Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Kovács György: A szabad kilépési felület hatása a függőleges síkokkal határolt földtesten átszivárgó vízhozamra

Kovács Gy.: A szabad kilépési felület hatása Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 413 nyomáseloszlást lineárisan közelítve, másrészt a tényleges nyomáseloszlás alapján számítja. Az így felírható vízhozamösszefüggések azonban még egy változónak, a depressziósgörbe kilépési pontját jellemző magasságnak is függvényei. Nyilvánvaló, hogy a permanens állapot ahhoz a kilépési ponthoz kapcsolódó leszívási görbével állandósul, amelyik az adott alvízi szint esetében a legtöbb vízhozamot tudja szállítani. Ennek a kilépési pontnak magassági helyzete megszabja tehát a párhuzamos síkáramlásra jellemző vízszálszakadás mértékét, valamint a depressziós görbe alakulását. Az eljárás gyakorlati értékelésével meghatározható volt a földgátak mentett oldalán a szivárgó víz megjelenésének legnagyobb magassága és az átszivárgó vízhozam maximális értéke is. A megcsapoló létesítményekkel kapcsolatos szivárgási kérdések elemzése rámutatott arra, hogy a vízszál-elszakadásnak és a szabad kilépési felületnek a vízhozam-változásra gyakorolt ellentétes hatása csaknem kompenzálja egymást, ezért az alvízszint magasságának függvényében felrakott vízhozamgörbe jellegében hasonló a korábbi Dupuit—Thiem-íéle görbéhez és számszerűen is csak 10%kal tér el attól. Nem használhatók azonban mégsem a régebbi összefüggések, mert az ezekkel számított leszívási görbe a tényleges áramlási és határfeltételek figyelmen kívül hagyása miatt lényegesen eltér a valóban kialakuló felszíntől. Végül a tanulmány részletesen elemzi az egyes gyakorlati feladatok megoldási módját. Rögzíti, hogy mindaddig, amíg az alvíz nem süllyed mélyebbre, mint a felvízi vízmagasság kéttizede, a lineáris nyomáseloszlással történő közelítés alkalmazható és a keresett jellemzők számszerűen is könnyen meghatározhatók. Ugyanúgy egyszerű összefüggések adhatók a teljes leszívás jellemzésére. A közben levő viszonylag kis tartományban a bonyolult összefüggések a gyakorlatban nehezen kezelhetők. Ezért ebben az esetben vagy interpolálással, vagy az 5. ábrán közölt dimenziónélküli vízhozamgörbék felhasználásával célszerű feladatainkat megoldani. IRODALOM [1] Karádi G. : Lineáris talaj vízszínsűllyesztő rendszerek hidraulikája. Khartoum, 1963. (Kézirat) [2] Kovács Gy. : A szabadfelszínű szivárgás szabatos áramlástani vizsgálata. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1963. 3. [3] Ollós G. : Kútszűrők és hidraulikai vizsgálatuk. Vízügyi Közlemények. 1960. 1. [4] Ollós G. : A k.'tpalást melletti hidraulikai viszonyok részletes vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1958. 1. [5] Pavlovszkij, N. N. : A földgátakon keresztül történő szivárgásról. Moszkva. 1931. [6] Pásztor D. : Vízöblítéses földgátak és szivárgás kérdései. Budapest, 1963. (Kézirat) BJ1MÍ1HME CBOBOJIHOH BbIXOÍlHOfí flOBEPXHOCTM HA <I.HJlbTPUK)IHHPÍCH MEPE3 TEJIO flAMEbl PACXOfl, OrPAHMMEHHOE BEPTHKAJlbHblMH lUlOCKOCTHMM d-p JJ. Koean doKmop mexHunecKux nayic B CTaTbe Hcnojib3yeTCfl 113 wiTHpoBaHHbix paHHiix HccjieaoBaHHÜ MaTeMaTHHecKaa Moaejib, cny>Kamaa onMcaHiiH npaBHJibHoro reiemui (jwjibTpanwi CUO6O«HOH noBepxHoc™, (fiopMiipyromerocH B 3eMJiaH0M Tejie naiwőbi, OrpaHHHaHHOM BepTUKaJlbHblMM njIOCKOCTHMH M CTOjnueM Ha BOflOHenpoHimaeMoft OCHOBE. Ha BHXO,HHOÍÍ cropoHe oflHa]<o npiiHHMaeT aaBJieHHe — onpeaejiíuoinee npeaejibHoe ycjiOBHe — He nocTOíiHHbiM, a B Haiajie npe.nno.rioraeT orcycTBne HHWHero Sbetjia, 3aTeM noanop c onpeflejieiIHbl.M r0pM3OHTOM. AüTOp BblMHCJlfleT 3aHHCMMOCTH onpeaenHioinHe pacxoa zuifl oöenx cjiyiaeB, pacnpeaeJiem-ie Hanopa npnőJiHHceHHbiM MeTOflOM jiHHetÍHbiM cnoCOÖOM, a c flpyroü CTOPOHH Ha ocHOBanmi (jjai<TnqecKoro pacnpejieJieHHa. OrmcHBaeMbie 3aBHCHM0CTH oflHai<o HBJIÍUOTCH (|>yHKUHjiMH eme OAHOH nepeMeHHoií, a niuenHo BMCOTH, xapaicTepn3yiomeii BbixoaHyio TOHKy aenpeccHOHHOH KPHBOÍÍ. 5ICOH, MTO NEPMAHEHTHOE cocTojiHHe CTAHET NOCTOAHHBIM aenpeCCHOHHOH KpJIBOH, KOTOpa5I OTHOCMTCfl K TOH BblXOAHOH ToiKe, Mepe3 KOTopyio B cjiyiae jjaHHoro ropu30HTa HHWHero 6-be(j)a npoxoflHT HaHŐOAbuioíi pacxofl. BwcoTHoe nojioweHMe STOÍÍ BI>IXOAHOH TOHKH onpeaejiaeT pa3Mep pacxo.ua, xapaKTepHoro JIJIH napajiejibHoro TeneHHH, a Tai<M<e (JiopMupoBaHHe aenpeccHOHHOíi Kpirnoü. npu noMomii npaKTHMecKott oneHKH MO>KHO SbiJio onpeaejiHTb \iaKCHMajibHyio BbicoTV nonBjieHiiji (JwjibTpaHUOHHoro pacxoda na 3amHineHHofi CTopone Aawő, a Tai<we MaKCHManbHoe 3Ha

