Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján

Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 367 vízforgalomból rétegvíz utánpótlódást kimutatni nem lehet. A talajvíz utánpótlódás mennyiségi meghatározása (4. ábra) még nem ad feleletet a rétegvíz utánpótlódásra, mert éves periódusban a talajvízháztartás önmagán belül is egyensúlyban lehet anélkül, hogy abból mélyebb víztároló rétegbe utánpótlódás történne [79]. A területi párolgási tényező bizonytalansága, az előző vizsgálatok és a természetes településben végzett megfigyelések ellentmondása szükségessé teszi, hogy a rétegvíz utánpótlódás lehetőségét tovább vizsgáljuk, amihez a vízföldtani adottságok elemzését kell megoldanunk. 2.3.2. A talaj- és rétegvíz utánpótlódás lehetősége vízföldtani adottságok alapján A talaj- és rétegvíz utánpódlódás vizsgálatánál, mint legfontosabb kérdésre, először arra kell választ kapnunk, hogy lehetséges-e a rétegvíz utánpótlódás, vagy olyan vízföldtani adottságok vannak, hogy a csapadékvíz utánpótlódási lehetősége teljesen ki van zárva. 2.3.21. A talajvíz utánpótlódásának lehetősége A felsőpannoniai üledékekre települt levantei és pleisztocén rétegösszletet folyóvízi lerakódások építik fel. Az összlet a Mátra és a Bükk D-i peremétől az Alföld belseje felé néhány méterről több száz méterre kivastagodik [60, 61, 83]. A levantei, illetőleg a pleisztocénben is folytatódó süllyedékekben felhalmozódott törmelékes kőzetösszlet (homok, kavics, agyag stb.) vízföldtani szempontból összefüggő víztároló rendszernek tekinthető [83]. A medenceperemeken (3. ábra) az összlet elvékonyodva [61] a térszín felé közvetlenül az atmoszferilliákkal, feküjében a felsőpannoniai üledékekkel érintkezik. A vízvezető és vízrekesztő kőzetek településéből megállapítható, hogy a felsőpannoniai összletre diszkordánsan települő pleisztocén rétegösszlet a peremeken is összefüggő víztároló és vízvezetőrendszert képez, amit regionálisan a közbetelepült lencseszerű vízrekesztő kőzetek sem vízföldtani, sem hidrodinamikai szempontból lényegesen nem módosítanak. A vízvezető kőzetek változó kifejlődéséből a talaj és rétegvíz utánpótlódás lehetőségének tanulmányozásánál először közvetlenül a térszínnel és a pannon összlettel érintkező felületeket kell vizsgálni. A földtani metszetek azt bizonyítják, hogy a térszín és pleisztocén összlet között, ugyan változó vastagságban, de a metszetek nagy részén összefüggő vízzáró réteg települ. Ezt a megállapítást általánosítani csak akkor lehet, ha a síkbeli vizsgálatok is hasonló eredményre vezetnek. A visontai külfejtési terület nagyfokú megkutatottsága lehetővé tette a térszínnel közvetlenül érintkező vízvezető és vízrekesztő felületek megszerkesztését. A szerkesztés eredménye (5. ábra) azt bizonyítja, hogy a felszín víz vezető és vízrekesztő kőzetek változatos kifejlődéséből épül fel, tehát a felszínre érkező csapadékvíz, akár közvetlenül, vagy közvetve is, a lefolyó vizekből beszivároghat a legfelső hordalék rétegbe. A visontai terület vizsgálati eredménye az ecsédi külfejtésben közvetlenül tanulmányozható is. Ezt bizonyítja Szebényi L. [74] es Sümeghi J. [69] vizsgálata és általánosan erre utalnak a Vízföldtani Atlasz térképei is [61]. A Mátra- és Bükkalja felszíni képződményeinek vízföldtani vizsgálatából megállapítható, hogy: a) a talajvíz utánpótlódás vízföldtani előfeltételei megvannak; b) a legkedvezőbb beszivárgási lehetőségek a vízfolyások mentén alakultak ki. A beszivárgási lehetőségek meghatározása mellett a 4. ábra adatai alapján feleletet kapunk a talajvíz utánpótlódásra és a talajvíz összefüggő jellegére is. ÁTLAGOS TALAJVIZSZIN (1956-1960.ÉV!ÁTLAG) 10 20 30 40 50 60 10 80 . 90km A TALAJ 1//ZSZ/N TEREPSZINT ALATT! MÉLYSÉGÉ 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90km AZ ÁTLAGOS ÉV! BESZIVÁRGÓ CSAPADÉKMENNK/SÉG 10 20 30 40 50 60 70 80 90km 4. ábra. A Mátraalja és Bükkalja talajvízviszonya és az infiltrációs talajvíz utánpótlódás dr. TJbell KAroly és Vargay József után <t>uzypa. 4. PejtcuM u nonoAnenue zpynmoebtx eod nymeM uncpuAbmpaiiuu e OKpecmnocmax Mampaann u EWKKÜAH (no d-p YÓÍAA K• u Bapzau ti.) Abb. 4. Grunduiasserverhaltnisse im Vorland der Mátra und Bükk-Gebirge, sowie die Grundwasserspeisung durch Infiltration (Nach Dr. Ubell, K. und Vargay, J.)