Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján

Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 362 HIDROGEOLÓGIA A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján* SCHMIEDER ÁSTA1" A Nagy-Alföld É-i peremén, a Mátra- és Bükkalján, a felsőpannoniai szénkészletek feltárása és leművelése érdekében nagyarányú kutatás és sokrétű adatgyűjtés történik. Ennek fontos és szerves része a vízföldtani kutatás, amit a bányászat biztonságos és gazdaságos előfeltételeinek kialakítása igényel. A vízföldtani kutatás mélyfúrásokhoz kötötten, kútcsoportos vizsgálatokkal és a tartós üzemi méretű vízszintsüllyesztésekkel készül. Ennek eredményeképpen ma már a földtani és a vízföldtani kutatások együttesen olyan vizsgálatokra adnak lehetőséget, amit korábban alapadat hiányában tárgyilagosan nem lehetett elvégezni. Ez a vizsgálat természetesen megoldható lenne műszaki és gazdaságossági jelentőségétől elvonatkoztatva is, azonban a kérdés fontosságáról csak akkor kapunk teljes képet, ha a vizsgálatainkat a külszíni bányászat feladataiból és a feladatok megoldási lehetőségeiből kiindulva végezzük. * A tanulmány két részből áll. Első részét a jelen tanulmány képezi. Második részét lapunk egyik következő számában közöljük. (A Szerk.) ** Bányászati Kutató Intézet, Budapest. 1. A külszíni szénbányászatunk feladata Hazánk energiahordozókban szegény. A meglevő szénkészletek, a liász kőszenek és a pannon lignitek kivételével, a közeli évtizedekben kimerülnek. A meglevő adottságokkal szemben az ország villamosenergiaszükséglete 1980-ban a távlati tervek szerint 50 milliárd kWó lesz, amiből hazai szenekre 20,4 milliárd kWó villamosenergia-előállítás jut. Erre az időre a mélyművelési szénmennyiség ennek csak 60%-át fedezi. A különbözetet a lignitkészletekből külszíni műveléssel kell biztosítani [35]. A termelési előirányzat biztosítására a külszíni széntermelést a jelenlegi 1,5 millió t/év termelésről 16 millió t/évre, vagyis több, mint tízszeres termelésre kell 1980-ig felfejleszteni, ami gazdaságosan csak nagy kapacitású — 10

4 — 5-10

4 t/nap termelésű — külfejtésekkel valósítható meg a toronyi, a mátraaljai, a bükkaljai, a bódvavölgyi stb. szénkészletek hasznosításával. A távlati tervek adatai szerint a közeli évtizedekben nagy külfejtéseket a mátra- és bükkaljai szénkészletek leművelésére telepítenek (1. ábra), tehát a művelés előfeltételeinek biztosítására irányuló vizsgálatainkat ezekre a területekre kell összpontosítani. A hazai külszíni szénbányászatunkra kettős feladat megoldása hárul. 1. Biztosítania kell a gazdaságos széntermelés műszaki és biztonsági előfeltételeit. 0 50 km MATRAAUA fS BÜKKALJA DOMBORZATA Andezit, andezittufa, riolittufa Negyedkori üledék .' • JELMAGYARAZAT1. Ecsedi külfejtési terület l-l/a. Naggrédei kutatási terület 3. Visontaikut. és külfejtési terü/ef Todebrői kutatási terület 5. Bükkábrángi kutatási terület 0 10 kn 1. ábra. A kutatási és a külfejtési területek elhelyezkedése a Mátra- és Bükkalján 0uzypa 7. Pacn0A0MceHue UCCAEDOEAMEABCKUX u pa3eedoiHux meppumopuü e OKpecntHOcmu Mampa- u BWKKÜAH Abb. 1. Lageptan der Forschungs- uns Tagebaugebiete im Vorland des Mátra- und Bükk-Gebirges