iieHne tj)njibTpanHOHHoro pacxoda. AHajIH3 cjlHJlhTpaUHOHHblX BOnpOCOB, CB5I3aHHbIX C OTBOAHMHMII COOpy>KeHHJlMH nOKa3bIBaeT, MTO npOTHBOn0J10)KH0e BJlHHHHe OTpbIBa BOAHHOH CTpyH H CBOŐOFLHOÜ BbixoflHoíí noBepxnocTH noMTH KOMneHCiipyeTCH, n03T0My xapaKTep KpiiBoft pacxoaa, HanHcaHnoü B (JiyHKHHH OT BbicoTbi HHWHero 6i>e<j)a aHajioruMHbin KpiiBOÍi Tiina JJionwu-TaeM h MHCJieHHO Tojibico Ha 10% oTjiHMaeTCfl ot Hee. Bcewe Hejib3a ncn0Jib30BaTb CTapwe saBHCHMOCTH, noTüMy MTO BbmHCJieHHbie c HHMH aenpeccHOHHbie KpHBbie 3HAMITEJIBH0 OTKJIOHHIOTOI OT (jmKTtmecKoií noBepxHOCTM II3-3a OTCTaBJieHIiSl 6e3 BHHMaHMJI (JiaKTHHeCKHX npeaeiibHbix ycJiOBHií H ycjioBHÜ TeieHHH. CTaTba HaKOHen noapoöno aHajui3npyeT MeTOflbi peuieHim Hei<0T0pbix npaKTimecKHx 3aaaM. Iloi<a ropn30HT HM>KHero 6-be(fia He NOHH3HTCH ao 0,2 3HaMeHiiíi ropw30HTa BepxHero 6i>et|)a MO>KHO npHMeHHTb npn6jm>KeHne jiHHeiínoro pacnpeAeJieHHH Hanopa n HCKOMbie xapaKTepHCTHKH MoryT öbiTb H MHCJICHHO jierKO onpeíiejieHbi. Tai<ne >Ke micjieHHbie 3aBiiciiM0CTH MoryT öbiTb 3aaaHbi jxnn xapaKTepncTiiKH n.QjiHoü flenpecciui. B HeöojibuiOM HHTepBajie cjiownbie 3aBHCiiM0CTH TpyAHa npiiMeHiiMbi Ha npai<THi<e. Il03T0My B STOM cjiyMae rtjrfjepnojTHUHeft IIJIH >i<e npu noMomn 6e3pa3MepHbix KpÜBbix pacxoda (puc. 5.) nejiecooőpa3iio peuiHTb Hauin 3afla

iiu. Effect of (he Free Exií Surface on llie Discharge of Seepage íhrough a Soil Body Bounded by Veríical Planes by Dr. Gy. Kovács Doctor of Teehnical Sciences In order to give a correct description from hydrodynamical point of view on the free surface seepage developing in a soil space on impervious base and between verticai planes, a mathematical model used in previous investigation is utilized by the paper. In contradiction to former studies, however, the value of pressure on thé exit side of an earth dam, determining a boundary condition, is not considered as constant, but first the absence, then the dammed up character of tailwater is assumed, in the latter case with a certain defined level. The relationships expressing the discharge values are calculated in both cases by a linear approximation of pressure distribution (ín the one part and based on the effective pressure distribution on the other. The relationships of discharge to be described in this way, however, are dependent on an additional variable as well, i. e. on the elevation characterizing the point of the drawdown curve. It seems obvious that the steady condition will be stabilized in the case of a drawdown curve at the exit point of which the maximum discharge can be delivered for the given tailwater level. Consequently, the elevation of this exit point governs the rate of separation phenomenon