Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Fázold Ádám–dr. Biró Zsigmond–Takács Sándor: A borsodsziráki talajvízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok

282 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Fázold A.—Bíró Zs.—Takács S.: A Borsodsziráki Vízmű dence vonalától balra eső 3-as, illetve 4-es kútnál, a már említett esettől eltekintve pozitív érték nem volt, míg a 8 és 9-es számú kutaknál, melyek a működő dúsítómedencék vonalától jobbra esnek, nagy százalékban jelentkezett pozitivitás. Hogy a pozitív vizsgálati eredmények igen magas százalékban jelentkeztek, azt az oxigén fogyasztási értékek tárgyalásánál már ismertetett ténnyel (laza állapotú szűrőréteg, nagy mértékű beszivárgás) magyarázható. Természetesen a kutaktól a DNy felé eső oldalon levő dúsítómedencék üzemelése még aránylag rövid idejű és így határozott következtetések, valamint megállapítások teljes bizonyossággal nem tehetők. Biológiai vizsgálatok Biológiailag egyes esetekben meghatároztuk a szeszton mennyiséget, melyből minőségi és mennyiségi vizsgálatot végeztünk tájékoztató jelleggel. A szeszton mennyisége a vizsgálatok időpontjában minden egyes alkalommal alatta maradt az ivóvízben megengedhető határértéknek (1 ml/m

3). Ez vízvezetéki víz esetében kedvező eredmény. A szesztonban minden esetben találtunk vashidroxid és vasszulfid szemcséket, valamint kvarcszemcséket és növényi rostokat. A vas és vasszulfid jelenléte általában összefüggésben szokott lenni a víz agresszív jellegével, de jelen esetben ennek eldöntése — tekintettel a vastartalomnak a kutakban csak időnként való jelentkezésével -— még további vizsgálatot igényel. A kutak vizében található élő növényi és állati szervezetele szaprobiológiai jellege a biológiai vizsgálatok időpontjában rendkívül változatos volt. A dúsítás első szakaszának első ütemében végzett vizsgálatok idején alfa és béta mezoszaprób szervezetek jelenléte a talaj szűrőképességének még kisebb fokú kevésbé kifejezett biológiai hatását mutatta. Azonban a későbbi időszakban végzett vizsgálatoknál tapasztalható kedvezőbb mennyiségi és minőségi értékek a talajszűrésnek kedvezőbb biológiai magyarázatát adta. Megjavult a kitermelt víz szaprób jellege, a túlnyomórészt béta mezoszaprób szervezetek mellett kifejezett tiszta víz indikátorok is jelen voltak nagyobb fajszámmal, de kisebb egyedszámban.* Összefoglalás Az 1962. december 30-ig végzett vizsgálatok eredményei alapján a borsodsziráki talajvízdúsítással kapcsolatban a következők állapíthatók meg : Kémiai szempontból: 1. A talajban magasabb szerves szennyeződés nem volt. A kutak vizében fellépő szerves szenynyeződésre utaló oxigén fogyasztási érték a Bódva vizéből származik, melynek megjelenése a talajba, illetve a dúsítómedencékbe beépített szűrőréteg nem megfelelő hatásfokának a következménye lehet. Ezt látszik igazolni az ammónia * A biológiai vizsgálatokat dr. Schiefner Kálmán az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos munkatársa végezte. tartalom is. Ezen feltételes megállapítás még további biológiai, bakteriológiai és kémiai leomplex vizsgálatok elvégzése révén tisztázható. 2. Összkeménységi szempontból a víz minőségét a talaj vízdúsítás kedvezően befolyásolta. Ez különösen a víz ipari felhasználása szempontjából a leghasznosabb eredmény. 3. A víz agresszivitási szempontból szintén lényegesen javult. A szabadszénsav és mészagreszszív szénsav nagymértékű csökkenése, valamint az oldott oxigén és a pH emelkedése a víz agresszív jellegét erősen javítja. A vas- és mangántartalom a dúsítás következtében nem változott. 4. A nyári időszakban a kutak vizének elég nagymértékű hőmérsékleti emelkedése nem a legelőnyösebb sem ivóvíz, de főként iparivíz szempontjából, mert ilyenkor a vizek hűtési hatásfoka nyilvánvalóan romlik. Bakteriológiai szempontból: 1. A medencék szakaszos üzemeltetése a víz bakteriológiai szennyeződését befolyásolja. A szakaszos üzemelés vízminőségi szempontból nem megfelelő. 2. A medencék és a kutak közötti 35 m-nyi távolság nem elégséges, legalább 50 m távolság szükséges. 3. Hosszabb időtartam szükséges a megfelelő biológiai szűrőhártya kialakításához, amely idővel ki is alakul. A biológiai szűrőréteg a dúsítómedence felső rétege alatt mélyebben is kialakul. A dúsítómedencék felületi szűrőrétegén kialakuló iszapréteg tisztítása a dúsítás bakteriológiai hatását az első időszakhoz képest kevéssé befolyásolja. 4. A dúsítás negyedik időszakában üzembehelyezett új dúsítómedencék esetében közel két hónap alatt nem alakult ki a megfelelő szűrőhártya, ezért a beépített szűrőréteg tömörítését a további medencék beindítása előtt meg kellene oldani, mert olyan tartósan jelentkezik a pozitivitás, hogy klórozási fennakadások esetében erősen veszélyeztetheti a szolgáltatott víz minőségét. IRODALOM [1] Ralph A. Scalapino: Artifical Recharge of Ground Water Reservoirs. Jour. AWWA. 1955. Vol. 47. No. 3. [2] Páris Emil: A talajvízdúsítás néhány külföldi példája. Vízügyi Közlemények. 1961/1. [3] Hegyessy L.—Gregács M. : Talaj vízdúsítás hatása a víz minőségére a Fővárosi Vízművek egyes kútcsoportjainál. Egészségtudomány. 4, 359. 1961. [4] Abos B.—Zalán B.: Talaj vízdúsítás a Fővárosi Vízműveknél. Vízellátás, csatornázás. 1960. [5] Páris Emil: A Borsodsziráki Vízműtelep talaj vízdúsítása. Hidrológiai Tájékoztató. 1961. augusztus. AHAJIH3bI BOflbl B CBA3H C OBOrAIREHHEM rPYHTOBblX BO^ y BOflOnPOBOXIHOfí CTAHUHH EOPIUOACMPAK A. &a30Jid—/J-p. III. Eupo—JJ-p. III. Tanai OöorameHHe rpynTOBbix BOA np0H3B0«HTCH c aBrycTa 1961-ro rosa y BOflonpoBOAHofí CTamni BopuioacwpaK, nocTpoeHHoií B 1952-OM roay H HMeromefi 26 npo.H3B0flCTBeHHbix KOJiOflueB. B nepBOM STane CTponTeJifeCTBa oGoramarauuie SacceiÍHbi npn l—10 Kojiofluax őhjih BbicTpoeHbi B AByx (J)a3ax. B nepBOÍi cj)a3e SbiJiH nocTpoeHbi oöoramaiomHe öacceiÍHbi I—VI. Ha paccTOHHHH apyr OT