Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján

Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 369 A 4. ábra (a) ábrája egyértelműen bizonyítja, hogy a Mátrában és a Bükkal ján egységesen összefüggő talajvíz van, ami közel a térszínnel párhuzamosan a térszín alatt 4—6 m-re helyezkedik el. A talajvíz évi utánpótlódása a nagyobb talaj vízmélységű területeken — É-on — 100 mm, az Alföld felé 150—200 mm. A VITUKI térképe az állandó vízfolyások hatását is mutatja, ami a talajvíz és a vízfolyások kölcsönös kapcsolatát bizonyítja. A pleisztocén üledékek vizsgálata tehát nemcsak valószínűsíti, hanem bizonyítja is a talajvíz utánpótlódást. Az infiltrációs vízutánpótlódás mellett a peremi talajvíz utánpótlódás lehetőségeit is meg kell határozni. A Mátra töredezett andezitje és a rá diszkordánsan települő pannon és pleisztocén üledékek közvetlen kapcsolatban vannak. A földtani vizsgálatok tanúsága szerint az érintkezési felület [43] helyenként elagyagosodik, másutt viszont az andezit permeábilis kőzettel érintkezik. Ennek következtében az oldalirányú talajvíz és rétegvíz utánpótlódás lehetősége is megvan a Mátrából. A Bükk hegységből, a Mátrával ellentétben, lényeges oldalirányú vízutánpótlódásra — sem a törmelékkúpokban, sem a pannóniai üledékekben — nem lehet számítani. a) A Bükk vízmérlege Kessler H. vizsgálata szerint [26, 27] egyensúlyban van, tehát a Bükk hegységből sem a harmadkori, de a negyedkori üledékek sem kaphatnak számottevő utánpótlódást. (Kevés vízelszivárgás a Bükk É-i oldalán mutatható ki [21]). b) A 2. ábra szerint a triász mészkő és pannóniai üledékek közé tekintélyes vastagságú oligocén és miocén rétegsor települ, ami vízrekesztő tulajdonságánál fogva megakadályozza a vízutánpótlódást. Ezt bizonyítja az is, hogy peremi mállott riolittufa legfelső részében telepített kutak igen vízszegények, míg a közvetlen hozzá csatlakozó triászból tartós hozamú források fakadnak (pl. a kácsi karsztforrások [61]). A vizsgálat szerint tehát a tala jvíz a Mátraalján és a Tarna völgyében az infiltrációs utánpótlódás mellett oldalirányú vízutánpótlódást is kaphat, míg a Bükkalján általában csak infiltrációs utánpótlódást lehet valószínűsíteni. 2.3.22. A rétegvíz utánpótlódásának lehetősége A talajvíz utánpótlódási vizsgálat végcélja az, hogy a rétegvíz utánpótlódás lehetőségére kapjunk feleletet. Az előző vizsgálatból megállapítható, hogy a talajvíz utánpótlódás általános lehetősége vízföldtani szempontból adott, hidrológiailag éves periódusban 100—150 mm-es beszivárgással biztosított. Ahogy a térszín és a talaj víztároló réteg között a beszivárgáshoz vízvezető felületek szükségesek, ugyanúgy a talaj víztároló és a rétegvíztároló rétegek között a vízmozgáshoz jó hidraulikai kapcsolatra van szükség. A vizsgált peremi területeken hidraulikai kapcsolat csak akkor lehetséges, ha a talajvíztároló 7. ábra. A pannon-pleisztocén érintkezési határfelület a bükkábrányi területen Oueypa 7. rpanmHaa 3011a npuKOCHoeenua nannoHCKUX njieücmotieHHbix cjioee na meppumopuu BwKtcaőpaHb Abb. 7. Berührungsfláche zwischen den pannonischen und pleistozánen Stockwerken im Gebiet von Bükkábrány összlet és a íelsőpannoniai rétegek között regionálisan összefüggő vízzáró réteg nem fejlődött ki. Ez csak mélyfúrási adatok feldolgozásából állapítható meg, amit a visontai és bükkábrányi területre vonatkozóan a 6. és 7. ábra szemléltet. Az ábrák alapján megállapítható, hogy a visontai területen a vizsgált felület 40%-a, míg Bükkábrányban a pannon-pleisztocén érintkezési felület 60%-a jó vízvezető kőzet. Ez a megállapítás a vizsgált terület egészére, a terület azonos földtani felépítése miatt, általánosítható, tehát megállapítható, hogy a talajvíz — gyakorlatilag akadálytalanul — szivároghat a mélyebb víztároló rétegekbe. A beszivárgás lehetősége a pleisztocénhoz diszkordánsan csatlakozó pannóniai rétegek kiékelődési határain van, ami víztároló rétegként külön-külön is megszerkeszthető. A részfelületek ismerete lehetővé teszi a vízvezető rétegek beszivárgási vizsgálatának differenciálását, vagyis a kérdés vizsgálatának finomítását. Azzal, hogy a vízföldtani adottságok részletes elemzéséből valószínűsítettük a vízutánpótlódás lehetőségét, azzal csak a további vizsgálatok szükségességét alapoztuk meg, azonban a rétegvíz utánpótlódásra vonatkozóan semmiféle tájékoztatást nem kaptunk. A vízutánpótlódás lehetőségének további tanulmányozását hidrodinamikai adatokra : a természetes szivárgási állapot és a -^"v A víztároló rétegek kieketődési határa \: ..; | Vlzvezető kőzet IZHI

I vízzáró kőzet • JELMAGYARÁZAT••