Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Dr.Léczfalvy Sándor: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 45. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 433 — 480 oldal Budapest, 19G5. október HIDROGEOLÓGIA Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban Dr. LÉCZFALVY SÁNDOR* a műszaki tudományok kandidátusa Az alábbi tanulmány célja, hogy néhány a gyakorlatban megvalósult vízfeltárás és vízbeszerzési munkát bemutasson. I. Kutakból történő vízbeszerzés 1. Várpalotai vízfeltárás Beszerzendő volt kb. 4—5000 m

3/nap vízmennyiség. A kutatást a terület geológiai viszonyainak áttanulmányozásával kezdtük. Ennek eredménye alapján kiderült, hogy vízmű létesítésére elsősorban a város környékén helyetfoglaló triász dolomit alaphegységben tározódott karsztvíz jöhet számításba. Ezért a karsztvízviszonyok tisztázása érdekében igen részletes karsztvízréteg-vonalas térképet készítettünk a fellelhető források és kutak beszintezésével. Ennek alapján jelöltük ki a vízkutatásra Várpalotától Ny-ra eső ún. Öskü-bántai medencét. Itt ugyanis a nyugalmi karsztvízszintek a terep fölött kb. 10—12 méteren volt várható, tehát feltörő vízre számíthattunk. (1. ábra). A medence geológiai viszonyainak tüzetesebb tanulmányozásával pedig kimutattuk az alaphegység várható törésvonalait, ahol elsősorban számíthattunk vízre és az első számú termelő kutat, az ún. V 170-es kutat két vető találkozásához telepítettük. A kút terepszinten 6000 m

3/nap feltörő vizet adott 82 m mélységből, a triászra települt helyét mészkőből. A kút elkészítése után vízszintészlelő kutakat telepítettünk a várható depressziós tölcsér meghatározása céljából. Ezeken át felvett geológiai szelvény (2. ábra) mutatja, hogy jellegzetesen közlekedő edény szerint működő artézi kúttal állunk szemben. A triász dolomitra közvetlenül rátelepült helyét kori mészkőből (amely ÉNy-on a triász dolomittal együtt a felszínen van és a kút felé fokozatosan mélyebbre süllyedt) kaptuk a 16 C°-os vizet. Ez a víz tehát gyakorlatilag karsztvíz. * OVF Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. A kút Q — f (h) görbéjét a 3. ábra mutatja. A kút 1958 óta van üzemben, állandó 12,3 m-es depresszióval. Azóta a vízhozama gyakorlatilag változatlan. A köréje telepített két vízszínészlelő kút regisztrálja a vízszintsüllyedés értékét. A kúttól 610 m távolságra levő 4. sz. megfigyelő kút vízszintsüllyedése egy év alatt 3,6 m volt. A kút jelenleg a Péti Nitrogénműveket látja el vízzel és a tervek szerint alapját képezi egy körzeti regionális vízműnek, amely egyúttal a szénbányák víztelenítését preventíve elősegíti. Készült 1958-ban, tervező : VÍZITERV, kivitelező : Középdunántúli Kutató Fúró Vállalat. 2. Balaton földvár—Zamárdi—Tihanyi vízfeltárás Ezen a területen Zamárdi és Balatonföldvár vízellátása érdekében először a Szántódi révnél történtek vízkutatások, kb. 2600—3000 m

3/nap víz beszerzése céljából, majd a tihanyi motel vízellátása miatt a tihanyi révnél (4. ábra). A felső kb. 100 m-es homokos, agyagos pannóniai rétegben 80—150 l/perc, vagy ennél kisebb teljesítményű kutakat lehetett csak telepíteni, ezért a mélyebb, kb. 100—160 m mélységig várható szarmata-kori mészkő megkutatása került előtérbe. A mészkőből való víznyerésnél azonban a következő problémák jelentkeznek : A viszonylag tömör mészkőben a víz repedések mentén mozog. A repedések által kitöltött térfogat azonban jóval kisebb a tömör mészkő térfogatánál, ezért annak igen kicsi a valószínűsége hogy a viszonylag kis átmérőjű fúróval a nagy, vízadó repedéseket harántolni lehessen, a kutak megfelelő vízhozama érdekében. Ezen esetlegesség elkerülése végett, azaz a kutak hozamának megnövelése érdekében különböző kútkezelési eljárásokat alkalmaztunk, amelyek robbantásokból, sósav ázásból és szárazjég kezelésekből álltak. A kútkezelési eljárásokon belül robbantások célja az volt, hogy a kutakat a távolabbi nagyobb repedésekkel összekössük, és így a vízhozamot megnöveljük.