Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Szesztay Károly: Gondolatok a hidrológiai észlelőhálózatok tervezéséről különös tekintettel a hegyvidéki területekre

Szesztay K.: A hidrológiai észlelőhálózat tervezése Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 389 A hidrológiai jelenségek szempontjából az éghajlati viszonyokat két adattal lehet vázlatosan áttekinteni: Az egyik az a = P

0:C ariditási tényező (P

0 a potenciális evapotranszpiráció, C a csapadék sokévi átlaga), a másik a léghőmérséklet ingadozásának tartománya. A két tényező teljes értéktartományát hidrológiai kihatásaik szem előtt tartásával 3—3 részre lehet bontani. így összesen 9 éghajlati kategória adódik, amelyekben a Föld felszínének minden pontja viszonylag egyszerűen besorolható (1. táblázat). A két tényező értéke között sztohasztikus jellegű kapcsolat van. (Az állandóan fagypont alatti havi középhőmérsékletű területeken például a lehetséges párolgás értéke olyan kicsi, hogy az ariditási tényező értéke — ritka kivételektől eltekintve — kisebb 0,5-nél.) Emiatt a Földfelszín területe a 9 vízföldrajzi alaptípus között meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg. A legnagyobb kiterjedésű területek az V., VIII., VII. és III. típushoz tartoznak, míg az I. és IX. típus minden bizonnyal csak néhány egészen kivételes adottságú területet jellemez. Az 1. táblázatban az egyes éghajlati típusokat ábrázoló mezők felső részén megadtuk a hidrológiai viszonyok legfontosabb jellemzőit. A mezők alsó részén pedig megjelöltük, hogy az adott területeken a hidrológiai viszonyok módszeres feltárásához milyen fajtájú és részletességű adatgyűjtésre (észlelőhálózatra) lehet szükség. A legalsó sorokba írt számértékek összege hozzávetőleges mérőszámul szolgálhat a különböző éghajlatú területek hidrológiai észlelőhálózatának összehasonlításában. Az adatokból kitűnik, hogy a legsokrétűbb és legfejlettebb hidrológiai észlelőhálózatra —- egyébként azonos körülmények között — az V., VI. és VIII. típusú (mérsékelt és szemiarid éghajlatú) területeken van szükség. A gazdasági tevékenységek igényei Bár a hidrológiai észlelések megindítója a tudományos érdeklődés is lehet, a rendszeres hidrológiai észlelés a legtöbb esetben valamely konkrét vízgazdálkodási tevékenység (árvízvédelem, hajózás, vízerőhasznosítás stb.) érdekében indul meg, amely főbb vonalaiban az adagyűjtés tartalmát és részletességét is megszabja (2. táblázat). A terület általános hidrológiai viszonyainak megismerése az adatgyűjtés költségeit viselő szervek és személyek számára kezdetben meglehetősen közömbös. Ha a területen újabb vízgazdálkodási tevékenységre kerül sor, az újabb érdekelt többnyire az előbbitől többé-kevésbé függetlenül szervezi meg a saját céljainak megfelelő hidrológiai adatgyűjtést. A terület gazdasági viszonyainak fejlődésével előbb-utóbb elérkezik az időpont, amikor elkerülhetetlenné válik a különféle vízgazdálkodási tevékenységek módszeres összehangolása, az egységes vízkészletgazdálkodás megvalósítása. Ez fordulópontot jelent a hidrológiai adatgyűjtés terén is. Ilyen viszonyok között ugyanis a hasznosítható vízkészletek megállapítása, illetve növelése — és ennek érdekében a terület természetes vízháztartásának minél alaposabb megismerése — elsőrendű gazdasági feladattá válik. A tágabb értelemben vett hálózat-tervezés igénye és lehetősége tulajdonképpen ebben az időpontban merül fel. Két körülményre kell még itt gondolnunk. 1. Bármennyire fejlett is valamely terület vízháztartásának és hidrológiai viszonyainak fel2. táblázat A vízgazdálkodási tevékenységek igényei a hidrológiai adatgyűjtésben TaŐA. 2. nompeÖHOcmu eodoxo3nücmeeHHoü denmeAbmcmu e cöopKe zudpoAozmecKux düHHbtX Tabelle 2. Ansprüche der •wasserwirtschaftlichen Tatigkeit in der hydrologischen Datensammlung Az észlelés tárgya A felhasználós köre Felszíni' vizek Felszín alatti vizek IdőjárásT^ tényezők Az észlelés tárgya A felhasználós köre § .N 1 kN | A'ramTós/ sebesség 1 § I § 1 1 1 •Ö ! •S? kémiai összetétel 1 •S? f "U í 1 N | 1 I | Tala jvíz minősége s § s I 1 t t I I e 1 1 1 I § I £ s | Talaj és növényzet párolgása | | Lehetséges párolgás -1 <5> 1 s 1 Többcélú tevékenységek Árvízvédelem • • • • • • -1 <5> 1 s 1 Többcélú tevékenységek Kisvízfolyások rendezése • • • • • -1 <5> 1 s 1 Többcélú tevékenységek Foli/ószaóóli/ozós -1 <5> 1 s 1 Többcélú tevékenységek Víztározás • • • • • • • • • -1 <5> 1 s 1 Többcélú tevékenységek Fohjami duzzasztómüvek • • • • • • 1 • -1 <5> 1 s 1 t ÍN § Belvízrendezés • • • • -1 <5> 1 s 1 t ÍN § Öntözés • • • • • • • • • • • • -1 <5> 1 s 1 t ÍN § Halastavak • • • • • • -1 <5> 1 s 1 t ÍN § Lúphasznositós • • • • • • -1 <5> 1 s 1 t ÍN § Erózióvédelem • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Vizeröhasznos/tós • • • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Vízellátás • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Szennyvizeihelyezés • • • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Hajózás • • • • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Hidak és átereszek • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Városi, csatornázás • • • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Mélgépifési mankók • • • • • -1 <5> 1 s 1 Ipar, közlekedés, lakótelepek Bányaművelés • • • -1 <5> 1 s 1 Gyógyfürdők • • -1 <5> 1 s 1 Vizisportok • • • • • • Átfogó vlzkészletgazdálkodás A természetes vízforgalom és a

é hidrológiai viszonyok módszeres nyilvántartása