Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Dr. Ungár Tibor: A rétegazonosítás üledékfizikai módszereiről

254 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Ungár T.: A rétegazonosítás üledékfizikai módszere tüntetni az azonosítási indexeket. A rétegek párhuzamosításánál nem az azonosítási index abszolút értékeire, hanem az értékek függőleges változására kell figyelemmel lenni. 3. Járay J. módszere Ez a módszer a folyási egyenesen alapul. A folyási egyenes helyzetét két értékkel jellemzi. Ezek egyike a folyási diagramban az 1. ábra értelmezése szerinti folyási metszék (Ap), másika a folyási egyenes iránytangense, a folyási index (Np). A két állandó, mint összerendezők által meghatározott pontok ugyanazon rétegből származó mintáknál sorozóegyenes mentén (ill. közelében) helyezkednek el. Járay J. szerint a folyási metszék eltérései az ugyanazon rétegen belüli kémiai változékonyságot fejezik ki. Az ugyanazon földtani korban keletkezett üledék a sorozóegyenes alapján kimutatható, annak ellenére, hogy a vegyi jelleg eltérései következtében a réteg egyes részei eltérő képlékenységi tulajdonságokat mutatnak. 1. ábra. A Járay-féle folyási jellemzők meghatározásának alapelve (Járay J. nyomán) w víztartalom, ü ütésszám, / — / folyási egyenes, Np folyási index, Ap folyási metszék <Pueypa 1. OCHOSHOÜ npumfun onpedeAemift xapaKtnepucmuK meKynecmu no flpau w : BjiawHOTb, a : MHCJIO ynapoB, /—/ : npfliwaH TeKyiec™, N p : HHíieKC TeKVnecTH, Ap : 0Tpe30K TeKyneCTH ,406. 1. Grundsatz der Ermittlung der Fliesskennwerte von Járay w: Wassergehalt, ü: Stosszahl, f — f: Fliessgerade, Np: Fliessindex, A p : Fliessabsehnitt III. A íizikai rétegazonosítás elvi lehetőségei Nyilvánvaló, hogy az üledékek képlékenységi sajátságai, ill. az azokból levezethető jelzőszámok a földtanilag azonos rétegek párhuzamosítására, ill. a különböző származású képződmények elkülönítésére csak akkor használhatók, ha az azonos rétegek sajátságaiban valamiféle oly hasonlóság, az eltérő származásúakéban pedig oly különbség van, amely az üledékfizikai mérőszámok értékében jellegzetes különbséget okoz. Milyen földtani folyamatok eredményezhetnek ilyen különbségeket ? 1. Az üledékszállító közeg és az üledékfelfogó környezet változásai. 2. Vízi lerakódások esetében a szállító vízhálózat s ennek kapcsán az anyagtermelő terület,, a lehordásra kerülő anyag minőségének változása. 3. Különbséget okozhatnak utólagos elváltozások (mészkarbonát-kiválás, oxidációs-redukciós folyamatok, kilúgozódás, ionadszorbció, pL szikesedés stb.). Az üledékek képlékenységi sajátságaiban minden anyagi tulajdonságuk (szemcseeloszlás, ásyánvos összetétel, vegyi jelleg) érvényesül, éspedig eltérő —- s jelenleg még csak hozzávetőleg ismert — súllyal. Ezért ugyanaz a képlékenységi tulajdonság teljesen eltérő korú és származású üledékféleségeken is előfordulhat, ami a folyási és sodrási határ, de ugyanígy az azonosítási index, a folyási metszék és folyás index értékére is érvényes. Ez a körülmény nem zárja ki e módszerek használhatóságát, de eleve valószínűsíti, hogy csupán korlátozott méretű területen használhatók. Ezt gyakorlati tapasztalataink is bizonyítják. IV. Gyakorlati tapasztalatok Az ismertetett módszereket három szegedi fúrásszelvényben vizsgáltuk. Szeged altalaja a módszerek összehasonlítására igen alkalmas, minthogy a rétegek földtani szempontból eléggé ismertek [8—14]. a) A szegedi Nyugati Iparkörzet egy részére vonatkozó vizsgálatok eredményét a 2. ábra és az 1. táblázat tünteti fel. A felszínen levő sötétszürke réteg eredete szerint az alatta fekvő löszréteg humuszosodása, agyagosodása útján keletkezett mezőségi vályogtalaj. Alatta 2,7—3,4 m vastag sárgaszínű réteg mutatkozik, amely vízállásos vagy nyirkos területen felhalmozódott, felső-pleisztocénbeli hullóporos üledék : infúziós lösz. A rétegsor alsó része sötétsárga felső-pleisztocén tavi agyagleríikád&s. Az 1. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a felszíni mezőségi talaj és az infúziós lösz A szegedi Nyugati Iparkörzet rétegeinek képlékenységi sajátságai 1. táblázat A réteg földtani megnevezése talajfizikai megnevezése jele a szelvényen F [%] P [%] Pi [%] Mezőségi löszvályog Humuszos agyag, iszap a 28—43 15—21 12—23 Sovány agyag, iszap b, c 31 -42 14—21 12—22 Sovány agyag, iszap b, c 14—21 12—22 Felső-pleisztocén tavi agyaglerakódás Kövér agyag d 55—69 19—21 33—49