Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi menetgörbéjének sajátosságai
250 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Rétháti L.: A talajvíz évi menetgörbéje Ez a magyarázata annak is, hogy a Németh-féle ellipszis sok esetben nem szabályos. TJbell egyik tanulmányában [13] bebizonyította, hogy a szóbanforgó összefüggés szükségszerűen ellipszis, ha a léghőmérséklet és a talajvízállás grafikonja sinus-görbe. Mivel ez a feltétel általában nincs kielégítve, az ellipszis deformá'ódik, különösen a mélyebbszintű talajvizeknél. Németh professzor megfigyelte [1], hogy az ellipszisbe a téli hónapokat ábrázoló pontok nem simulnak bele ; ennek oka véleményem szerint az aszimmetrián kívül az is, hogy a menetgörbének ez a szakasza kevésbé szabályos, mint a vízkészletfogyasztást ábrázoló ága. Az évi átlagos vízjáték és közepes periodicitás A szélső vízállások időpontjának vizsgálatával kapcsolatban felmerül az a kérdés, érdemes-e Icivárni a minimum időszakát, vagy más szóval: milyen vízszintsüllyedésre számíthatunk a vízkészletfogyasztás periódusában ? Azok a hidrológiai jellemzők, melyek ebből a szempontból mértékadók, a következők : a) Az évi átlagos vízjáték, vagyis a naptári éven belül észlelt legnagyobb és legkisebb vízálláskülönbségek átlaga. b) A relatív maximum és relatív minimum különbsége (A), illetve ezek többévi átlaga. c) A közepes periodikus ingadozás, vagyis a legnagyobb és legkisebb vízállású hónap átlagos vízállásainak különbsége [11]. Az 5. táblázat a vizsgált 18 kútra megadja mindhárom jellemző átlagos értékeit, ezenkívül az a) pontban említett jellemzőnek az LNV és LKV százalékában kifejezett értékeit, a b) pontban foglalt jellemzőre vonatkozóan pedig az 1936—60 között kutanként észlelt legmagasabb értékeket is. 5. táblázat Az évi átlagos vízjáték, a relatív maximumok és minimumok átlagos különbsége, maximuma és a közepes periodikus ingadozás A kút száma a) Évi átlagos vízjáték [cm] [%] 234. 412. 308. 307. 374. 288. 360. 226. 337. 483. 1302. 999. 156. 126. 213. 469. 150. 179. 135 84 112 114 131 107 50 46 102 90 73 106 46 145 100 73 115 51 Átlag : 93 b) A rel. max. és rel. min. különbsége Aátl 0 5 2 M 13 o o-ö M'S » -np.,5 38 28 28 25 23 27 19 27 31 26 50 28 18 36 25 29 26 37 126 78 96 98 91 86 41 39 98 81 72 103 39 127 86 69 86 46 29 81 209 156 158 252 239 206 84 81 157 206 124 292 80 224 179 141 217 72 103 54 69 73 53 46 28 26 74 59 50 79 21 86 53 43 38 29 55 0 20 40 60 S0 100 120 Aj 0 1 ' • 1 1 1 1 100 I 1 -t f= I Ca I 200 300 m 500 600 -W. (3 -8 + 38 -1 o + 77 ,+43_ +30 ~ o + 2 O o —47 -15 + 79. ° „ I +,° 7°. +fo °—72~ ° -124 o-12 o-43 10. ábra. összefüggés az évi relatív maximum és minimum átlagos különbsége és a KÖV terep alatti mélysége között Abb. 10. Beziehung zwischen Unterschied der relativen jahrlichen Maxima und Minima und der durchschnittlichen Tiefenlage des Orundwasserspiegels unter Oelándeoberkante Fig. 10. Relationship between the average difference of annual relatíve maximum and minimum, and the average depth of groundwater below the terrain § 8T -3% I •fii II -hÁPR/L/S V \ \ Korrigált \ 126. sí kút KÖV=368 cm \ MÁJUS KÖV = 233cm V » c • V V V A. ;•24,5_ngp_ \ \ Az évi átlagos vízjáték 46—145 cm között változott kutanként, az átlag 93 cm ; a relatív maximumok és minimumok különbségeinek átlaga 11. ábra. A talajvízszint mélységi korrekciója Abb. 11. Tiefenkorrektion des Grundwasserspiegels Fig. 11. Depth correction of groundwater table az összes kút minden /I-értékére már csak 81 cm (mert esetenként kiesnek a tavaszi maximumot megelőző és az őszi minimumot követő abszolút értékek), a közepes periodikus ingadozás átlagos értéke pedig 55 cm (itt a szélső értékek elmosódnak, részben mert nem esnek minden évben ugyanazon hónapra, részben mert egy-egy szélső érték helyett 10 leolvasás átlagát tartalmazzák). Annak eldöntésére, hogy érdemes-e a kedvező építési időszakot kivárni, a AM értékek a legalkalmasabbak. (A kérdés eldöntésénél szerepet játszanak többek között természetesen az alapozási sík
