaa oóecneteimocmu ucmowuKa finom neped u nocAe KanmaJKa Abb. 13. Dauerkurve der János-Quelle vor und nach der Fassung
