Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Haszpra Ottó: Vízépítési szerkezetek rezgéstani kisminta vizsgálatának elméleti alapjai

Haszpra O.: Vízépítési szerkezetek Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 417 ahonnan iv — t. y ^ m , vagyis = = (18) ahol ?. Yj a szerkezeti anyag fajsúlyának méret­szorzója. Ha a lemezvastagságot a (18) képletnek meg­felelően számítjuk, a tartó súlya lesz léptékhelyes, de általában nem fog megfelelni rugalmasság szempontjából. A tanulmány végén ennek a hibá­nak a kiküszöbölésére említünk módszert. Súly és rugalmasság szempontjából is meg­felel a tartó, ha a X méretszorzót a (17) és (18) egyenletekkel megadott ?. s értékek egyenlővé téte­lével számítjuk : A 2 _ A A E A y l vagyis * = d9) A n így a lépték megint nem lesz „kerek", de a tartó rezgései rezgésszám és amplitúdó tekinteté­ben egyaránt léptékhelyesen, a (10) és (12) egyen­leteknek megfelelően, következnek be. (Példaként megemlítjük, hogy sárgarézből kb. 1:2,2, kemény PVC-ből kb. 1:12, alumíniumból kb. 1:1 (!) méretarányú modell építhető.) Eltekintve a (19) egyenlet alapján számított méretarány megvalósításával kapcsolatos nehéz­ségektől (vízhozam, helyszükséglet, kereskedelmi lemez vastagságok stb.), tudomásul kell vennünk azt is — bár ez nem látszik jelentős tényezőnek —, hogy az így kialakított tartó már csak mint egész fog rezgéstanilag helyesen mozogni, az egyes kere­tekbe eső lemezek már viszonylag túl merevek lesznek (ha Á s < A), minthogy a saját súlyvonalra vett inerciában a lemezvastagság már nem első, hanem harmadik hatványon szerepel. Minden­esetre, ha a lemez saját rezgésének jelentőséget tulajdonítunk, különleges szerkezeti megoldással ez is helyesen modellezhető. * Az előbbiekhez hasonló eredménnyel járt a torziós alakváltozások differenciálegyenletének vizs­gálata is. A víz viszkozitásával kapcsolatos kérdések Ami a (8) egyenlet kielégítését és ezzel a belső súrlódás figyelembevételét illeti, kísérletekkel kell tisztázni, hogy a rezgésgerjesztő erők mennyire függnek a Reynolds-számtól. Ez főleg alsó át­bocsátás esetén lehet figyelemreméltó. Nagy méret­arányú (i= 2 — 3) szeletmodell vizsgálatához elképzelhető a víz melegítése és ezzel a kinematikai viszkozitásnak a (8) egyenlettel előírt csökkentése. Kutatás tárgyát képezheti vegyszeradagolás is. Mindenesetre úgy látszik, hogy a Reynolds-hatás elhanyagolásával a kismintakísérletek jelentős része elvégezhető, esetleg a szeletmodell és a tér­beli modell eredményei szuperponálhatók. A rezgésvizsgálati kisminták építésével kapcsolatos kérdések Külön tanulmányt érdemel az ismertetett elvi módszer gyakorlati alkalmazása az anyag­minőség, a lemezvastagság és az összeszerelés részben megoldatlan kérdései miatt. Ilyen irányú javaslat Pálos Lászlónak fém­porral elegyített műgyanták alkalmazására vonat­kozó elképzelése. Ezzel a módszerrel a rugalmas­sági modulus és a fajsúly egyaránt befolyásolható. A módszer kutatás tárgyát kell hogy képezze. Jelenleg feltétlenül megvalósítható útnak lát­szik, mert sem beszerzési, sem gyártási nehézsége­ket nem okoz, a szerkezetnek változtatható tömegű merev, vagy nem eléggé rugalmas szakaszokból való összetétele, az egyes szakaszok közé iktatott szabályozható rugórendszerrel. Ezzel a főkivitel megépítésénél szóbaj öhető anyagok széles skálá­jára lehet vizsgálatot végezni új modell építése nélkül. Tulajdonképpen ez volt az a gondolat, amely a rezgéstani szempontból helyes vízépítési modellek előbb ismertetett elméletének kidolgo­zásához vezetett, mert addig a „műhelytitkokat" nem tárgyaló szakirodalom nem nyújtott elég biztatást, hogy ilyen irányú vizsgálatokat hazánk­ban — mégpedig nem kutatási, hanem ipari szinten — megkezdjünk. A vízépítési szerkezetek rezgését jellemző invariánsok Még megemlítjük, hogy a felsorolt erők figye­lembevétele a szükségképpen invariáns Froude­és Cauchy—Rayleigh-féle számok mellett a Vi* E szám invarianciáját iseredményezi [1. pl. a (19) egyenletet], A tanulmányban azonban a közvetlen és világos fizikai szemlélethez ragaszkodva nem volt szükségünk arra, hogy invariánsokat használ­junk, ezért az ezekre vonatkozó vizsgálatot itt nem ismertetjük. A tanulmányban foglaltak adták meg az elméleti alapot és a gyakorlati végrehajtás legfőbb gondolatait ahhoz, hogy a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet Hidraulikai Laborató­riumában a Dunai Vízerőműrendszer tervezéséhez szükséges rezgésvizsgálatok 1965 második felében megindulhassanak. Összefoglalás A tanulmány vizsgálja a vízépítési szerkeze­tek rezgésekor figyelembeveendő erőket, ismerteti a jelenség modellezésének elméleti vonatkozásait és vázolja a modellezés néhány elméletileg, illetve gyakorlatilag megvalósítható megoldását. A tanulmányban foglaltak alapján indulnak meg 1965 második felében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Labora­tóriumában a Dunai Vízerőműrendszer tervezésé­hez szükséges rezgésvizsgálatok.

Next

/
Thumbnails
Contents