Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1965. március 6-i, az 1964. évet záró, 48. közgyűléséről

332 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Beszámoló felvetésével Társaságunk ilyen formában első alkalommal foglalkozott. Az első csoportba tartozik a Veszprémben megrendezésre került bányavíz ankét. Az ankét elsősorban a veszprémi terület bauxitkészleteinek feltárásával felmerülő vízvédelmi kérdésekkel foglalkozott, mondanivalójában azonban ^ szűkebb téma lényegesen túlment. E kérdés a közeljövőben várhatóan eljut a teljes kibontakozás stádiumába. Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályunk rendezésében került sor az ,,Ivóvizek tisztítása ózonnal és aktív szénnel" című ankét lebonyolítására. Az ankét témája viszonylag szűkebb területre korlátozódott, a vízkezelési problémák egészét tekintve azonban nagy jelentőségűnek mondható. A hagyományoknak megfelelően került sor 1964-ben is Gödöllőn a „Kidrobiológus napok" megrendezésére. E rendezvény a vízzel foglalkozó biológusok, kémikusok seregszemléje volt, melynek keretében a szakterület folyamatos munkájának eredményei kerültek publikálásra. Hasznos segítséget nyújtott a felületi öntözések tervezési, kivitelezési és üzemelési problémáinak megoldásához a Debreceni Csoportunk által lebonyolított „Tereprendezési ankét". Az ankét a kiterjedt kérdéscsoportból a tiszántúli területekre jellemző felületi öntözésekkel foglalkozott. A Balaton vízgazdálkodási és idegenforgalmi szempontból tekintélyes helyet foglal el gazdasági és kulturális életünkben. Társaságunk hosszú idő óta foglalkozik a Balaton vízháztartási, vízélettani stb. kérdéseivel. Keszthely várossá alakulásának 10 éves évfordulója alkalmából Társaságunk Szombathelyi Csoportja ankétot rendezett, mely a keszthelyi öböl feliszapolódási kérdéseivel foglalkozott. Újszerű témát vetett fel a ,,Vízgazdálkodási tervezés fejlesztése" című konferencia, melyet a Vízügyi Tervező Irodával közösen rendezett meg Társaságunk. A konferenciával szemben megnyilvánuló érdeklődés azonban felhívta a figyelmet arra, hogy helyes, ha Társaságunk illetékes szakosztályai, illetve szakcsoportjai gazdasági és szervezési természetíí kérdésekkel is foglalkoznak. Jelentőségében és kihatásában kiemelkedő helyet foglalt el az 1964. év programjában az MTESZ által megrendezett ,,Geotermikus energiahasznosítási ankét". Az ankétot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkérésére több egyesület közreműködésével Társaságunk bonyolította le. Társaságunk vezetősége a kérdést rendkívül fontosnak tartja, annál is inkább, mert a hazai hévizek mélységi vízkészleteink szerves részét képezik, hasznosításuk tehát a vízkészletgazdálkodás általános problémakörébe tartozik. A főtitkár ezt követően részletesen is vázolta az egyes szakosztályok és vidéki csoportok 1964. évi munkáját, majd utalt az 1965. évi társasági munkatervre, amelyet az elnökség jóváhagyása után az érdekeltek már előzetesen megkaptak. Társaságunk vezetősége 1965. évi munkatervében igyekezett a népgazdasági és helyi igényeket összehangolni és olyan alkotó légkört kialakítani a Társaságon belül, amely a kitűzött feladatok végrehajtását biztosíthatja. A főtitkári beszámoló után a Számvizsgáló Bizottság távollevő elnöke, Lipták Ferenc helyett Kontúr György ismertette a Számvizsgáló Bizottság jelentését. A hozzászólások végén a Közgyűlés mind a főtitkári beszámolót, mind pedig a Számvizsgáló Bizottság jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Hozzászólások Dévény István: 1964-ben indult meg azoknak a nagyobb rendezvényeknek előkészítése, amelyet a Szegedi Csoport 1965-ben tervez megrendezni. Május hónapban kétnapos fűtési ankétot kívánunk rendezni Szegeden ahol a gáz, olaj, táv-, termikus és a hagyományos fűtésnél előálló levegőszennyeződés káros hatását "igyekszünk megtárgyalni. Augusztus 5—6-án ugyancsak kétnapos ankétot tervezünk, amely a vízellátás és csatornázás kérdéseit fogja tárgyalni és amelyet Szeged közműves ellátásának 100 éves évfordulója alkalmával kívánunk megrendezni. 1965-ben kezdtük meg annak az ünnepségnek az előkészítését, amely Szeged nagy vízimérnöke és közgazdásza, Vedres István születésének 200 éves évfordulója megünneplését célozza. Munkabizottságaink tovább munkálkodnak, többek között az elmúlt évből áthúzódó, a-falusi települések szennyvízkérdésének megoldásával foglalkozó munkabizottság eredményei kimagaslóak. Karászi Kálmán : Az elmúlt év novemberében alakult meg Székesfehérvárott a Magyar Hidrológiai Társaság jelenleg legfiatalabb csoportja, a Közép-dunántúli Csoport. Munkatervünk összeállításánál döntő szempont volt olyan kérdések megoldásának elősegítése, melyek a legkülönfélébb szakterületen dolgozók koordinált együttműködését igénylik. Mint ismeretes, területünkön fokozódik a tározás vízgazdálkodási jelentősége és ez sokrétű vízépítési, hidrológiai, tervezési, vízminőségi, sőt jogi és közigazgatási kérdést vet fel. A Nádor-csatorna összetett vízkészletgazdálkodási kérdésében a vízminőség és vízmennyiség mellett az ipari vízgazdálkodásnak, sőt a bányászatnak is nagyjelentőségű szerepe van. A Sió és a Balaton problémájában az idegenforgalomnak és a közlekedésnek is fontos beleszólási joga van. Területünkön változatlanul súlyponti feladat maradt az árvizek és általában a vízkárok elleni védekezés, amelyben a tanácsi és a közigazgatási szervek is közvetlenül érdekeltek. Az eddigi rövid idő alatt sikerült megszólaltatnunk olyan kartársainkat, akik eddig előadói lehetőségekkel még nem éltek, ugyanakkor azonban olyan eredményekről számoltak be, amelyek feltétlenül nyilvánosság elé kívánkoznak, amelyeket tovább is elzárva tartani, nem lett volna célszerű.^ Úgy gondolom, nem túlzok, amikor ezek közé sorolom a Csoportunknál elhangzott, a tározás