Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1965. március 6-i, az 1964. évet záró, 48. közgyűléséről

Szigyártó Z.: Csapadékmennyiségek változékonysága Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 333 elméletével, a többfeladatú vízgazdálkodási tervek készítésének tapasztalataival és a vízépítési előregyártásban előírt eredményekkel foglalkozó előadásainkat. Annak bizonyítására pedig, hogy a hallgatóság műszaki, tudományos érdeklődése milyen fokú, idézem azt a vitaestünket, amelyen kísérletképpen a VITUKI és a Műegyetem kutatóinak bevonásával, a hidraulika egyik legnehezebb problémájával foglalkozó kérdést, a nem-permanens vízmozgás törvényeit tárgyaltuk és igyekeztünk e téren a legújabb és régebbi hazai eredményeket összefoglalni. A legbonyolultabb és ugyanakkor a legkülönbözőbb matematikai eszközöket használó előadók teljes mértékben lekötötték a hallgatóság figyelmét és noha bizonyos, hogy minden részletében csak a vonatkozó irodalmat ismerő kartársak tudták az elmondottakat követni, mindenki igen nagymértékben közelebb került e fontos hidraulikai probléma elméleti és gyakorlati problémáinak megértéséhez. Kérem a Társaság Vezetőségét, tagjait, hogy a jövőben is támogassák munkánkat, s nyújtsanak segítséget célkitűzéseink minél hatékonyabb és gyorsabb megoldásához. Úgy véljük, hogy ezzel olyan tájegység vízgazdálkodásának ügyét visszük előre, melynek súlya az ország vízgazdálkodásában is megkülönböztetett jelentőségű. Gerhardt József : A Miskolci Csoport az eddig jól bevált szokásoknak, szervezetének megfelelően négy szakosztályban végzi és végezte munkáját: komplex vízkutató-, vízellátási és csatornázási, szennyvíz, balneológiai és vízgazdálkodási szakosztályban. A társaság ez évi programjában lerögzített elvek között igen reprezentatív helyet foglal el a mezőgazdasági vízhasznosítás, tározás és az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdések továbbvitele. Tervbevettük mezőgazdasági vízhasznosítási szakosztály létesítését is. A fiatal mérnökök és technikusok vízgazdálkodási tanácskozására előadássorozatot rendeztünk, amelynek kb. a közepén tartunk. Ezen igyekszünk az ipari vízellátással foglalkozók figyelmét felhívni azokra a problémákra, amelyek a mi területünkön különösen súlyosak. A másik kezdeményezés: a balneológiai szakosztály a hévízfürdők felhasználásával, üzemeltetésével, továbbá fejlesztésével kapcsolatos problémákra kívánja a figyelmet ráterelni. Szó esett a mérnöktovábbképzésről és arról is, hogy igen jó kezdeményezés, ahogyan az egyes vidéki egyesületek foglalkoznak a szakirodalom ismertetésével. Mi is megpróbáltuk ezt, igen nagy visszhangra talált és helyesnek ítélte tagságunk. Berencsi György dr : A Hajdú-Bihar megyei területen — de országszerte is — a víztározók kérdése kerül előtérbe. így pl. a Tisza II. vízlépcső elkészülte után olyan víztározók is lesznek, amelyeknek a felülete 10—12 000 holdat tesz ki. Egyegy melegebb időszakban a víztározók annyira kiürülhetnek, hogy helyettük mocsárvilág alakul ki. Ennek messzemenő egészségügyi következményei lehetnek. A csoport tudományos témaként foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen egészségügyi szempontokat kell figyelembe venni, amikor ilyen mesterséges mocsárvüág keletkezik. Kovács J. Gyula : Szeretnék javaslatot tenni arra, hogy a Tatabányán, majd Veszprémben megtartott ankéttal kapcsolatban, ha mód van rá, pótlólag beilleszteni Budapesten egy összevont karszt megbeszélést. 1964-ben, a Magyar Hidrológiai Társaság budapesti és győri csoportja tervezze be pótlólag Tatabánya üdülő, illetve fürdővárossá fejlesztési ankétját, amelyet négy éve készítünk elő és szeretnénk, ha a budapesti központ kezébe venné ezt a témát. Kolta János dr. : A pécsi csoport munkája az elmúlt esztendőben színvonalasabb volt, mint az elmúlt években. Pécsett a MTESZ beszorult egy kis helyiségbe. Ilyen körülmények között vitadélutánt tartani nem lehetett, s kénytelenek voltunk munkabizottsági üléseket tartani. Ezek azonban úgy éreztük, eredményesek voltak az elmúlt esztendőben is. Elkészült a komlói komplex vízgazdálkodásra vonatkozó igen nagy terjedelmű tanulmány. Ebben az esztendőben Mohács város komplex vízgazdálkodását vizsgálja meg egy munkabizottság. Befejezte működését a törpe vízművek létesítését előkészítő bizottság Baranya megyében. Ezeket az eredményeket a megyei tanács is felhasználja. A pártbizottságtól, a megyei tanácstól is kaptunk feladatokat, amelyeket a munkabizottságok most dolgoznak fel. .Jelenleg hat munkabizottság is működik. A pécsi szakemberekből nem hiányzik a lelkesedés. A hozzászólásokra a főtitkár adta meg a választ, majd dr. Lászlóffy Woldemár ismertette az 1964. évi társasági kitüntetéseket. Az e célra alakult bizottság tiszteleti taggá választásra javasolta a közgyűlésnek dr. Dudieh Endre Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Dunakutató Állomás vezetőjét. Dr. Dudieh Endre professzor immár három évtizedet meghaladó egyetemi tanári működése alatt mindenkor igen jelentős tevékenységet fejtett és fejt ki a hidrobiológiái vonatkozású kutatásban és a hidrobiológusok nevelésében, képzésében. A Duna rendszeres és szervezett biológiai kutatásának szükségességét — néhai Maucha Rezsővel egyetértésben — évtizedek óta hangoztatta. 1957-ben a nemzetközi Dunakutatás osztrák szervezője Dudieh professzort kereste fel hazánk biológiai kutatásainak bekapcsolása érdekében. A megbeszélések nyomán hívta életre Dudieh professzor a Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával — tanszéke akadémiai kutatócsoportját, a Magyar Dunakutató Állomást, amely Alsógödön rövidesen önálló laboratóriumot is kapott. A Dunakutató Állomás a távlati tudományos tervek keretében a magyar Duna limnológiai kutatását (biológiai, bakteriológiai, kémiai, fizikai alapkutatását) kapta feladatul. Az Állomás más intézmények biológus kutatóit is bekapcsolva a munkába, máris szép eredményeket ért el : „Danubialia Hangarica" gyűjtőnéven megjelenő munkáiból már a 34. van nyomdában.