Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Dr. Ungár Tibor: A rétegazonosítás üledékfizikai módszereiről
256 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Ungár T.: A rétegazonosítás üledékfizikai módszere agyag azonosítási indexei adöszétől jelentősen eltérnek, ezek a rétegek azonban a szokványos jellemző, a plasztikus index alapján is jól elkülöníthetők. A B rajz a rétegmintákat a képlékenységi grafikonban ábrázolja. A mezőségi talaj és az infúziós lösz pontjai teljesen összekeverednek, sőt 50 f.40.1 30 § 20 5; 10 D x- a, a r A r / m -0,00-0,02-W I-0,08 •1-0,10 \ ~%-0,12 ^-0,14 -0,16 -0,18 Fo /y ás r határ, F [%] Folyási metszek, A f • cr — — — 7 1 r 3 9 10 l• (B> tó @ • ® / •— / / 4. ábra. A : szelvényrészlet a szegedi Oskola utcából a humuszos réteg, b felső-pleisztocén infúziós lösz, c felső pleisztocén tavi agyaglerakódás. A fúrások melletti számok a Fehérvári—Szalayféle azonosítási indexek B : a rétegek jellemzése a Casagrande-féle, C : a Járayféle diagramban . <t>uzypa 4. A : nacmb pa3pe3a U3 yAui)u OuiKOAa e Cezed a : ryiHycHbríí CJIOK, b : HH(j>y3H0HHbiií jiecc BepxHero njieiícToueHa, c : 03epH0e muHHCToe OTJioweHHe BepxHero nuetiCTOuena. Llntjípbi, HAXOFLHUÍHECÍI B03ne CKB3>KHH NPEACTABJIHIOT coGoii OTO>KAECTB.NFLK)MHE HHfleKCbr no OexepBapu—Caaan B: XapaKmepucmuica riAacmoe no duazpaMMe KacazpaHÖa, C: mom we caMoe no duazpaMMe flpau Abb. 4. A : Einzelheit eines Schürfprofils in der Oskola Strasse in Szeged a : Humusschicht, b : Infusionslöss aus dem oberen Pleistozan, c : Seeton aus dem oberen Pleistozan. Die Zahlen neben den Bohrungen bedeuten die Identifizierungsindizes von Fehérvári—Szalay. B: Charakterisierung der Schichten in Diagrammé Casagl-ande. C: Charakterisierung der Schichten im Diagramm von Járay ebben az ábrázolásban a tavi agyaghoz tartozó egyenes iránya sem mutat értékelhető eltérést. A C rajzon a minták Járay-féle sorozóegyeneseit látjuk. A mezőségi talaj és a lösz mérsékelt, a tavi agyag nagymérvű elkülönülést mutat. b) A 3. ábra a szegedi Alsótiszapart környékére vonatkozó adatokat tartalmazza, a képlékenységi mérőszámokat a 2. táblázat tünteti fel. Az egész területet vastagon borító, a jelenlegi vizsgálat szempontjából érdektelen mesterséges feltöltés alatt a folyótól távolabbi területen szervesanyag-tartalmú, állóvízi lerakódás helyezkedik el. Alatta felső-pleisztocén infúziós lösz, majd sárga tavi agyagréteg fekszik. A felső-pleisztocén rétegekbe a folyó a holocénban bevágódott. Az eróziós mélyedésben eleinte finom homok-, majd homoklisztes iszap-, sovány és kövér agyagréteg rakódott le, az erózióbázis gyengülő süllyedési folyamatának megfelelően. Ha a 2. táblázat képlékenységi adatait vizsgáljuk, megállapítható, hogy a pleisztocénben tavi agyag- és a holocénbeli ártéri agyagrétegek plasztikus sajátságai között szabályszerű eltérés nincs. A 3. ábra A rajzán az azonosítási indexek változását figyelve, kitűnik, hogy a holocén ártéri rétegekben az azonosítási index meglehetősen szabályosan növekszik a mélység felé ; a pleisztocén terület rétegsorában a változás irányzata eltérő. A B rajz képlékenységi grafikonján a különböző korú és eredetű rétegek általában elkülöníthetetlenek, csupán az infúziós löszminták sávjának iránya mutat némi eltérést. A C rajzon az üledékféleségek pontjai jól elkülönülő sorozóegyeneseken jelennek meg. Figyelemre méltó, hogy a szervesanyag-tartalmú állóvízi üledék pontjai két, igen eltérő egyenesen jelennek meg (e és e'), vagyis ez a réteg reológiai sajátságai alapján két üledékfóleségre bomlik. A tüzetesebb vizsgálat megmutatta, hogy a kétféle üledék területileg is elkülönülten fordul elő. Jellemző továbbá, hogy az egyik üledéksorozat (e) egyenese az összes többi sorozóegyenestől viszonylag távol helyezkedik el, ezzel szemben a másiké (e') az infúziós lösz sávján halad keresztül. Ezt azzal magyarázzuk, hogy az e' üledék „alapanyaga" a közeli infúziós lösz átmosásából származik, míg az e jelű üledéké távolabbi eredésű. c) A 4. ábra és a 3. táblázat az Oskola utca környékére vonatkozó vizsgálati eredményeket tartalmazza. A feltöltés alatti rétegek: sötétszürke humuszosodott lösz, sárga infúziós lösz és tavi agr^/a^lerakódás. A humuszosodott lösz és infúziós lösz között a plasztikus index és azonosítási index értékében nincs különbség, csupán a tavi agyag azonosítási indexe eltérő. A képlékenységi grafikonban a rétegek közt nincs különbség, a sorozóegyenesekkel való jellemzés megfelelő elkülönítést eredményez. A humuszosodott lösz pontjai két sorozóegyenest határoznak meg (a és a')\ vizsgálataink szerint ezek egyike az infúziós lösz humuszosodással, agyagosodással kapcsolatos kisebb fokú, másika nagyobb mérvű átalakulásának felel meg. d) Az azonos korú és keletkezésű rétegek folyási metszek és index adatait a város egész terű-