Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban
320 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Kleb B.—Török E.—Zsilák Gy.: Műszaki földtani vizsgálatok A számítások alapján a maximális nyírófeszültség Tmax = 2,88 t/m 2-nek, a maximális nyíróellenállás x n = 6,08 t/m 2-nek adódott. Ezen értékből számítható biztonság n — = 2,11 > 2, Tmax vagyis kielégítő mértékű. Ha ugyanezt a számítást y 0 = 1,4 t/m 3 értékkel végezzük el, az n = 2,61 > > 2 biztonságot mutathatunk ki. A talajok összenyomódási modulusát M = = 60 kg/cm 2 értékkel vettük fel. Az ebből számítható maximális süllyedés értéke 18 cm a legnagyobb magasság helyén. (Ez az érték a gát vállai felé haladva természetesen fokozatosan csökken.) Yízvizsgálátok Részben a betontárgyakkal érintkező víz agresszív hatásának kimutatására, részben az öntözési alkalmasság megállapítására vízvizsgálatokat is végeztünk. 1. Agresszív hatások. Az előírások a betonagresszivitás szempontjából az S0 4, pH és C0 2 meghatározását írják elő. A vizsgálat eredményeit az 5. táblázatban láthatjuk. A C0 2 meghatározása 5. táblázat Vízagresszivitási vizsgálati értékek Taöjiuqa 5. Pe3yjtbmambi uccjiedoeaHun azpeccuenocmu eodu Tabelle 5. Untersuchungswerte des Wasseraggressivitát Fúrás száma Mélység (m) so 4 (mg/l) pH Megjegyzés I. +0 689,62 6,8 Friss víz I. +0 466,58 6,9 Pangó víz n. —2,50 59,86 7,0 Friss víz ra. —3,70 57,40 6,9 Friss víz IV. —0,50 205,00 6,8 Pangó víz V. +0 136,94 6,9 Pangó víz VI. —3,10 238,26 7,2 Pangó víz a semleges pH miatt nem volt szükséges. A jelenleg érvényben levő műszaki előírások szerint esetünkben különleges védekezés nem szükséges a beton műtárgyaknál. 2. Öntözővíz. A tározó vizének jellegét befolyásoló fúrásokban található vízből az összes oldott 6. táblázat Öntözővíz kémiai jellemzői Taöjiuua 6. XuMunecKue xapaKmepucmiiKU opocumeAbnoü eodbi Tabelle 6. Chemische Kennwerte des Bewásserungswassers Fúrás száma Bepárlási maradék (mg/l) Ca Mg Ossz. kemén vség, nkf° Fúrás száma Bepárlási maradék (mg/l) (mg/l) Ossz. kemén vség, nkf° I. Friss víz I. Pangó víz . . . VI. Pangó víz . . . 1705 1130 964 272,1 167,7 70,2 109,1 55,0 49,3 63.2 36.3 20,2 alkotórészeket a Ca + + és Mg" 1"' 1- ion tartalmat határoztuk meg. A vizsgálati eredmények a 6. táblázatban láthatók. Az adatok nem megnyugtatóak. Öntözésre használható az a víz, amelyek bepárlási maradéka 800 mg/l alatt van. A fúrásokból nyert víznél ez az érték magasabb. Figyelembe kell azonban venni az esetleges felhígulást is, ami a csapadékvíz hatására következhet be. (A kémiai vizsgálatokat dr. Bidló Gábor végezte.) Összefoglalás A domoszlói Berek-patak völgyének vizsgált szakasza morfológiai és földtani szempontból egyaránt alkalmas völgyzárógátas tározó létesítésére. A fúrásainkkal feltárt rétegsor vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a tározótérben megfelelő minőségű és vastagságú vízzáróréteg található. A geotechnikai vizsgálatok szerint a gát tengelyében a felszínközeli humuszos iszapos agyag rétegek eltávolítása után az alapozás nem okoz különösebb gondot. A hidrológiai vizsgálatok szerint a kívánt vízutánpótlódás nem kielégítő. A vízkémiai vizsgálatok szerint a víz minősége öntözés és haltenyésztés szempontjából egyaránt kifogásolható. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Kezdi A.: Talajmechanika I. Bp. 1960. Tank. kiadó II. kiadás [2] Láng Sándor: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Bp. 1955. Akad. kiadó [3] Mezősi J. : Jelentés Recsk, Tarnaszentmária, Kisnána és Domoszló környékén végzett földtani felvételről. Földt. Int. Évi Jel. 1949. [4] Mosonyi E.—Papp F. : Műszaki földtan. Bp. 1959. Műsz. kiadó [5] V. Nagy I. : A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei. Hidr. Közi. 1959. 1. [6] Rónai A. : A magyar medencék talajvize, az országos talaj viztérképező munka eredményei. (1950—55). Földt. Int. Évk. 1956. [7] Schmidt E. R. : Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Magy. Áll. Földt. Int. álkl. kiadv. 1962. [8] Szebényi L. : A mátraaljai pannon rétegvizek hidrogeológiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jel. 1955—56. [9] Vadász E. : Magyarország földtana. Bp. 1960. Akad. kiadó [10] Vígh Gy. : A Mátra déli aljának földtani viszonyai a Zagvva és a baktai Hidegvölgy között. Földt. Int. Évi Jel. 1933—35. II. [11] A domoszlói tározó létesítésével kapcsolatos mérnökgeológiai vizsgálatok. ÉKME Ásv. és Földt. Tansz. dok. 21-1/1964-10. Bp. 1964. márc. Ingcnieurgcologische Untersuchungen in Zusammenliang mit dem Bau des Speichers Domoszló B. Kleb—dr. E. Török—Dr. Gy. L. Zsilák lm südlichen Vorland des Mátra-Gebirges SW von Domoszló im Tal des Beregpatak, wird ein Oberfláchenspeicher geplant. An der gewáhlten Stelle ist das Tal des Baches breit, sein Gefalle gering. Die das Tal flankierende Hügelreihe hat eine Höhe von durchschnittlich 145—150 m ii. d. Meer, eine Neigung von 2—3°. Die Talsperrenachse liegt in einer natiirlichen Einengung des Tales auf Kote 138, 5 m ü.d. Meer. Geplante Kt'onenhöhe des Erddammes liegt auf Kote 144,75 m ü.d. Meer, der vorausgesehene Betriebswasserspiegel auf Kote 143,25
