Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

232 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Uherkovich G.—Kárpáti Á.: Gödöllői halastavi trágyázást kísérletek [3] Goldman, C. R. : A method of studying nutrient limiting factors in situ in water columns isolated hy polyethylene film. Limnol. and. Oceonogr. 7*: 99—101, 1962. [4] Hortobágyi, T. : Magyarország halastavainak mikrovegetációja. I. Hídról. Közi., 30: 95—99, 1950. [5] Hortobágyi, T. : Magyarország halastavainak mikrovegetációja. II. Hidrol. Közi., 34 : 169—179, 1954. [6] Hortobágyi, T. : The autumnal mass death of fish in the fishpond of Fehértó near Szeged and the phytoeenosis of the pond. Acta Botanica Acad. Scient. Hung., 2 : 83—88, 1955. [7] Hortobágyi, T. : Adatok a szegedi Fehértó halastavainak mikrovegetációjához. Egri l'ed. Vőisk. Évkönyve, 2: 603—612, 1956. [8] Hortobágyi, T. : Algák két hortobágyi halastóból. Egri Fed. Főisk. Évikönyve, 3: 361—408, 1957. [9] Hortobágyi, T. : A Igen aus den Fisehteichen von Buzsák. I. Nova Hedwigia, 1 : 41—64, 1959. [10] Hortobágyi, T. : Algen aus den Fisehteichen von Buzsák. II. Nova Hedwigia, 1 : 345—381, 1960a. [11] Hortobágyi, 1\: Algen aus den Fisehteichen von Buzsák." III. Nova Hedwigia, 2:173—190, 1960b. [12] Hortobágyi, T. : Algen aus den Fisehteichen von Buzsák. IV. Nova Hedwigia, 4: 21—53, 1962. [13] Hortobágyi, T. : Die Algen der Fischteiche von Buzsák. V. Nova Hedwigia, 6: 353—390, 1963a. [14] Hortobágyi, T.: A buzsáki halastavak algáinak kvalitatív vizsgálata. Hidrol. Közi. 43 : 438—443, 1963b. [15] Hortobágyi, T.—J. Németh: Neue Algen aus den Fisehteichen von Gödöllő. Acta Botanica Acad. Scienc. Hung., 9 : 307—321, 1963. [ 16] Kiss, J.: A növényi mikroszervezetek vízvirágzásos tömegprodukciójának összefoglaló vizsgálata. Szegedi Ped. Főisk. Évk., 2:23 — 56, 1958. |17] Steemann—Nielsen, E. : Measurement of the production of organic matter in the sea by rneans of carbon. Nature, 167 : 684—685. 1951.' [18] Uherkovich, G.: Adatok a Tisza boltágainak mikrovegetációjához. I. Bot. Közi., 48 : 30—40, 1959. [19] Uherkovich, G.: Das Leben der Tisza. XVI. Ergánzende Beitráge zur Kenntnis der Algenvegetation des Szolnoker Tisza-Altwassers. Acta Biol. (Szeged). 7: 89—94, 1961. [20] Uherkovich, G. : Adatok a Tisza holtágainak mikrovegetációjához. II. Bot. Közi. 50 : 117—123, 1963. [21] Uherkovich, G.: Die Scenedesmus-Arten Ungarns. (Monographie in litt.) [22] Utermöhl, H.: Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Intern. Verh. f. theor. u. angew. Limnol. Mitt., 9 : 1—38, 1958. [23] Varga, L. : A mesterséges halaBtósorozatok tagjainak egvedisége. M. Tud. Akad. Biol. Oszt. Közi. 1:185—211, 1952. |24 | Varga, L. : A halastavak életközössége és annak változásai a Kaposvári Erdőgazdasági V. tógazdaságaiban. Hidrol. Közi., 30: 390—396, 1950. (Quantitative Phytoplankton-Analysen in Zusammenhang mit den Fischteich-Diingversuchen in Gödöllő Dr. G. Uherkovich — A. Kárpáti Die Forsohungen der Verfasser knüpfen an die Gödöllőer Versuehe iiber die Untersuehung der die hydrobiologische Produktivitát beschránkenden Náhrungsfaktoren von Böszörményi—Kárpáti—Meszes aus dem Jahre 1963 an. Im Laufe der Versuehe von Böszörményi und seiner Mitarbeiter wurden Wasserproben für spátere Phytoplankton—Analysen entnommen. Die Verfasser arbeiteten diese Wasserproben auf und stellten fest, wie sich im Verlauf der Versuehe die quantitative und qualitative Zusammensatzung des