Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
10. szám - Dr.Léczfalvy Sándor: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban
436 Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. Léczfalvy S.: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés 1. táblázat Kútjel Kútmélvség [m] Átfúrt mészkő hossz [m] Felhasznált trotil [kg] Felh. 10% sósav [1] Felhasznált szárazjég [kg] Kútvízhozam Vízhozam növekedés %-ban Kútjel Kútmélvség [m] Átfúrt mészkő hossz [m] Felhasznált trotil [kg] Felh. 10% sósav [1] Felhasznált szárazjég [kg] kezelés előtt kezelés után Vízhozam növekedés %-ban Kútjel Kútmélvség [m] Átfúrt mészkő hossz [m] Felhasznált trotil [kg] Felh. 10% sósav [1] Felhasznált szárazjég [kg] [l/perc] Vízhozam növekedés %-ban 1. Zamárdi 2. Zamárdi Tihanyi 138 162,8 162,4 31 58,8 61,4 70 60 70 3400 9100 8000 120 500 500 260 170 85 800 1200 1330 310 710 1560 Balatonalmádi évi vízigényének fedezésére, azonban a forrás hozamának ingadozása és a nagy nyári csúcsfogyasztások miatt ahhoz kb. 40 000 m 3-es tározótérre lett volna szükségünk. (A nyári átlagos vízfogyasztás 1000—1200 l/perc.) Ezt a tározóteret a felszínalatti víztározás segítségével, a forrásfoglalás megfelelő kialakításával biztosítottuk is a következő módon : A Ferenc forrás ún. átbukó forrástípusokhoz tartozik, ahol a forrásküszöb alatt tetemes mélységig még víz vezető kőzetek találhatók, ezért abban tekintélyes, sokszor millió m 3 nagyságrendű tárolt víz van. A nyári csúcsfogyasztási idényben, amikor a forrás eredeti hozama nem elégséges a vízfogyasztások fedezésére, a forrás vízszínét leszívjuk és a forrásküszöb alatti vízzel telt kőzetek hézagaiból pótoljuk a vízhiányt. Ősszel és télen, amikor a vízfogyasztás a forráshozamoknál kisebb, ez a kiürült felszínalatti tározótér ismét feltöltődik, a forrás vízszintje tehát felemelkedik. A forrásfoglaló művünket úgy alakítottuk ki, hogy a kellő mértékű leszívás és visszatöltődés biztosítható legyen. A forrás vízgyűjtő területe dolomit, ill. mészkő. Ennek vizét duzzasztja fel az alattuk fekvő márga és kényszeríti a felszínre kb. 60 m-re a Balaton fölött. A forrás közvetlen felszínre lépése egy tektonikai árokban történik, amely kaviccsal, görgeteggel van kitöltve. Ennek a kavicsnak —amely a vele érintkező dolomit és mészkő vizét mintegy drén fogja fel —- a Balaton felé eső része eliszaposodott és szintén elősegíti a források felbukkanását. A tektonikai árok geológiai hosszszelvényét a 7. ábrán láthatjuk. Ebben a tektonikai árokban az árokkal párhuzamosan egy fő és egy rá merőleges mellékgalériát telepítettünk, a forrás vízszíne alatt kb. 5 m mélyen. (Főgaléria hossza 72 m, mellékgalériáé pedig 20,5 m.) A galériák alapeleme 1,20x0,70 m belvilágú vasbeton keret, amelyeket egymáshoz rakva, a betontuskók által biztosított, közöttük levő hézagon át eresztik be a vizet a galériába. Az elemek köré háromrétegű szűrőréteget raktunk. A vasbeton keretek beemelése daruval történt. (Egy elem súlya 215 kg.) Az 1. kép ezen elemek egymásmellé helyezését mutatja. A galériákból a víz a 8 m mély 1,6 m átmérőjű, helyszínen csömöszölt vasbeton vízgyűjtő aknába folyik. Innen a kis vízmennyiségek gravitációsan (1,5 m-es depresszióig) a nagyobb vízmennyiségek szivattyús üzemmel jutnak a hálózatba. Szivattyús üzem esetén az elérhető max. depresszió 4, 8 m. A fent leírt műtárgyak elrendezését a 8. ábra szemlélteti. A forráson a hálózatba betáplált víz vízórával, a túlfolyón eltávozó víz pedig beépített bukó segítségével mérhető. Az építés alatti víztelenítést 1500 l/perces teljesítőképességű 360 m hosszú 200 mm átmérőjű szivornyával oldottuk meg. A forráson elvégzett mérések és üzemi adatok azt bizonyítják, hogy a forrásból a nyári időszakban kivehető összes vízmennyiség 90— Karsztvízszin t *:§<§ Karsztvízszint Szivárgó Haiozatba Tatajvizkót Tatojv/zkúf 160,1 163,5 Mészkő Triász 'mészkő Méret: 0 70 40 60 80 100 m 7. ábra. A Ferenc forrás közvetlen környékének geológiai szelvénye Puc. 7. reoAoeuHecKoe ceteHue HenocpedcmeeHHOü OKpecmHocmu ucmoHHiaca <t>epem) Abb. 7. Geologisches Projil der unmittalbaren Umgebung der Ferenc-Quelle A iso Ferenc forráscsoport ^ g ^ fi JJ