Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
9. szám - Dr. Aujeszky László: A levegőfajták hidrológiai jelentősége
Aujeszky I..: A levegőfajták hidrológiai jelentősége Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 431 Az úgynevezett időváltozások alkalmával lényegileg az történik, hogy az egyik levegőfajtához tartozó levegő eltávozik tőlünk és helyét egy másik (sokszor nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkező) levegőfajta foglalja el. Időjárásunk lefolyása tulajdonképpen abból áll, hogy különféle levegőfajták váltakoznak felettünk. Áz időjárás aszerint lesz kellemes vagy kellemetlen, az évszaknak megfelelő vagy erősen abnormis, az évszaknak meg nem felelő jellegű, hogy milyen levegőfajták időznek nálunk ; és aszerint lesz nyugodt, egyenletes vagy nyugtalan, szeszélyes az időjárás alakulása, hogy az egyes levegőfajták mennyi időt töltenek felettünk, illetőleg az egyes légtömegek milyen gyorsan cserélődnek. Hidrometeorológiai szempontból a levegőfajták váltakozása azért fontos esemény, mert a felszíni vizek elpárolgási veszteségei minden levegőfajtában más intenzitással jelentkeznek, és a felmerülő különbségek igen jelentékenyek. Az elpárolgás erőssége ugyanis elsősorban a következő időjárási tényezőkön múlik : a hőmérsékleten (kedvező a minél magasabb hőmérséklet), a levegő meglevő vízpáratartalmán (kedvező a minél alacsonyabb vízpáratartalom), mindenekfelett pedig a légáramlások természetén (hátrányos a lamináris, kedvező az erősen turbulens áramlás). Ezek a tényezők minden levegőfajtában más csoportosulásban lépnek fel, ezért a levegőfajtáknak az időjárás során végbemenő váltakozása a legfontosabb hidrometeorológiai tényezők közé sorolandó. Külön súlyt kell vetnünk arra a hidrometeorológiai alaptételre, hogy a szél bekövetkezése és turbulenciájának fejlettsége rendkívül fontos tényező a felszíni vizek elpárolgása szempontjából. Az erősen turbulens szelek ugyanis igen nagy mértékben fokozzák az elpárolgás intenzitását. Erős turbulenciájú légmozgások viszont elsősorban a hideg levegőfajtákban fordulnak elő : a sarkvidéki hideg levegőben, valamint a szárazföldi és tengeri hideg levegőfajtában. Ezek a levegőfajták alacsonyabb átlagos hőmérsékletük ellenére is rendkívül kedveznek az elpárolgás folyamatának. A turbulencia kedvező hatása ugyanis többnyire felülmúlja az alacsony hőmérsékletek kedvezőtlen hatását. Kiemelendő, hogy nyáron az atlanti-óceáni hideg levegőfajta már erősen felmelegedett állapotban jut csak el hozzánk, mert hosszi'i utat kell megtennie a felmelegedett talaj felszínű európai országokon keresztül, amíg megérkezik Magyarországra, és ilyen esetekben a turbulencia párolgásfokozó hatása teljesen szabadon érvényesül. Gyakran előfordul az az eset is, hogy az Atlanti-óceán északi részeiről származó hideg levegőfajta Franciaországon keresztül behatol a Földközi-tenger nyugati medencéjébe és onnan az Alpokat félköralakban megkerülve jut el hozzánk. libben az esetben a tengeri levegő hűvös jellegét teljesen elveszíti, ellenben erős fokú turbulenciáját teljes mértékben megőrzi, ennélfogva a felszíni vizek párolgási veszteségeit rendkívüli mértékben fokozhatja. A tengeri levegőfajtáknak sokszor lényegesen nagyobb viszonylagos páratartalmuk van, mint a szárazföldieknek. Ez magábavéve káros az elpárolgás intenzitására. Azonban ha az óceáni hideg ievegő ideáramlása közben erősen felmelegszik, akkor viszonylagos nedvességtartalma ennek megfelelően csökken és ezért a fölmelegedett óceáni levegőfajta már ebből a szempontból is támogatja a felszíni vizek elpárolgását. Más a helyzet télen, amikor az óceáni levegő a szárazföld feletti útja folyamán nem melegszik fel, sőt gyakran még le is hűl és vízpárával telített állapotba kerül. Az utóbbi esetben a felszíni vizek párolgása teljesen megszűnik. Meg kell még említenünk azt az esetet, amikor a hideg levegőfajta csak nagyon vékony (mindössze Í00—200 méteres vagy ennél csekélyebb vastagságú) rétegben borítja be a talajt, felette pedig egy sokkal melegebb levegőfajta foglal helyet (úgynevezett talajmenti hideg levegőpárna jelensége). Ilyen esetben az alsó réteg nyugodtan, mozdulatlanul pihen, turbulenciája rendkívül csekély, a felszíni vizek elpárolgása tehát jelentéktelen. További lényeges mozzanat, hogy a téli hónapok folyamán a szubtrópusi levegőfajta megjelenése az elpárolgás teljes megszűnését jelenti, az országot ilyenkor vastag ködtakaró borítja be, amelyben a víz elpárolgása lehetetlen. Ezzel szemben azokban a téli időszakokban, amelyekben szárazföldi hideg levegőfajta vagy sarkvidéki levegőfajta özönlik be hozzánk, a nyílt vízfelületeknek az évszakhoz viszonyítva igen erős mértékű párolgását, valamint a jég- és hófelszínek nagyfokú szublimálódását tapasztaljuk. Annak tehát, hogy a kétféle levegőfajta közül melyik van túlsúlyban a tél folyamán, nagy hatása van az országot borító hótakaró sorsára és a tavasz hidrometeorológiai alakulására. Ha a szubtrópusi levegő van túlsúlyban, akkor a meglevő hótakaró olvadás útján pusztul el és a megfelelő vízmennyiségek a folyóhálózatba kerülnek. Ha a levegőfajták említett másik csoportja van uralmon, akkor a hóban tárolt vízkészlet jelentékeny része a légkörön keresztül távozik el, párolgás és szublimáció következtében. Közép-Európa éghajlatának egyik jellemző vonása, hogy a különböző levegőfajták váltakozása szeszélyes sorrendben és szeszélyes ütemben megy végbe. Sokszor megtörténik, hogy egy-egy adott levegőfajta hónapokon át nem sodródik el hozzánk, máskor viszont heteken át egyfolytában uralmon maradhat vagvpedig rövid megszakítások mellett folyton újra és újra jelentkezik. A gyorsütemű időjárási periódusok idején (úgynevezett „változékony időjárás" alkalmával) egy-egy levegőfajta nálunktartózkodásának időtartama csak néhány óra is lehet, a lassú ütemű időjárási időszakokban ellenben minden levegőfajta nálunk időzése sok napra terjed ki és kivételesen, mint említettük, heteket vehet igénybe. Éppen ez az oka annak, hogy bármely időszaknak az időjárását a fellépő levegőfajtákkal lehet legtalálóbban jellemezni, mégpedig azáltal, hogy megadjuk a levegőfajták sorrendjét és váltakozásuk ütemét. Erre a célra a meteorológiai szolgálatok levegőfajtajegyzékeket (más elnevezéssel légtömegnaptárakat) tesznek közzé. Példaként közöljük az Orsz. Meteorológiai Intézet által összeállított légtömeg-