Phytoplanktons gestaltete (Tabelle 1 und 2). Sie stellten fest, dass zwischen den durch Böszörményi und seinen Mitarbeitern erhaltenen sogenannten Photosynthese-Werten, fernör zwischen den Gesamt-N-Werten von Kárpáti und zwisehen der im beiliegenden Bericht festgestellten gesamten Algenbevölkerung eine entschiedene Parallellé erkennbar ist, wobei natürlich diese Werte nicht genau proportional zueinander sind. Die Düngung wirkte in Abhángigkeit der aktuellen Zusammensetzung der Zönose und von der Witteningsverháltnissen von Fali zu Fali untersehiedlich, doch erhőhte sie in allén Fállen — bei gleichzeitiger Zunahme der Photosynthesewerte— die gesamte Algenbevölkerung (Abb. 1). In Zukunft wáre es nützlich, komplexe Untersuehungen über die primáre Produktion von Fisehteichen durchzuführen, in deren Verlauf im Anschluss an die durch Böszörményi und Mitarbeiter entwickelten Methodik stets Phytoplankton—Zönose—Analysen stattfánden. Quantitative Phytoplankton Analyses Associated witli Fertilizer Experiments in the Gödöllő Fish Ponds By Dr. G. Uherkovich and A. Kárpáti Present studies are complementary to those performed in 1963 by Böszörményi—Kárpáti—Meszes at Gödöllő on nutrition factors limiting hydrobiologieal productivity. During the investigations of Böszörményi and al. water samples were taken for subsequent phytoplankton analyses. These samples were analysed now and changes in quantitative and qualitative composition of phytoplankton during the experiments were determined (Tables 1 and 2). A posit.ive relationsliip could be established between photosynthesis values found by Böszörményi and collaborators, the totál N-value found by Kárpáti and totál algae population observed in the present study. Of course no strict proportional ity between these values exists. Depending on actual composition of coenosis and meteorological conditions fertilization produced different results, but as well as photosynthesis values, totál algae population was inereased (Fig. 1.). Complex studies on primary production of fish ponds are suggested in which the methodology developed by Böszörményi and al. would always be complemented by phytoplankton coenosis analyses. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottsága 1964. december 15-i ülését a Fővárosi Vízművek központi épületében tartotta. Ennek keretében Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója, részletesen ismertette Budapest vízellátásának jelen helyzetét, múltját és távlatait. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottsága 1965. február 18-i ülését az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat tanácstermében tartotta. Ezen az ülésen Nagy Zoltán főmérnök a víz és szennyvíztisztítási tervezés helyzetéről és időszerű kérdéseiről tartott előadást, majd a Szerkesztőbizottság a MÉLYÉP TERV szakemberei részéről benyújtandó tanulmányokkal kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. A Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottsága a jövőben is több alkalmat kíván felhasználni arra, hogy a tervezés, az ipar és a műszaki gyakorlat képviselőivel a helyszínen tárgyalja meg az egymást érintő kérdéseket. Ezáltal reméli, hogy folyóiratunk közelebb kerül sok szakemberhez, de az építés és a gyakorlat legidőszerűbb kérdései is folyóiratunkhoz. Másrészről : az elmélet, tervezés és kivitelezés egysége az érintett tárgykörök képviselőinek személyes kapcsolatával közelebb kerülhet megvalósításához.